Nyolcvanhárom éves korában május 26-án Ipolyságon elhunyt Bogdan István, az 1992-es barceloniai paralimpia bronzérmes sportolója gerelyhajításban.
Mint a Szokolyi Alajos Olimpiai Klub közösségi oldalán olvasható:
„Elment egy hatalmas szívű legenda. Örökre búcsúzunk Bogdan Istvántól. Mindörökre elhagyott bennünket egy olyan ember, akinek élete a töretlen akarat, a hatalmas erő és a mély szeretet szimbóluma volt.”
Hozzátették, Ipolyság és az egész régió számára hatalmas tekintély volt. Alapítója és aktív vezetőségi tagja volt az ipolysági székhelyű Szokolyi Alajos Olimpiai Klubnak. Élete utolsó pillanatáig az olimpiai eszmék, a fair play és a szilárd erkölcsi elvek szellemében élt és dolgozott. Ő maga volt az olimpiai értékek megtestesítője és egyben hatalmas inspiráció a jövő generációi számára.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
A közösségért végzett fáradhatatlan munkáját és az olimpiai szellem terjesztését többször is elismerték. 2021-ben átvehette Ipolyság Város Polgármesterének Díját. Alig egy hete a Szlovák Olimpiai és Sportbizottság bronzérmét kapta meg. Mint az olimpiai klub közleményében olvasható,
az olimpiai családban végzett tevékenységéért járó bronzérem a hálát fejezte ki azért, hogy személyes küzdelmét rendkívüli sikerré és egy életen át tartó, önfeláldozó munkává formálta.
Bogdan István a magyarországi Legénden született. Alig volt 6 esztendős, amikor a család az Ipoly menti városba költözött. Itt végezte alapiskolai és gimnáziumi tanulmányait. Érettségi után az állami gazdaságban helyezkedett el. Életét már gyerekkorában meghatározta a sport. Az atlétika mellett a labdarúgás érdekelte leginkább. Tizennyolc éves korától már magasabb szinteken, bajnokságokon is sikeresen szerepelt.
Egy szerencsétlen vízbeugrás következményeként kerekesszékbe kényszerült. Ám a sportolásban nem akadályozta ez a csapás. A Fevidék.má-nak korábban ezzel kapcsolatban megjegyezte: „A baleset után döntenem kellett, maradok tétlen, vagy alkalmazkodva a helyzethez folytatom a sporttevékenységemet.”
(Fotó: Szokolyi Alajos Olimpiai Klub, archív)
1974-től a fogyatékkal élők számára rendezett sportjátékokon méltóképpen képviselte az akkori Csehszlovákiát. A mozgássérültek háromtusájában: súlylökésben, diszkoszvetésben, gerelyhajításban számos sikert ért el országos és nemzetközi versenyeken egyaránt. Az említett sportágban negyvenszeres csehszlovák és kilencvennyolcszoros szlovák bajnok lett. Mindamellett európai bajnokságok érmes atlétája.
Sportpályafutásának legsikeresebb éve minden bizonnyal 1992 volt. Ekkor kvalifikálta magát a IX. paralimpiai játékokra. Barcelonában gerelyhajításban bronzérmes lett, súlylökésben pontszerző hatodik helyen végzett, a diszkoszvetésben pedig hetedik lett.
Sportolói útjának csúcsa az 1992-es barcelonai paralimpia volt.
(Fotó: Szokolyi Alajos Olimpiai Klub, archív)
„Bogdan István az életével bizonyította azt, amit egykor a Szlovák Paralimpiai Bizottság elnöke, Ján Riapoš mondott róla: Az élet másodpercekből áll, és néha egyetlenegy is megváltoztathatja az életünket. Legyen az utad jelzőfény a körülötted lévőknek, hogy tudjanak helyesen haladni az életben…” – fogalmaz az ipolysági székhelyű olimpiai bizottság közleményében.
Bogdan István temetésére május 28-án, csütörtökön kerül sor az ipolysági temetőben.
A jeles paralimpiai bronzérmesről ITT, és ITT írtunk.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
