Rendkívüli, egyedülálló anyagot tartalmazó húsvéti kiállítással örvendeztette meg a művészetkedvelő közönséget a pozsonyi Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ. A Salvator mundi – A világ megváltója kiállítás olyan műveket mutat be, festményeket, grafikákat és szobrokat, amelyek a húsvéti ünnepkörhöz, Jézus Krisztus kínszenvedéséhez, halálához és feltámadásához kötődnek. Ezek az események, amelyek a keresztény hit alapját képezik, és amelyekre a húsvét során hangsúlyosan emlékezünk, minden korban vonzották az alkotókat.
A kiállítás megnyitójaként Venyercsan Pál, a Liszt Intézet igazgatója üdvözölte a közönséget, ismertetve a kiállítás létrejöttének szándékát és körülményeit, kiemelve, hogy a nem mindennapi tárlat megrendezésében nagy érdeme van Peter Chalupának, a Petrus Kiadó igazgatójának, műgyűjtőnek. A művek nagy része ugyanis az ő magángyűjteményéből való és a további gyűjteményekből származő alkotások közvetítésében is oroszlánrészt vállalt.
A kiállított művek legnagyobb számban magyar alkotók munkái, így Perlrott Vilmos Csaba, Schall János, Moiret Ödön, Vörös Géza, Angyalffy Erzsébet, Remsey Jenő, Boemm Ritta alkotásai, de szép számban láthatunk felvidéki festők, grafikusok, szobrászok képeit, szobrait is, így Zmeták Ernő, Bártfay Gyula, Harmos Károly munkáit, valamint külön figyelmet érdemel a Háromkirályok imádása című nagyméretű kép, amely a Krétán született spanyol festő, El Greco köréhez vagy műhelyéhez köthető.
A kiállítás kurátora, Alena Piatrová részletesen összefoglalta a képzőművészetben megjelenő Krisztus-ábrázolások történelmi kezdeteit, szimbolikáját, jellegzetes vonásait. Nyomatékosította, hogy sokszor látjuk a képeken a szenvedés és feltámadás témáját, Krisztus magányát és elhagyatottságát.
„Képzőművészeti szempontból a művek a realizmustól az impresszionizmuson át a szimbolizmusig, sőt az absztrakt kifejezésmódokig terjednek. Közös bennük az érzéki tapasztalás és a spirituális üzenet összekapcsolásának szándéka, az igazság keresése a művészetben, valamint az ember és a világ lelki központjának kutatása. A 17. századtól kezdve Krisztus kereszten való ábrázolásai egyre differenciáltabbá váltak, és különböző művészeti technikákat, valamint személyes és regionális vallásosságot tükröztek. A kiállításon bemutatott művek ezt jól szemléltetik – a 19-20. századi közép-európai művészet példái”
– emelte ki a művészettörténész.
A kiállítást hivatalosan Peter Chalupa nyitotta meg, aki röviden arról szólt, hogy egész életét, munkásságát a műveken ábrázolt Jézus Krisztusnak köszönheti, és ugyancsak köszönetet mondott mindezért édesanyjának, aki bár már nincs köztünk, de pár nap múlva lenne 104 éves.
A kiállított művek hű keresztmetszetét adják Jézus Krisztus szenvedésének, kereszthalálának, feltámadásának képzőművészeti megjelenítéséből.
Hosszas szemlélődésre késztetik a látogatókat és egyben elgondolkodásra is életünkről, emberi küldetésünkről, a ránk mért kötelességekről. Ugyanakkor a húsvéti misztérium lényegéről is, amely rádöbbenthet életünk átértékelésére, feltölthet, és reményt, biztos fogódzót adhat további létünkhöz. Ezt sugározza Angyalffy Erzsébet Gyászoló Madonna, Remsey Jenő György Síró Krisztus, Moiret Ödön Levétel a keresztről, az ismeretlen felvidéki alkotó A feltámadt Krisztus című művei, hogy csak néhányat említsünk.
A kiállítás része volt Adriena Bartošová és Štefan Bučko kulturális programja, akik a témához kapcsolódó zenei betétekkel és szavalatokkal színesítették a megnyitót.
A kiállítás május 29-ig megtekinthető a Liszt Intézetben a hivatalos nyitvatartás ideje alatt.
A szerző felvételei
(BM/Felvidék.ma)
