A hagyományos katolikus hit szerint Mária, Jézus anyja különleges kegyelem által soha nem követett el bűnt, mivel Isten eleve megóvta őt az áteredő bűn hatásától.
Ezt a tökéletes védettséget nevezzük szeplőtelen fogantatásnak. E megfogalmazás negatív jellege mellett az egyház valami fontosat, nevezetesen Mária különleges szentségét akarta kifejezni.
Életének első pillanatától kezdve a szentség különleges ragyogása gazdagította Máriát – nyilatkozta róla a II. vatikáni zsinat.
Egészen szent élet
A keletiek a „panagia” görög szót használják Máriával kapcsolatban, mely az egészen szent életre utal. Ez a hit az egyházban egy nagyon ősi hagyományon alapszik, mely valójában az Evangéliumra támaszkodik, ahol Gábor angyal így köszönti Máriát:
„Üdvöz légy, kegyelemmel teljes!” (Lk 1,28).
„Szűz Máriát mi, katolikusok sok gyönyörű jelzővel szólítjuk meg, amikor fohászkodunk hozzá: Istenanya, Szent Szűz, Istenszülő, Boldogasszony, Szeplőtelen Fogantatás. Nekünk, magyaroknak azonban a legkedvesebb Mária-megszólításunk ez: Magyarok Nagyasszonya. Ezt a megszólítást nemzeti történelmünk jeles eseményei alapozzák meg. Istennek, Jézus Krisztusnak anyja: Magyarország Pátrónája, Védőasszonya. Az ország az Ő ajándéka, de Szent István végrendeletével öröksége, családja és birtoka is” – olvasható a felvidéki Regnum Marianum Imakilenced füzetben.
Szeplőtelen Fogantatásról szóló dogma
A Szeplőtelen Fogantatásról szóló dogmát Boldog IX. Piusz hirdette ki 1854. december 8-án, kimondva a hittételt:
„A Boldogságos Szűz fogantatása pillanatától mentes volt az áteredő bűn minden szennyétől.”
1857. szeptember 8-án megáldotta és felszentelte a Szeplőtelen Fogantatás szobrát a római Piazza di Spagnán.
Szeplőtelen Fogantatás szobra a római Piazza di Spagnán, mely 27 méter magas oszlopon áll (Fotó: Wikipédia)
Négy évvel a hittétel megfogalmazása után, 1858. február 11-én – mintegy a dogma kihirdetésének az igazolására – egy tizennégy éves francia parasztlány, a teológiai kérdésekben teljesen járatlan Bernadette Soubirous, a Lourdes melletti Gave folyó közelében lévő barlang oldalában egy ragyogó fényességű asszonyalakot látott, akit ő szépséges Hölgynek nevezett, és aki így mutatkozott be:
„Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás” (Que soy era Immaculada Concepcion).
A lourdesi jelenés „Én vagyok a szeplőtelen fogantatás”, tusrajz (Fotó: Wikipédia)
Az adventi időszakra eső ünnep
V. Molnár József néprajz – és néplélekkutató így vall az adventi időszakra eső ünnep kapcsán:
„December 8-a legnagyobb Mária-ünnepek egyike: Máriát kiválasztottsága következtében nem terhelte az eredeti bűn, mint az összes többi embert. Máriában újból megjelent a földön a bűntelen ember, akiben Istennek kedve tellett. A magyarság a kereszténység egyik legmisztikusabb ünnepét a legelsők között tartja számon. Már a középkorban nagy tisztelettel ünnepelte meg ezt a napot. A XII. század végéről származó Pray-kódex, III. Béla király uralkodása idején (1172–1197) is jeles ünnepként örökíti meg. A szűzen foganást és szülést, az eredeti bűntől való mentességet hazánkban az egyházatyák sem vitatták, míg a középkor Európájában igen. Ennek oka Boldogasszony-hitünkben keresendő. Úgy tűnik, a Teremtő bennünket választott ki e titok őrzésére, tőlünk várja a Fény legteljesebb óhajtását, különösképpen a téli napfordulat, karácsony előtt.”
Zsellér Imre: Szeplőtelen Szűz Mária c. alkotása a nagymarosi templom üvegablakán, részlet (Fotó: Wikipédia)
A Szeplőtelen Fogantatás oszlopai
Tájainkon számtalan városban és faluban áll a Szeplőtelen Fogantatás oszlopa, mely Mária patyolattisztaságát, és mint az „egek tartóoszlopát” hirdeti.
A palóc falvakban a ház tartógerendáját, vagy a parasztházak tisztaszobáinak mestergerendáját Boldogasszony fájának nevezték eleink.
Templomok is viselik a nevét. Ismert a fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom, mely Ybl Miklós tervei alapján, román stílusban épült 1845 és 1855 között. A budapesti vigadó mellett a magyar romantikus építészet legjelentősebb alkotása és műemlék.
A hajdani Szepes vármegye városában, Iglón áll a barokk díszítésű Szeplőtelen Fogantatás-templom. Főoltára 1751–1752-ből származik, viszont az oltárképet csak 1856-ban készítették. Az eredeti barokk mellékoltárok sajnos nem maradtak fenn, az újakat Fuhrmann Gyula iglói faragómester készítette 1884 és 1886 között. Az 1756-ból származó barokk szószék festményeit olyan domborművekre cserélték, melyeket Repcsik Ferenc iglói műhelyében faragtak a 20. század elején – ugyanitt készítették a templom berendezésének kisebb részeit is.
Az iglói Szeplőtelen Fogantatás-templom főoltára (Fotó: Wikipédia)
Az adventi elcsendesedés alkalmat ad az imára
Ilyenkor alkalmunk van az elmélkedésre és szemlélődésre, az Evangélium olvasására. Alkalmat ad elmélyülni abban a hitben, hogy az Üdvözítő édesanyjának egészen különleges szerepe van az üdvtörténetben, miként az a Galatákhoz írt levélben így olvasható:
„amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek, hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük.” 4. vers 4-7.
Forrás: Magyar Kurír, Népi Kalendárium
(Berényi Kornélia / Felvidék.ma)
