Hacsi Attila, Gömör rangidős újságírója, nyugalmazott regionális tudósító, sporttörténetek dokumentátora, egykori megyei és városi képviselő. Többször is sikeresen megküzdött a magyar újságért a Rimaszombati járásban. Előbb sportújságot írt, majd az utánpótlásra gondolva újságírói akadémiát szervezett, s nem utolsósorban nyereséget termelő lapot hozott létre.
Hacsi Attila Gömör megyéből, a Rimaszombattól mintegy 12 km-re fekvő Uzapanyitról származik. Szülőfaluja idén, nyolcvanadik születésnapja alkalmából díszpolgári címmel tüntette ki a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete és Uzapanyit Község által szervezett író-olvasó találkozón. Erről ITT számoltunk be.
Gömör rangidős újságírójának, Hacsi Attilának a köszöntése Uzapanyiton képeken
Az újságírás iránti érdeklődését az 1952-ös évhez köti. Abban az évben volt a helsinki olimpia. Levente bátyja, aki 10 évvel idősebb nála, megajándékozta egy Képes Sporttal, melyben az aranyérmekről számoltak be, s ezt ronggyá olvasta. Úgy fogalmaz, ekkor fertőzte meg a sportújságírás. S a következő világbajnokságkor már elhatározta, hogy ő is írni szeretne. A kedvenc újságírója Peterdi Pál volt, aki a Ludas Matyinak is dolgozott. De felfigyelt Márkus László munkásságára is, aki Gömörben sportújságírással foglalkozott.
Hacsi Attila iskoláit Uzapanyit után előbb a Losonci Építészeti Szakközépiskolában, majd a Rimaszombati Kereskedelmi Akadémián végezte. Elkezdett a hetilapokba írni, pl. a Csehszlovákiai Sportba. Az érettségit követően osztályfőnöke, dr. Danis Tamás ösztönzésére jelentkezett a pozsonyi Komensky Egyetemen újságírás szakra. Akkor az ország egyetlen egyeteme volt, ahol újságírást oktattak.
Fiatal újságíróként a Budovateľ – Építők kétnyelvű járási lapba kezdett bedolgozni 1967-ig. 1968-ban megalapították a Gömöri Hírlapot, melynél 1969 januárjától kapott állást. Itt ismerte meg élete párját, Kovács Anikót, aki a lap első alkalmazottja volt. 1978-tól tizenkét évig volt az Új Szó és a Vasárnap regionális tudósítója.
Az 1989-es bársonyos forradalom után a járási nemzeti bizottságok átadták a kiadói jogokat a városi önkormányzatoknak. Így ugyan alkalmazkodni kellett az adott polgármesterhez, de jó esetben megmaradhattak a magyar városi lapok, ha azt a helyhatóságok is támogatták.
„Rimaszombatban olyan szerencsés helyzetben voltunk akkor, hogy a városi képviselő-testület magyar többségű volt, s kiálltak a lap mellett. Így másodszor is újra tudtuk szervezni a Gömöri Hírlapot, ami egy színvonalas lappá vált, érdekes és kritikus volt, 3800 példányszámban jelent meg. Viszont sajnos úgymond a pártatlan újságírás érdekében 1995-ben egy nyomdatulajdonos privatizálta az újságot Gömöri Hírlap plusz néven. Bennünket, szerkesztőket kész tények elé állítottak” – számolt be Hacsi Attila.
Ekkor valamennyien az utcára kerültek. Hacsi próbált saját lapot kiadni, Palóc Újság néven jelent meg, de mint mondja, ez reménytelen vállalkozás volt, nem tudtak versenyképesek lenni. 1999-ben létrehozta a Mikszáth Kálmán Újságírói Akadémiát, ami egy egyéves újságírói tanfolyam volt a Magyar Újságírói Szövetség szakmai segítségével. Ez abban az időben egyedülálló kezdeményezés volt a régióban. Több olyan tanuló képezte itt magát, aki valamilyen formában a szerkesztésben, újságírásban megtalálta a számításait.
Itt kezdte az újságírást jelen sorok szerzője, akinek azóta is szoros a kapcsolata a regionális lappal. S bár 2018-ban a Juhász Dósa János által Hacsi Attilával társszerkesztett Így írtuk mi a Gömöri Hírlapot című könyvben azt írtam, hogy ezen a tanfolyamon nem sikerült az új munkatárs kiképzése, tévedtem. Mert azóta elmondható, hogy majd húsz év után, de az újságírói akadémia is sikerré érett. Innen került ugyanis ki a Gömöri Hírlap jelenlegi főszerkesztője, Csipai István is.
Visszatérve a 2000-es évekhez, Hacsit közben a városvezetése felkérte, hogy jelentessék meg újra a régi lapot. Ez volt a Gömöri Hírlap harmadik újraszervezése. A magyar kiadás írását és szerkesztését Hacsi Attila ekkor főállásban egyedül végezte, s jól be tudta vonni a fiatal kollégákat, de más eszközöket is kitalált a fenntartáshoz.
„A másik lap szerdánként jelent meg. Mi, egy szlovák kollégával ráálltunk a sportrovatra. Összeszedtünk minden sporteredményt. Vasárnap éjszaka dolgoztak a nyomdászok, s hétfőn reggeltől terjesztettük a lapot. Ez is egy sikertörténet volt, s annak számít az is, hogy nyereségessé tettük a lapot” – mondta Hacsi Attila, aki ekkor Besztercebányai megyei képviselői is volt.
Ott vetette fel, hogy eredményeik prezentálására, a választók tájékoztatására a médiára is szükség van, amit úgy képzelt, hogy a városi lapokban havonta jelenjen meg hírlevél. Ez négy évig működött is, s hirdetésként számlázták ki a hírlevélnek szánt oldalakat, ami közel 2 millió korona bevételt jelentett a Rimaszombati Városi Hivatal számlájára. De így volt ez a garamszentkereszti, zólyomi, besztercebányai és losonci lapok esetében is. 2007-es nyugdíjba vonulásáig a Gömöri Hírlap nemcsak önellátó, hanem nyereséget is megteremtő lap lett, amihez hozzátartozott a további hirdetések és reklámok ugrásszerű növekedése is egy külsős reklámszerző alkalmazásával.
„Hiába mondtam a nyugati kollégáknak, hogy a Gömöri Hírlap önellátó. Az újság egyharmada reklámból állt, s ez akkor ideális arány és nagy eredmény volt” – szögezte le Hacsi Attila.
Ma a Gemerské Zvesti/Gömöri Hírlap kétnyelvű újságra 100 ezer eurót költ évente a város, s bőven veszteséges is. Viszont nagyon nagy példányszámban, 9 ezres kiadványként jelenik meg kéthetente, s eljut ingyenesen minden háztartásba, és az interneten is elérhető. Ami a legfontosabb, hogy a regionális lap a mai napig magyarul is megjelenik.
Rimaszombat városába egyébként Budapestről a Rábely család személyében olyan nyomdászdinasztia került, melynek köszönhetően már a kiegyezés után hét évvel, 1874-ben a megye ki tudta adni az első magyar nyelvű lapot, először közlöny volt, majd Gömör-Kishont néven jelent meg, a két világháború között csak Gömör néven adták ki a lapot. Azaz a gömöri magyar sajtó idén 150 éves. Id. Rábely Miklós még 90 éves korában is a szedőasztal mellett állt. Hacsi Attilának még sikerült együtt dolgoznia az egyik leszármazottal.
Hacsi Attila minderről a Magyarság Háza Szabadegyeteme 2024. május 9-i programjának előadójaként beszélt. Az erről készült képriportunk ITT tekinthető meg.
Hacsi Attila gömöri újságíró előadása a Magyarság Házában képeken
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
