265
Több mint kilencszáz kilométert megtéve is az anyanyelvünkön beszélhettünk, s találkozhattunk ott is magyarul beszélő emberekkel. Valahogy így foglalható össze annak öröme, amit az elmúlt napokban a Pozsonyi Magyar Katolikus Közösség által július 22. és 27. között megszervezett kirándulás és zarándokút résztvevői átéltek. Erdély fontos történelmi jelentőségű helyszínei mellett két búcsújáróhelyet – Csíksomlyót és Máriaradnát – is felkeresték a Pozsonyból és környékéről útnak indult hívek.
Hét év után ismét egy teli autóbusszal indultak el a Molnár Tamás pozsonyi magyar katolikus lelkipásztor által vezetett közösség tagjai, hogy felkeressék erdélyi ismerőseiket, tovább ismerkedjenek a festői tájak szépségével és az ottani kultúrával, az ott élők sorsával.
S persze, hogy imáikban a Szűzanya elé vigyék szeretteiket, kéréseiket, örömeiket és bánatukat, ügyes-bajos dolgaikat, a mások által rájuk bízott imaszándékokat.
Július 22-én, hétfőn, a kirándulás első napján Déván imádkozott a csoport, ahol miután a résztvevők megismerkedtek a nehéz sorsú gyermekeket segítő alapítvány sokéves és jelenleg is áldásos munkájával, az út további szakaszához maga az alapítvány megálmodója, Böjte Csaba ferences atya részesítette áldásban a híveket. Ezt követően a csernakeresztúriak vendégszeretetét élvezhették a kirándulók.
(Fotó: Pozsonyi Magyar Katolikus Közösség)
Kedden Vajdahunyad és Nagyszeben után Sepsiszentgyörgyöt ismerhették meg jobban az autóbuszos körút résztvevői. Utóbbi helyszínen a Szent József-templomban a betegekért került felajánlásra a Tamás atya által celebrált szentmise.
A körút harmadik napja a Nyerges-tető kopjafái között kezdődött, ahol az emlékezés keretén belül a sok-sok emlékoszlopot körbeállva elénekelték a magyar himnuszt. A déli Úrangyalát a csíkkozmásiakkal imádkozták a település templomában a felvidékiek.
(Fotó: Pozsonyi Magyar Katolikus Közösség)
Csíkkozmás a Pozsonyhoz közeli Csallóközcsütörtök testvértelepülése. A polgármester, Szántó László és munkatársai, valamint a falu néhány lakója kedves fogadtatásban részesítették a vendégeket.
Délutánra Csíksomlyóra érkezett a zarándokcsoport, ahol a kegytemplomban tartottak szentmisét, majd a pünkösdi búcsúk helyszínéül szolgáló nyeregbe tartva a magyar nemzetért megfogalmazott keresztutat imádkozták a hívek.
A zarándokoknak alkalmuk volt a kegyszoborhoz is feljutni, hogy csendes imájukban személyes kéréseiket a Szűzanya elé terjesszék. Két éjszakát is a csíksomlyói zarándokházban töltött a csoport, abban a házban, ahol maga Ferenc pápa is megpihent 2019-es csíksomlyói látogatása alkalmával. Hála illeti a kegyhelyen szolgáló Urbán János Erik ferences tartományfőnököt és a további ferences testvéreket áldozatos munkájukért, amit a zarándokok érdekében is folyamatosan folytatnak.
(Fotó: Pozsonyi Magyar Katolikus Közösség)
Csütörtökön délelőtt Madéfalván volt a zarándokcsoport szentmiséje, miután a helyi plébános, Bartalus Zoltán Jakab atya és az egyházközségében segítő személyek nagy szeretettel vették körül a felvidéki híveket. Utána a madéfalvi veszedelem, az egykori székelygyilkosság emlékére állított emlékműnél imádkozott, koszorúzott a csoport.
Tovább folytatva az utat, hatalmas élmény volt eljutni az ezeréves határhoz, s megtekinteni Gyimesbükköt. Nem sokkal kevesebb mint ezer kilométert végigutazva tudatosítani azt, hogy valaha ugyanazon Magyar Királyság része volt az egyik szélén elterülő Pozsony vármegye is, mint a másik végen levő Csík vármegye, melynek településeire eljutott a felvidéki magyar csoport, bizony, nem mindennapi érzés. Ezután egy új határőr múzeumban kalauzolták végig a mindenki figyelmét lekötő tárlatvezetők a meghatott kirándulókat.
(Fotó: Pozsonyi Magyar Katolikus Közösség)
A nap végéhez közeledve a felvidéki Bős város testvértelepülésén, Csíkszentmihályon tett látogatást a csoport, ahol a polgármester, Izsák-Székely Lóránt, valamint az alpolgármester vezették körbe a vendégeket, megmutatva a falu kincseit. A falu jelenlegi polgármestere volt az, aki feleségével és gyermekeivel székely népviseletben vitte Ferenc pápához az áldozati adományokat az öt évvel ezelőtti csíksomlyói pápalátogatás alkalmával.
Pénteken Székelyudvarhelyre jutottak el a résztvevők, majd Gyulafehérvárat tekintették meg, ahol a székesegyház főoltáránál e napon is a csoport lelki vezetője, Tamás atya celebrált szentmisét. A nap Ópáloson ért véget.
Innen indultak a zarándokok szombaton reggel, a közös zarándoklat és kirándulás utolsó napján Máriaradnára, ahol hálaadó szentmisén vettek részt.
A helyi lelkiatya, Reinholz Andreas kanonok nagy szeretettel mutatta be a kegyhelyet, ahol rendszeresen celebrálnak többnyelvű szentmiséket. Az út során még Aradon került sor koszorúzásra, s aztán Magyarországon áthaladva érkeztek haza a felvidéki zarándokok, házaspárok, fiatalok és idősebbek.
(Fotó: Pozsonyi Magyar Katolikus Közösség)
Az út során Bokor Judith székelyudvarhelyi kísérő gazdagította hasznos és egyben megható, széleskörű ismeretekkel, sok esetben személyes élményeivel is az utasok tudását és szívét egyaránt. A lelki programok vezetésén túl, melyeket Molnár Tamás atya koordinált, a további programok színvonalas és zökkenőmentes megszervezésében nagy szerepe volt Szerda Tamás utaskísérőnek és ifj. Tomanovics György buszvezetőnek.
A gyakran felcsendülő nemzeti imánk és magyar egyházi énekeink, továbbá a szentmisék és koszorúzások hangulata, de ugyanúgy az erdélyi és felvidéki kapcsolatok mélysége, a megtapasztalt vendégszeretet, a hat közösen átélt nap valószínűleg sokáig a zarándokok szívét átjáró valóság marad. Hála legyen érte az Úrnak!
(Pozsonyi Magyar Katolikus Közösség/Felvidék.ma)
