A szavazatok 98,82 százalékos feldolgozottságát követően a budapesti Nemzeti Választási Iroda vezetője bejelentette: a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítéséről szóló országos népszavazás érvénytelen lett.
Az alaptörvény értelmében akkor érvényes a népszavazás, ha azon a szavazásra jogosultak több mint fele érvényesen voksol. Vagyis legalább 4 136 313 szavazatra lett volna szükség az érvényességhez. A szavazatok 98 százalékának feldolgozását követően azonban mindössze 3,2 millió érvényes szavazatot számoltak, így a népszavazás nem lett érvényes.
Ugyanakkor a leadott szavazatok elsöprő többsége a NEM volt. Mindössze alig több mint 55 ezren szavaztak igennel, szemben a kötelező betelepítési kvótákat elutasító 3,2 millió szavazattal.
Orbán Viktor miniszterelnök éppen ezért „nagyszerűnek” nevezte a népszavazás eredményét, amely az EU-csatlakozásról szóló népszavazás eredményét is felülmúlta. Felidézte: az EU-csatlakozásról szóló népszavazáskor 3 millió 56 ezer ember szavazott a belépés mellett, most pedig 3 millió 204 ezernél állnak a nem szavazatok, és nem ismert még a határon túli magyarok szavazatainak nagy része.
Részvételi arány a népszavazáson (Forrás: MTI)
A kormányfő a népszavazást értékelő beszédében bejelentette: alkotmánymódosító indítványt nyújtanak be, mert – mint mondta – „az emberek akaratát rögzíteni kell az Alaptörvényben”. A másik teendő pedig a népszavazást követően az, hogy a döntést Brüsszellel szemben is érvényesítsék. A miniszterelnök megköszönte a részvételt a népszavazáson: „Büszkék lehetünk arra, hogy az EU első és eddig egyetlen tagállamaként a magyarok közvetlenül véleményt nyilváníthattak a bevándorlás kérdéséről. Ez így volt helyes, sőt ez így volt becsületes” – mondta Orbán Viktor.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az urnazárást követően tartott sajtótájékoztatón mondott külön köszönetet azoknak a határon túli magyaroknak, akik sorsközösséget vállalva a nemzettel, éltek szavazati jogukkal.
Az MSZP elnöke, Molnár Gyula jelezte, hogy pártja benyújtja a menekültekkel kapcsolatos koncepcióját, illetve, hogy a szocialisták semmit sem támogatnak, amit a kormány az érvénytelen népszavazás eredményére hivatkozva akar tenni.
A Jobbik szerint Orbán Viktor miniszterelnök felelőtlenül belevitte Magyarországot egy hazárdjátékba, amit úgy tűnik, hogy elveszített. Azt kérte: ne próbálják ezt megmagyarázni, hanem ismerjék el, hogy ez az ő kudarcuk, és ismét lemondásra szólította fel a kormányfőt.
Orbán Viktor miniszterelnök mindent egy lapra tett fel és ezzel a lappal politikai, illetve közjogi értelemben is méretes kudarcot szenvedett – kommentálta a népszavazás végkimenetelét a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc.
Az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért (PM) és a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) szerint sikeres volt a vasárnapi kvótareferendum bojkottja.
Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a vasárnapi „bizalmi szavazást” elbukta, egy normális országban egy miniszterelnöknek ezek után le kellene mondania”.
Egy vesztese van ennek a mai napnak, ez Magyarország – mondta Fodor Gábor, a Liberálisok pártelnöke az ellenzéki párt eredményvárójának budapesti helyszínén tartott sajtótájékoztatóján; úgy fogalmazott: a felkorbácsolt idegengyűlölet nem múlik el nyomtalanul, ebben „súlyos felelőssége és bűne van a Fidesz-kormányzatnak”. Úgy vélte, ezt nehéz megbocsátani és nem lehet tudni, hogy mikor lehet kijavítani.
Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott sajnálatát fejezte ki, hogy a választásra jogosult személyek kevesebb, mint fele vett csak részt a referendumon. De azt láttam, hogy óriási volt a mozgósító erő, ebben elsősorban azt érzékeltem, hogy az emberek nagy része belátta, ez nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy. E kérdés nem arról szólt, hogy melyik párt hogyan szerezhet előnyöket, hanem arról, hogy legyen egy markáns elképzelésünk Európa irányába: Ha visszamegyünk történelmi távlatokba, számtalanszor Magyarország védte meg a civilizált nyugatot. Bíztam abban, hogy a választók többsége elmegy szavazni, de abban biztos voltam, hogy a nemek elsöprő többséggel győznek majd, ez utóbbi be is igazolódott. Ez pedig iránymutató azzal kapcsolatban, hogy a társadalom nagy része mit is gondol erről a kérdésről.
Az első felvidéki magyar megszólalók
Németh Gabriella, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) alelnöke spontán posztban reagált a közösségi hálón a népszavazás eredményére. A szűkszavúnak tetsző, de annál kifejezőbb gondolat így hangzik: „Ismét csalódnom kellett, akárcsak 2004-ben. Szomorú vagyok és féltem a magyarokat. Ez a széthúzás és a határtalan gyűlölet semmi jóra nem vezet, és a végén a nevető harmadik örül majd megint.”
Sokak számára meglepő nyilatkozattal szolgált viszont még a népszavazás eredményének kihirdetése előtt nyilvánosságra hozott szlovák nyelvű nyilatkozatában Csáky Pál az MKP európai parlamenti képviselője, aki az aktuality.sk portálnak a referendum lényegét mint „az Orbán-kormány Brüsszel előtti egójának megerősítésre szolgáló esemény”-ként aposztrofálta.
Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke a következőképpen értékelte az eredményt: „Sajnálom, hogy a magyarországi állampolgárok nem mérték fel a népszavazás intézményének fontosságát. Ennek ellenére úgy érzem, a magyar kormány véleményét megerősítették a választók. A nem válaszok elsöprő többsége azt bizonyítja, hogy a magyar emberek egyértelmű véleménnyel vannak a kötelező kvótákról. A magyar politikai pártok a saját javukra próbálják fordítani az eredményt, pedig a kvótareferendum nem a pártokról szólt, hanem az emberekről. Elgondolkodtató, miért csak a szavazásra jogosult polgárok 43 százaléka vett részt a referendumon.”
Mészáros Alajos, volt Európai Parlamenti képviselő szerint, ha egy tagállam az Európai Uniós intézményeknél a véleményét szeretné érvényesíteni, megfelelő politikai érveket szeretne találni a bizottság érvei és olyan normák ellene, amelyek a tagállam szerint elfogadhatatlanok, ilyen estben ésszerű egy népszavazás kiírása. Az érvényes népszavazás mandátumot adhat egy tagállamnak ahhoz, hogy a politikai akaratát érvényesítse a Bizottság vagy a parlament előtt. Orbán Viktor egy ilyen mandátumot szeretet volna a migráns kvóták ügyében a néptől. A magyar kormány kiáll azon véleménye mellett, hogy az ország számára nem jó a kötelező migráns elosztás, ez az elosztási rendszer egyébként sem Csehországnak, sem Szlovákiának és Lengyelországnak nem felel meg. Kérdéses, hogy jó döntés volt-e a népszavazás kiírása. De érthető, hogy miért döntöttek e mellett. A nem szavazatok lettek túlsúlyban, de érvénytelen lett a népszavazás, ennek ellenére, Orbán Viktor talán fel tudja használni érvelése során az eredményt, és hivatkozhat arra, hogy több mint 95 százaléka a lakosságnak nemmel voksolt. Az Európai Unió tagállamainak meg kell magát védenie. A történelem mindig úgy működött, hogy az az állam, amely nem védte meg a saját területét olyan kritikus időszakban, mint amilyen a mostani, az bizony politikailag nem jól járt. A magyarokban pedig van egy védelmi ösztön, hogy azt a kis életteret, amelyet meghagyott nekünk Európa, megvédje.
Szlovákia szolidáris
Ahogy az több fórumon elhangzott már, Szlovákia és Magyarország külpolitikai álláspontjai sokkal közelebb kerültek egymáshoz, mint bármikor a közelmúltban, s ez az alapállás visszatükröződik a népszavazásról szóló első kommentárokban is.
Még a népszavazás indokoltságát jelentős szkepticizmussal szemlélő Sme napilap is salamoni ítéletet mond első reakcióként, amikor megállapítja, hogy a vasárnapi referendum mindegyik magyarországi résztvevő számára megfelelően kiaknázható töltetet hordoz magában, azaz a káposzta is megmarad, miközben a kecske sem marad éhen.
A kormánypárti Pravda, bár nem kommentálja még az eredményeket, híradásában az egyértelmű elutasítást emeli ki, hangsúlyozva a „nem” szavazatok elsöprő többségét. Nem így az urbánus értelmiségi körökben divatos DenníkN, amely két mozzanatát emeli csak ki a vasárnapi történéseknek, az érvénytelenséget és az érvénytelenül leadott szavazatok szokatlanul magas számát.
Az első nemzetközi sajtókommentárok
A Reuters brit hírügynökség azt írta, hogy a Fidesz vezető politikusai a nemek egyértelmű sikerére utalva győztesnek nyilvánították a kormányt a voksolás befejeződése után. Az érvénytelen népszavazás ugyanakkor a Reuters szerint csökkenteni fogja Orbán Viktor képességét arra, hogy nyomást gyakoroljon Brüsszelre menekültpolitikájának megváltoztatása érdekében.
Az AFP francia hírügynökség úgy kommentálta az előzetes részvételi eredményeket, hogy a népszavazás „fél kudarcnak” bizonyult Orbán Viktor miniszterelnöknek, hiszen nem sikerült elegendő létszámú szavazót mozgósítania. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a kormányfő néhány napja már készül erre a forgatókönyvre, és folyamatosan hangoztatta, hogy az elsődleges fontosságú tényező nem a részvételi arány, hanem a nemmel válaszolók aránya. Ezen a téren pedig nem kellett csalódnia, hiszen minden előrejelzés a kötelező uniós betelepítési kvóták elutasításának magas arányát mutatja – írta a hírügynökség kommentátora, aki szerint a nemek győzelme politikailag megerősíti a miniszterelnök pozícióját Magyarországon, Európában pedig azt a képet róla, hogy a bevándorlásellenes populista tábor vezetőjévé vált.
A dpa német hírügynökség azt írta, hogy a „pánikkeltő elemekkel tűzdelt masszív” kampány ellenére sem sikerült mozgósítani a szavazásra jogosultak több mint felét, Orbán Viktor miniszterelnökről azonban mindez lepereg. Számára a több mint hárommillió nem szavazat megbízást jelent a kötelező kvóták elleni küzdelem folytatására.
A hírügynökség írása szerint Orbán Viktor miniszterelnök többször is hangsúlyozta egy érvényes népszavazás jelentőségét a „brüsszeli bürokrácia elleni harcában”, vasárnap azonban némileg visszakozott, a kormányfő szenvtelenséget mutatva azt mondta: függetlenül a referendum érvényességétől, a népszavazásnak mindenképpen lesznek jogi következményei.
Összefoglalójában a dpa azt írta: Magyarország erős embere provokálja az Európai Unió vezetését. A hírügynökség szerint menekültellenes népszavazása nem hozott igazi sikert, Orbán Viktort azonban ez nem fogja megakadályozni abban, hogy továbbra is átkozza Brüsszelt, még akkor is, ha a népszavazás előtti „hecckampány” intenzitását tekintve a vasárnapi eredmény inkább ösztövérnek tűnik a dpa szerint.
Cseh vélemény: Orbán jobban képviseli az egyszerű embereket, mint a brüsszeli elitek
Orbán Viktor magyar kormányfő egy cseh elemző szerint jobban képviseli az egyszerű, és a migrációs válság miatt nyugtalan, európai emberek véleményét, mint a brüsszeli elitek.
„Úgy gondolom, hogy az egyszerű és nyugtalan európai emberek szemében Orbán (Viktor) valóban jobban védi érdekeiket, mint a brüsszeli, vagy a nyugat-európai elitek” – jelentette ki Jan Kovář, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója a közszolgálati cseh hírtelevízió vasárnap esti külpolitikai magazinjában. A műsorvezető azt firtatta: elmondható-e Orbán Viktorról, hogy politikájával az egyszerű európai emberek véleményét igyekszik képviselni a migráció témájában.
Arra a kérdésre, milyen hatása lesz Orbán Viktor következő lépéseire, hogy a népszavazás az alacsony részvétel miatt érvénytelen, Jan Kovář úgy látja, hogy „Orbánt ez nem fogja zavarni, ahogy ezt már el is mondta”.
Jan Kovář kifejtette: Nyugaton nem úgy látják, hogy Orbán Viktor a V4-ek nevében beszélne a migrációs kérdésben. Bár a visegrádi országok álláspontja lényegében ugyan egységes, de vannak különbözőségek, eltérések is, ezért mindenki a maga nevében beszél.
A cseh köztelevízió budapesti különtudósítója Lukáš Mathé szerint arra a kérdésre, lehet-e a népszavazás érvénytelenségét az ellenzék győzelmének tekinteni, „nem lehet válaszolni”, mert „senki sem tudja, miért nem járultak többen az urnákhoz”. Ugyanakkor megjegyezte: a kampány során országszerte csak a kormány plakátjait lehetett látni, az ellenzékét szinte sehol.
Lidové noviny: Az osztrák külügyminiszter állásfoglalása megváltoztatta a magyarországi kvótanépszavazás értelmezését
Bár a magyarországi népszavazás kérdésének megfogalmazása populizmusról árulkodott, Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter nyilatkozata, aki egy lapinterjúban nyíltan elutasította a kvótákat, teljesen más megvilágításba helyezte a magyar kvótareferendumot is – állítja a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap hétfői jegyzetében.
Az újság szerint Kurz állásfoglalásával megszűnt az az eddig szinte természetesnek tartott helyzet, amely a kvóták ügyében az Európai Uniót egy nyíltnak és befogadónak tartott Nyugatra, illetve egy bezárkózott és reakciós Keletre osztotta.
Az osztrák diplomácia vezetője ugyanis kimondta a lényeget, hogy a magyar népszavazásra nem lett volna szükség, ha a külső schengeni határok megfelelően védve lettek volna – mutat rá a Lidové Noviny. Úgy látja: bár egy miniszteri nyilatkozat súlyát nem érdemes túlértékelni, jelzi, hogy Ausztria kezdi megtalálni önmagát.
A Mladá Fronta Dnes szerint a magyarországi népszavazás nem erősítette meg Orbán Viktor pozícióját, de kudarcot sem jelent számára. A kvótanépszavazás érvényesség esetén „Orbán hatalmának a megerősödését, vagy fordítva politikájának a kudarcát jelenthette volna. Az eredmény a kettő között van” – vélekedik a liberális napilap.
Alacsony volt a részvétel, ezért a népszavazás érvénytelen – emeli ki írásában a Právo című baloldali napilap. Az újság szerint Orbán Viktor nyilván számolt ezzel az eredménnyel, semmit sem akart kockáztatni, s ezért jelentette ki már jó előre, hogy nem az érvényességi küszöb elérése, hanem az igenek és a nemek aránya a fontos számára.
Lengyel külügyminiszter: Orbán felhatalmazást kapott migrációs politikája folytatásához
A jelzés egyértelmű: Orbán Viktor kormányfő mandátumot kapott migrációs politikája folytatásához – értékelte a kvótareferendum eredményét Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió hétfő reggeli műsorában. Waszczykowskit az interjúban arról kérdezték, hogy a vasárnapi magyarországi népszavazás Orbán Viktor sikereként vagy kudarcaként értelmezhető-e.
„A jelzés egyértelmű, a magyar társadalom óriási része támogatását fejezte ki Orbán migrációs politikája iránt” – válaszolt a lengyel külügyminiszter, hozzátéve: a magyar kormányfő ezáltal „felhatalmazást kapott ennek a politikának a megvalósításához”.
A részvételi arányt illetően Waszczykowski elmondta: „Ilyen a demokrácia természete, a döntéshozó folyamatokban csak azok vesznek részt, akik akarnak”.
Rámutatott: a migrációs válság jelenleg természetesen gyengébb, kisebb Magyarországon, mint tavaly nyáron volt, amikor ott is átvonult a bevándorlási hullám. „Ha akkor tartották volna a kvótareferendumot, biztosan több tucat százalékkal többen mentek volna el szavazni” – vélekedett.
Figyelmeztetett ugyanakkor: bár az Európába irányuló bevándorlási hullám – többek között az EU-török megállapodás és bizonyos, Líbiában lassan meginduló békefolyamatok következtében – apad, de bármikor felújulhat.
Megerősítette: Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország sem fogad be migránsokat, mert „ők maguk sem akarnak idejönni, és Lengyelország ellenzi a menekültek és migránsok kényszerű áttelepítését Európában”.
Szlovákiában is szavaztak
A kötelező betelepítési kvótákról Szlovákiában is szavaztak a tegnapi napon. A magyar választási törvények értelmében azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, a külképviseleteken adhatták le szavazatukat, vagy pedig a regisztráció során megadott magyarországi választókörzetben szavazhattak.
Annak ellenére, hogy a szlovák jogszabályok a kettős állampolgárságot nem ismerik el és amennyiben egy másik ország állampolgárságát felveszi egy szlovák állampolgár, ez utóbbitól megfosztják, a szlovákiai magyar külképviseleteken is voksoltak.
Két konzulátuson várták a szavazásra jogosult polgárokat, Pozsonyban 35-en, Kassán 15-en regisztráltak. Információink szerint ennél sokkal többen voltak azok a választópolgárok, akik levélben adták le voksukat.
A külhoni szavazatokat még nem számolták meg, a végleges eredményt csütörtökre várják, akkorra számolják össze a külhoni magyar és a külföldön élő magyar állampolgárok szavazatait is.
(Felvidék.ma/MTI, Kokes János)
