A magyar labdarúgó-válogatott hetven éve a címvédő Uruguayt legyőzve jutott be a svájci világbajnokság döntőjébe. A csoportköri küzdelmek után Magyarország a negyeddöntőben Brazíliát búcsúztatva ment tovább a legjobb négy közé a svájci vb-n. 1954. június 30-án az elődöntőben nem akármelyik válogatott, a címvédő Uruguay próbálta a magyar csapat útját állni.
1930-ban az első labdarúgó-világbajnokságot Uruguay nyerte meg, miután a fináléban 4–2-re diadalmaskodott Argentína felett. Uruguay a következő két tornán a szereplést visszautasította és legközelebb csak az 1950-es brazíliai vb-n mérettette meg magát.
A visszatérő uruguayi együttes ismételten elhódította a vb-trófeát, így négy évvel később Svájcban automatikus résztvevőnek számított.
A címvédő Uruguay a svájci világversenyen a 3. csoportba került. Az első meccsén 2–0-ra győzött Óscar Míguez és Juan Schiaffino góljaival Csehszlovákia ellen, majd Carlos Borges mesterhármasával, illetve Míguez és Julio Abbadie 2-2 találatával 7–0-ra kiütötte Skóciát. Ekkor sorsolással dőlt el, hogy a csoportban Uruguay végez az élen Ausztriát megelőzve. A dél-amerikai válogatott a negyeddöntőben Borges, Obdulio Varela, Schiaffino és Javier Ambrois góljainak köszönhetően 4–2-re győzte le Angliát.
A Lausanne-i mérkőzésről még mindig hiányzott a magyar csapatkapitány Puskás Ferenc, illetve a brazilok ellen megsérült Tóth II József. Sebes Gusztáv ezúttal Tóth Mihályt is kihagyta a kezdőcsapatból. A két új név a magyaroknál Budai II László és Palotás Péter volt (a tornán addig csak mindketten a Dél-Korea elleni csoportmeccsen játszottak, utóbbi duplázott). A túl oldalon a nagy hiányzó a világbajnok Varela volt, viszont ott volt a kezdőcsapatban Puskás későbbi madridi csapattársa, José Santamaría.
A 14. percben Hidegkuti Nándor átadását Kocsis Sándor csúsztatta nagyszerűen Czibor Zoltán elé, aki tizenöt méterről kilőtte a bal alsót (1–0). A második félidő elején Budai II-őt nem tudták megállítani a jobb oldalon, a gyönyörű beadására Hidegkuti érkezett az ötösön és csukafejessel a hálóba juttatta a labdát (2–0).
A hajrában aztán Uruguay nem adta fel és előlépett Juan Hohberg: előbb a 76. percben Schiaffino átadásával pompás ütemben ugrott ki, majd lőtt a magyar kapuba (2–1). Tíz perccel később a magyar védelem nem tudott tisztázni, Grosicsról kijött a labda, amit az uruguayi játékos közelről a hálóba gurított (2–2).
A hosszabbításban pedig érkeztek Kocsis pillanatai: a 112. percben Budai II jobb oldali beadását remek erővel fejelte a bal felsőbe, a kapus tehetetlen volt (3–2). Három perccel a vége előtt Hidegkuti ívelését bólintotta a kapuba, amellyel eldöntötte a mérkőzést (4–2).
Magyarország a 4–2-es sikerrel bejutott a vb-döntőbe, s az első európai válogatott lett, amely legyőzte Uruguayt. A mieinkre a fináléban az NSZK várt, míg az „uruk” a bronzmérkőzésen Ausztriával játszottak. Uruguay 3–1-re kikapott az osztrák válogatottól, (mellyel a csoportkörben nem találkozott) s így a negyedik helyen végzett a tornán. A Magyarország–Uruguay vb-elődöntőt A brit World Soccer magazin „minden idők” negyedik legjobb mérkőzésének választotta meg.
1954-es világbajnokság, elődöntő, 1954. június 30.
Lausanne, Stade Olympique de la Pontaise, 50 ezer néző.Jv.: Griffiths (walesi)
MAGYARORSZÁG – URUGUAY 4–2 (1–0, 2–2, 4–2)
Magyarország: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Budai II, Kocsis, Palotás, Hidegkuti, Czibor. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv
Uruguay: Máspoli – Andrade, Santamaria, Martinez – Carballo, Cruz – Souto, Ambrois, Schiaffino, Hohberg, Borges. Szövetségi kapitány: Juan López
Gólszerzők: Czibor (13.), Hidegkuti (47.), Kocsis (112., 117.), ill. Hohberg (76., 86.)
(puskasintezet.hu/Felvidék.ma)
