2016. szeptember 29-én került sor Laboda Róbert Én csak néztem című könyvének bemutatójára Komáromban, a RÉV – Magyar Kultúra Házában. A Madách Egyesület gondozásában megjelent verseskötetről Szászi Zoltán költő, prózaíró, a kötet szerkesztője beszélgetett a szerzővel.
Már az első pillanatokban jól látszott, hogy itt bizony rekordok fognak megdőlni. Ekkora tömeg, ennyi érdeklődő talán még sosem gyűlt össze ebben a pincehelyiségben. Könyvbemutatón biztosan nem. Még el sem kezdődött az est, amikor már hosszú sor kígyózott a színpad előtt arra várva, hogy a költő dedikálja új kötetét. A műsor Laboda Róbert egyik frissen megzenésített versével indult. Minden túlzás nélkül állítható, hogy Kovács Krisztiánnak páratlan zenei tehetségével sikerült pink floyd-i magasságokba emelnie a költő sorait.
Már a bemutató elején rengetegen álltak sorba (Fotó: Z. Németh István/Felvidék.ma)
„Majd látjuk. Amit ő csak úgy nézett. Amit megláthatunk, azok az érzések. Azok a gyermeki tisztasággal, kifogyhatatlan életörömmel vagy megborzongtatóan mély szomorúsággal az ember által megélhető érzések. Mindenkié. De ez itt és most, a megismételhetetlen. A költő, a slammer, a fiú, a férfi, a gyerek, a félálomban vergődő érzései. A hontalan, otthontalan, a hont, otthont, házat és hazát csordultig telt szívvel magából kiíró Labodarobi! Így, egybeírva, hogy Labodarobi! Majd meglátjuk” – ezekkel az ajánló sorokkal látta el a kötetet Szászi Zoltán, aki a könyvet bemutató, méltató, alaposan körüljáró szövegét felolvasva alkotásról, gyermekkorról, a hazai tájhoz való kötődésről, a szülői házról, a hőn szeretett és tisztelt nagyapáról kérdezte Laboda Róbertet.
Ízelítőt kaptunk slam poetryből, sokak örömére az egyik legütősebb szöveg hangzott el, majd a költő az új kötetéből is felolvasott néhány verset. Nem hiányozhatott közülük a talán egyik legszebb, legszívszorítóbb költeménye sem, amely a Távolság van címet kapta.
Szászi Zoltán (középen) bemutatja a kötetet (Fotó: Z. Németh István/Felvidék.ma)
Igazán jó hangulatú estnek lehettünk szem- és fültanúi, amely természetesen óriási vastapssal és a helyszínen is megvásárolható könyvek dedikálásával ért véget. Laboda Róbert asztala előtt ismét hosszú sor kígyózott, Szászi Zoltánnál a nemrég megjelent, Bábukák című novelláskötetével a kezünkben állhattunk meg egy kedves ajánlásért.
Laboda Róbert 1985-ben született Nagykürtösön, jelenleg Komáromban él, tanít, rendez, verset ír, a slam poetry országos bajnoka.
Szvorák Zsuzsa tanárnőnek köszönhetően még a füleki gimnáziumban megismerkedett a színjátszással, negyedik osztályban a Ferenczi Anna-díjat is elnyerte. Játszott a Nyitrai Egyetemisták Kínjátszó Körében, majd a pozsonyi HomoDramban, Glowaczki Negyedik nővérében az orosz kéjlány és a szolga szerepének párhuzamos alakításáért a legjobb férfi-női alakítás összevont fődíját vehette át a Jókai Napokon, jelenleg a komáromi Munka utcai alapiskolában az egyre több szakmai elismerésben részesülő Pogácsakedvelők drámakör vezetője. Első kötete Túlzások címmel 2015-ben jelent meg az Athenaeum Kiadónál.
Szép számú közönség volt kíváncsi a költőre (Fotó: Z. Németh István/Felvidék.ma)
Laboda Róbert másnap, szeptember 30-án Füleken mutatta be új verseskötetét, ahol újabb kellemes meglepetés és elismerés várta: a slam poetry területén végzett költői és előadói munkásságáért Fülek város polgármesterének díját vehette át, amelyhez ezúton is gratulálunk!
