2026. júniusában lezárult a Gömör–Kishonti Múzeum újabb projektje, amelynek keretében a Művészeteket Támogató Alap támogatásának köszönhetően teljes körűen restaurálták azt a faliképet, amely Fábry János portréját ábrázolja. Fábry János a múzeum egyik alapítója és egyben első igazgatója volt.
Jelenleg a múzeumban kiterjedt felújítási munkálatok zajlanak, amelyek eredményeként egy új, modern állandó kiállítás jön létre. Ennek keretében kiemelt figyelmet kap majd Fábry János személye, aki megalapozta ezt a jelentős, mára 144 éves intézményt. Portréja ezért az új állandó kiállítás elmaradhatatlan részét képezi majd, amely várhatóan 2027-ben nyílik meg a látogatók előtt.
Egészen a közelmúltig ezt a gyűjteményi tárgyat rossz műszaki állapota miatt nem lehetett megfelelő módon bemutatni, ezért restaurálása elkerülhetetlenné vált. A restaurálási munkálatokat Mgr. art. Štefan Kocka végezte.
Fábry János 1830. július 30-án született Losoncon, ahol az elemi iskola elvégzése után megkezdte gimnáziumi tanulmányait.
A gimnázium utolsó két évét Selmecbányán végezte. Az érettségi megszerzését követően az eperjesi evangélikus líceumban folytatta tanulmányait, ahol olyan kiváló tanárok oktatták, mint Fridrich Hazslinszký botanikus és Ondrej Vandrák filozófus. Elsősorban az ő hatásukra fordult érdeklődése a botanika, valamint a múzeumi munka és a gyűjtés felé.
1850 és 1853 között természettudományt tanított az osgyáni evangélikus gimnáziumban, amely 1853-ban Rimaszombatba költözött. 1854-ben a Bécsi Egyetemen fizikát, kémiát, ásványtant és geológiát tanult. Az 1854/1855-ös tanévtől a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium tanáraként tevékénykedett.
Gyűjtői tevékenységének kezdeteihez kapcsolódik a gimnáziumban létrehozott régiség- és éremgyűjtemény, amelyet már megalakulásakor múzeumnak neveztek. Fábry János középiskolai botanika- és állattan-tankönyvek szerzője is volt.
1868-ban megalapította rimaszombati első Állami Felsőfokú Leányiskoláját, amelyet 1868 és 1890 között vezetett. Ez az intézmény az Állami Polgári Leányiskola elődjének tekinthető.
1897-ben, nyugdíjba vonulását követően minden idejét a Gömörmegyei Múzeumban végzett munkájának szentelte.
Fábry János olyan kiemelkedő személyiség volt, akinek munkássága és tevékenysége meghaladta a régió határain.
Tagja volt a Középiskolai Tanárok Tartományi Egyesületének, a Magyar Királyi Természettudományi Társaságnak, a Királyi Magyar Természettudományi Társaságnak és a bécsi Állattani–Növénytani Egyesületnek. A Gömörmegyei Általános Tanári Egyesület 1877-ben oklevéllel tüntette ki egy rőcei kiállításon bemutatott, saját készítésű taneszközeiért.
Jelentős érdemeket szerzett a Gömörmegyei Múzeum gyűjteményeinek fejlesztésében és gyarapításában is, amelynek 1882 és 1907 között munkatársa, majd igazgatója volt. Munkásságának egyik kiemelkedő eredménye, hogy a múzeum részt vett az 1900-as párizsi világkiállításon.
Fábry János 1907. december 28-án hunyt el Rimaszombatban. Emlékét őrzi, hogy Richter Aladár botanikus róla nevezte el a Rubus fabryi nevű szederfajt.
Fábry János reprezentatív portréja függőleges tájolású, téglalap alakú vászonra készült olajfestmény.
A képen a múzeum első igazgatója fekete öltönyben, fehér ingben, fekete nyakkendőben és szemüvegben látható. Jobb kezében barna kötésű könyvet tart. A festmény jobb alsó sarkában a készítő aláírása olvasható: „C. Gólz”. Az alkotást gazdagon faragott, aranyozott, korabeli keret övezi.
A restaurálást követően a festmény állapota megfelel a múzeumi kiállítási tárgyakkal szemben támasztott szakmai és esztétikai követelményeknek, így ismét méltó módon mutatható be a nagyközönség számára.
A közpénzekből támogatta
Sajtóközlemény, Mgr. Kolár Angelika, művészettörténész / Felvidék.ma
