A Rimaszécsi Krónika 15. része foglalkozik az 1944 és 1948 közötti időszakkal. Ez nem csupán helytörténeti munka, hanem egy felvidéki magyar közösség sorsának megrendítő dokumentuma. Ambrúzs Zoltán többéves kutatómunkájának eredményeként született meg a kötet. A második világháborút követő évek eseményeit úgy dolgozza fel, hogy Rimaszécs lakóinak életére és mindennapi küzdelmeire összpontosít.
Nem mindennapi könyvet vehet kezébe az olvasó
Főképpen a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum levéltárában és a Matej Hrebenda Könyvtárban, a nemesradnóti Nt. Pósa Lajos Emlékkönyvtárban vagy a szerzőnél lapozhatja fel Ambrúzs Zoltán Rimaszécsi Krónika című kötetét. A munka egyszerre helytörténeti kutatás, dokumentumgyűjtemény és emlékjel azoknak a felvidéki magyaroknak, akik a második világháborút követő évek megpróbáltatásait saját bőrükön tapasztalták meg.
A szerző több évtizedes gyűjtőmunkájának eredményeként született kötet a háború utáni időszak eseményeit dolgozza fel, különös tekintettel Rimaszécs lakóinak sorsára. A könyv hónapról hónapra, kronológiai rendben mutatja be azokat az éveket, amikor a Beneš-dekrétumok következtében a felvidéki magyarság kollektív bűnösség elvével szembesült, családokat telepítettek ki, embereket deportáltak Csehországba, elkobozták vagyonukat, és korlátozták anyanyelvük használatát.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A kötet megszületésének hátterében személyes történet áll
Ambrúzs Zoltán gyermekkorától érdeklődéssel hallgatta az idősebb generáció visszaemlékezéseit, különösen édesapjáét, aki megjárta a Don-kanyart, megsebesült a fronton, majd négy évet töltött szovjet hadifogságban. A szerzőt azonban nemcsak az érdekelte, amiről beszéltek, hanem az is, amiről hallgattak.
A Beneš-dekrétumok és a háború utáni jogfosztottság évtizedeken át tabutémának számított a faluban. Ez a hallgatás indította arra, hogy feltárja a múlt elhallgatott fejezeteit.
A kutatómunka már az 1980-as években elkezdődött. Érdekesség, hogy Ambrúzs Zoltán eredetileg nem történészként, hanem a helyi futballcsapat krónikásaként kezdte dokumentálni a közösség életét. Már 1983-ban jegyezte a mérkőzések eredményeit, tabelláit és statisztikáit, amelyekből később saját célra sporttörténeti füzetek születtek. Az évtizedek során ez a szenvedély egyre szélesebb körű helytörténeti kutatássá nőtte ki magát.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A szerző pályája is különleges
Könyvelőként végzett, dolgozott a korai számítástechnika világában, majd harminc éven át a vasútnál szolgált pályamesterként. Nyugdíjba vonulása után szinte minden idejét már a kutatásra fordítja. Levéltárakat és könyvtárakat járt, dokumentumokat mentett meg a megsemmisüléstől, és létrehozott egy olyan adatbázist, amely ma már több száz év eseményeit öleli fel. Az internet és az Arcanum adatbázis megjelenése új távlatokat nyitott számára.
Mára időrendbe rendezve gyűjti össze a Rimaszécshez kapcsolódó újságcikkeket, dokumentumokat és fényképeket.
A Rimaszécsi Krónika különlegessége, hogy nem csupán a politikai eseményeket rögzíti. Az olvasó betekintést nyerhet a település mindennapjaiba, a lakosság foglalkozási szerkezetébe, a demográfiai viszonyokba, az időjárás hatásába, valamint a község vezetőinek és meghatározó személyiségeinek életébe is. A szerző számára ugyanis nemcsak a nagy történelmi fordulópontok fontosak, hanem azok az egyszerű emberek is, akik megélték ezeket az időket.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A könyv mögött egy szinte egyszemélyes misszió áll
Ambrúzs Zoltán kutatásait saját költségén végezi, a dokumentumok gyűjtésétől a szerkesztésen át a kiadványok elkészítéséig mindent maga végez. Motivációja egyszerű, mégis példaértékű. Meg szeretné őrizni azt a tudást, amely az idősebb nemzedékek eltűnésével végleg elveszhetne.
A Rimaszécsi Krónika sem csak Rimaszécs története.
A könyv egy egész közösség küzdelméről, helytállásáról és identitásőrzéséről szól. Olvasása során az ember nemcsak a múlt eseményeit ismeri meg, hanem azt is megérti, milyen lelki erő kellett ahhoz, hogy a felvidéki magyarság a jogfosztottság, a kitelepítések és a megfélemlítés éveiben is megőrizze önmagát.
Ez a kötet elsősorban azoknak ajánlható, akik szeretnék jobban megérteni a felvidéki magyarság huszadik századi történetét, ugyanakkor azok számára is értékes olvasmány, akik hisznek abban, hogy egy közösség jövőjének egyik legfontosabb záloga a múlt emlékeinek megőrzése.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Jelen könyv egy hosszabb kutatói út egyik mérföldköve
Ambrúzs Zoltán végső célja Rimaszécs teljes monográfiájának megírása, amelyben a település évszázadokon átívelő történetét dolgozná fel.
A mostani kötet így egyszerre összegzés és előfutára egy még nagyobb vállalkozásnak, amelynek célja, hogy Rimaszécs múltja a következő nemzedékek számára is megőrződjön.
A szerző számára a helytörténet nem lezárt kutatási terület, hanem mindennapi szolgálat. A Rimaszécsi Krónika közösségi oldalán rendszeresen oszt meg évfordulókhoz kapcsolódó történeteket, archív fényképeket, régi újságcikkeket és helyi érdekességeket. Emellett a falu lakóit érintő aktuális információkat is magyar nyelven teszi közzé. Ahogy az interjúban fogalmazott: azért tartja ezt fontosnak, mert „a múlt nagyon gyorsan eltűnhet”, és ha senki nem gyűjti össze a történeteket, dokumentumokat és emlékeket, azok örökre feledésbe merülhetnek.
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
