A Családdal Együtt Példával Program második konferenciája a pályázó koordinátor budapesti, illetve székelyudvarhelyi, királyhelmeci és kassai partnereinek részvételével február 23-án és 24-én valósult meg Kassán. A rendezvény keretén belül meseleőadást tartott Écsi Gyöngyi.
A kétéves Erasmus plusz projekt 2017. szeptember 1-jén vette kezdetét. Témája a család és az óvoda kapcsolata, valamint annak jelentősége a gyermek, a pedagógus és az intézmény szemszögéből. A projektkoordinátor a budapesti Csip-Csup Csodák Magánóvoda, a székelyudvarhelyi Ficánka Napköziotthonos Óvoda, a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Óvoda és a királyhelmeci Napraforgó Óvoda partnerekkel működik együtt.
Fóris Marietta: „Család nélkül nem lehetséges eredményes óvodai nevelés”
Fóris Marietta óvodapedagógus, családterapeuta huszonöt éve alapította azt a budapesti magánóvodát, melyet jelenleg harminckét gyermek látogat. A logopédus, mozgásterapeuta, valamint a pszichológus is házon belül van, ez egy kiváló közeget biztosít a gyerekek számára. „2016-ban egy Erasmus pályázati konferencián vettem részt Pécsett. Ott tapasztaltam, hogyan lehet több óvodával és ismeretlen pedagógussal együttműködni, olyasmit hozva létre, ami maradandó és a családok, gyerekek és pedagógusok is profitálhatnak belőle. Egyre nehezebb óvodavezetőként működni úgy, hogy a családokkal nincs szoros kapcsolat, ami segítené a munkafolyamatot. Az a tapasztalatom, hogy a mai világban a családok szeretik a nevelés kérdését áthárítani az óvodákra, mivel a gyerek idejének nagy részét ott tölti. A családokat nagyon-nagyon be kell vonni az óvoda vérkeringésébe, mindennapjaiba, hogy lássák azt, hogy mit és miért csinálunk, illetve azt is, hogy hogyan. Ha közvetlenebb kapcsolatban vagyunk, ha nagyobb a bizalom, akkor van egy olyan kialakult érzelmi biztonsága a szülőnek, hogy felteszi kérdéseit az óvodapedagógusnak, aki hitelesen tud válaszolni. A projekten belül, egy másik célként megjelölve próbáljuk a családterápiás ismereteket behozni, hogy a pedagógus hiteles maradjon. Fontos a rendszerben való gondolkodás, a családi struktúrán belüli patológiás folyamatokat felismerése, ezek ugyanis negatívan befolyásolják a gyermek fejlődését. Ha a gyereknek otthon jó, akkor egy derűs óvodai légkört tudunk kialakítani” – nyilatkozta portálunknak Fóris Marietta, a sikeres projekt megálmodója, aki a székelyudvarhelyi partnerekkel még a nyitókonferencián megismerkedett.
Fóris Marietta előadása (Fotó: Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Óvoda)
Az erdélyi napköziotthon már gyakorlott projektezőnek számít, a két intézmény között már az első találkozás alkalmával kialakult az együttműködéshez vezető szimpátia. A Ficánka Napköziotthonos Óvodát 175 gyerek látogatja. Antal Csilla igazgatónő vezetése alatt tíz csoportban, ezen belül két roma és két román csoportban dolgoznak a gyerekek. „A multikulturalitást és az egészségnevelést is nagyon fontosnak tartjuk. Nagy örömmel vállaltuk el az együttműködést, szintén szívügyem a család-ovi kapcsolat. Hiszem és vallom, csak együtt és közösen tudunk nevelni a családokkal, meg kell nyerni a szülőt és őt is nevelni kell. Nagyon-nagyon kevesen élnek a projektek adta lehetőségekkel, mindenkinek ajánlom” – nyilatkozta portálunknak a székelyudvarhelyi óvodavezető.
Fóris Marietta a projekt írása előtt a kassai és királyhelmeci magyar óvodát is megszólította. „Úgy éreztem, hogy az ukrán-magyar-szlovák határcsücsökből, a nagy szegénységből is kell egy óvoda, mert az esélyegyenlőség és felzárkóztatás is a program egyik célkitűzése. Tudom, hogy nagyon kevés pénz és lehetőség van, amiből gazdálkodni tudnak és nagyon fontos, hogy a nemzeti identitástudat megmaradjon, ezért kizárólag magyar ajkú intézményekkel vettem fel a kapcsolatot. Igyekeztem úgy megírni a programot, hogy minden óvoda be tudja illeszteni a saját éves tervébe. Tehát nem azt szerettem volna, hogy kirakattevékenységet folytassunk, hanem, hogy olyan ünnepkörök, jeles napok köré szerveződjenek be a szülői részvételek, amelyek egyébként is az óvodák tevékenységének részét képezik. Minden óvoda a saját ötlettárával dolgozik, sajat humán erőforrásainak megfelelően” – mondta a parnerek kiválasztása kapcsán a projektkoordinátor.
A nyertes pályázatnak köszönhetően 97 ezer eurós uniós támogatást kapott a négy magyar óvoda. A 2019. augusztus 31-ig tartó projekt része két ötnapos képzés is. Idén augusztusban Székelyudvarhelyen valósul meg a Mesés Egészség Program, 2019 áprilisában pedig Budapesten a Kölcsönhatás Program, melynek keretében a családterápia alapismereteinek átadására is sor kerül. Ezeken a módszertani képzéseken bármelyik óvodapedagógus térítésmentesen részt vehet.
Integráció, multikulturalitás, magyar nyelvkultúra, hagyományőrzés
A Családdal Együtt Példával Programot a Kassa környéki óvodapedagógusok számára is bemutatták. A konferencia házigazdája Kassa egyetlen magyar tanítási nyelvű óvodája volt. Az Óvárosban is működik egy vegyes korosztályú magyar csoport a szlovák tanítási nyelvű óvodában. A város szívében pedig a közeljövőben nyitja meg kapuit a református magyar óvoda. A Harangozó Katalin által vezetett magyar oktatásügyi intézmény is a CSEPP projekt részese.
Harangozó Katalin előadása (Fotó: Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Óvoda)
„Már az előzetes találkozón megegyeztünk a partnereinkkel, hogy mind számukra, mind számunkra nagyon fontos a család és óvoda együttműködése. Abban is, hogy a hatékony nevelői munka nem képzelhető el megfelelő kapcsolat kiépítése nélkül. Tudjuk, hogy a szülő és az óvoda kapcsolata meghatározó szerepet tölt be a gyermeknevelésben. Tapasztaltuk, ha ez jól működik, az nagyban elősegíti céljaink megvalósulását, ami az oktatást és nevelést illeti, a szülő támogatásával sokkal hamarabb és hatékonyabban sikerül ezeket a célokat elérni. A nevelési programunk kultúránk, magyarságunk, a néphagyomány értékeinek átadását tűzte ki célul. Három szakcsoportban hat pedagógussal dolgozunk. Célunk, hogy gyermekeink család-, haza- és természetszerető felnőttekké váljanak. Nem az a cél, hogy a régi időket visszahozzuk, hanem, hogy megmentsük belőle azt, ami érték, a nyelvünket, a kultúránkat, és az Erasmus projekt ezt karolja föl. Szeptember óta több mindenbe tudjuk a szülőket bevonni, de előtte is fontosnak éreztük, hogy együttműködjünk, mivel tapasztaltuk, hogy minden családnak igénye és szükséglete, hogy egyenrangú partnerként fogadják őket az óvodában. Jelenleg az óvodát több mint hatvan gyerek látogatja, feladatunk, hogy biztonságot adjunk a gyerekeknek, hogy megtanuljanak szocializálódni, jól érezzék magukat. Ezek a szülőkkel együtt eltöltött délutánok egy-egy hónap témája köré fonódnak. Most a mese köré építünk, egy óvodában ez mindig aktuális” – nyilatkozta portálunknak a Žižka utcai Magyar Tanítási Nyelvű Óvoda igazgatónője.
Mivel a királyhelmeci óvodában időközben vezetőváltás történt, február elsejétől a projektben is a jelenlegi megbízott igazgatónővel, Kiss Katalinnal dolgoznak a partnerek. „A mi óvodánk számára ez egy teljesen új dolog, eddig semmilyen projektben nem vettünk részt. A szülők nem nagyon kapcsolódnak be az óvodai életbe. Bár kicsit javult a helyzet szeptember óta, még nagyon az elején vagyunk, nagyon sokat jelent ez a támogatási lehetőség számunkra” – nyilatkozta portálunknak Kiss Katalin.
Nagy Csilla előadás közben (Fotó: Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Óvoda)
Écsi Gyöngyi: „A felmérések szerint naponta hét percet figyel egymásra a gyermek és az anyuka”
A találkozón megszerkesztették a Csillagjuhász mesekönyvet, amit a gyermekek illusztrációival színesítenek. Az elmúlt fél évben a partneróvodák azt tapasztalták, hogy a szülők nagyon élvezik az együttléteket, ezt bizonyította Écsi Gyöngyi meseelőadása is a Márai Stúdióban, melyen az ovisok szüleikkel együtt vettek részt. „Azért szeretjük az előadásait, mert bevonja a szülőket és a gyerekeket, és úgy gondoljuk, hogy ebben a rohanó világban ez nagy érték, amikor a szülő meg tud állni és olyasmit csinálni közösen a gyerekével, amit mindketten élveznek” – mondta Harangozó Katalin.
„Nagyon fontos, hogy együtt csinálnak valamit, amire egyformán figyelnek, nem az történik, hogy a szülő főz és közben a gyerek rajzol, a meseelőadás alatt tényleg együtt csinálnak valamit, ez egy nagyon kiváltságos helyzet a szülő-gyerek kapcsolatban. Mindketten egy bizonyos külső képzeletvilágba kerülnek, ezek a népmesék üzenetet közvetítenek. A gyermek és a szülő együtt élik meg a csodát, ami kiragadja őket a megromlott, beporosodott látszatvilágból és megtapasztalnak egy felsőbbrendű igazságot. Én rengeteg boldog, elgondolkodott, megkönnyebbült embert látok a meseelőadás után” – nyilatkozta portálunknak a mese fontosságáról Écsi Gyöngyi, aki meseterápiaszerűen, az egyes szerepeket eljátszva kapcsolja be a szülőt és gyermekét a játékba.
