A Sme napilapnak interjút adott, az egyszerű emberek vezére, Igor Matovič úr. Úgy nyilatkozott, hogy elképzelhetőnek tartja akár azt is, hogy ha a politikai helyzet úgy kívánja, akkor a Most-Híd képes akár Fico keblére is ráborulni.
Ez nem semmi – mondaná Hofi Géza. – Biztosan szeretik egymást. Megállapítása kiterjedt az alkotmányra is, amely ugyan garantálja a képviselőknek lelkiismeretük és meggyőződésük szerinti szavazás lehetőségét a parlamentben, a szavazás mégis a párthovatartozás szerint történik. Ez már valami. Mert ha netán ezt az emberek eddig nem tudták, most már világos. Elég utánanézni, mert mindig így volt, és így lészen.
A továbbiakban rájött arra a turpiságra, hogy ki az áruló, ki szavazott Trnkára az ő képviselőtársai közül. Nevet nem árult el, így hát megmaradt okosnak.
Végül, de nem utolsósorban és ez a legnagyobb megállapítása: Minden politikusnak azért kellene dolgoznia, hogy Szlovákia állampolgárai függetlenül nemzetiségüktől otthon érezzék magukat ebben a hazában. Megkérdezték már egyszer is tőlünk, mi a jó nekünk és mit szeretnénk?
Aztán idézi Slotát, az SNS-vezért, aki minden lehetőséget kihasznál arra, hogy másodrendű állampolgároknak érezzék magukat itt a magyarok.
Kérdésem: csak Slota? Én lassan nem tudok megnevezni egy olyan szlovák pártot és szlovák politikust sem, aki valamilyen módon ne bántott volna bennünket. Ide értve Ivan Gašparovič urat is, a köztársasági elnököt a nadstandard (értsd: ’átlagon felüli’) nemzetiségi jogok és a lojalitás szajkózásával (ami természetesen nem igaz, de ha sokszor mondják, a nép talán elhiszi), meg Önt is, aki félti Szlovákiát tőlünk, amikor betart nekünk az állampolgársági jog megadásával, vagy anyanyelv-használati jogaink degradálásával a sör, bor és pálinka szeszszázalékainak szintjére, ahelyett, hogy szülőföldünkön természetes legyen a magyar nyelv használata és kötelező a szlovákok részére is. Akkor majd elmondhatjuk, hogy Szlovákia a mi hazánk is.
Ami pedig a félórás köztévéadást illeti a magyarok részére, az ötlet nem rossz. Szerintem azonban valami hiányozna belőle: a színvonal és a politikai kultúra.
Mészáros László, Felvidék Ma
