Hosszan tartó, súlyos betegség után hétfőn elhunyt Siposhegyi Péter drámaíró, publicista, akit Felvidéken a”Hantjával sem takar” című, Esterházy János emlékét idéző monodráma írójaként ismertünk meg közelebbről.
Az 52 éves író, aki haláláig dolgozott, budaörsi otthonában hunyt el. Temetéséről később intézkednek.
Siposhegyi Péter 1957-ben született Kaposvárott Erdős Péter néven. 1975-től a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanult, majd 1978 és 1982 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemre járt filozófia szakra. 1983-tól 1984-ig a Játékszínben, 1984 és 1986 között a Népszínházban, 1986 és 1989 között pedig a Nemzeti Színházban dolgozott irodalmi tanácsadóként.
1984-től 1987-ig a Mozgó Világ folyóiratnak írt műkritikákat, majd 1988-tól a Kapu folyóirat munkatársa, majd főmunkatársa lett. 1991-ben a Pesti Hírlap rovatvezetőjeként dolgozott, 1991 és 1993 között a Magyar Nemzet, 1994 és 1995 között pedig az Esti Hírlap főmunkatársa lett. 1997-től politikaimarketing-tanácsadást is végzett, de közben folyamatosan dolgozott különféle színdarabokon, újságcikkeken.
Első drámáját, az egyfelvonásos A semmi ágánt 1986-ban mutatta be a József Attila Színház. Nevéhez fűződik a többi között a Hajdú Sándorral együtt írt Szevasz, tavasz!, a Csak egy tánc volt és a Mielőtt csillag lettem, amely a fiatalon elhunyt, világhírű színész, Viszockij életét dolgozza fel. Idén júliusban mutatták be Balatonföldváron a Balatoni gyöngyhalászok című vígjátékát, amely a 70-es, 80-as évek „magyar tengerét” idézte meg.
Nevéhez fűződik a Magyar Drámaíró Verseny, amelyen 1994 óta évente több szerző próbálja ki gyorsaságát és kreativitását, s mutatja meg, hogyan lehet egy újságcikkből egyetlen nap alatt színházi előadást létrehozni.
Több filmben is közreműködött, tanácsadóként dolgozott a Puskás Ferenc – Egy legenda életre kel című, 1997-es portréfilmben, valamint ő írta A Nagyúr – gróf Bánffy Miklós és a Négyes pálya című tévéfilmek forgatókönyvét is.
Felvidék Ma, pog
