A Csemadok Somorjai Alapszervezete és a Somorjai Katolikus Egyházközösség idén is gyalogos zarándoklatot szervezett a Nagyboldogasszony plébániatemplom búcsúja napján.
Gyalogos zarándoklattal vette kezdetét a somorjai Csemadok által szervezett Szent István napok, melynek úti célja a tejfalui Nagyboldogasszony kápolna, és a már mintegy 30 éve használaton kívüli bucsuházi temető érintésével a sámoti Antióchiai Szent Margit templom volt. A zarándokok augusztus 15-én, reggel 9 órakor találkoztak a somorjai Nagyboldogasszony plébániatemplom előtt, mely egyben a zarándoklat első állomása volt.
A résztvevők Myjavec Pál plébános úr vezetésével szentolvasót imádkoztak, majd elindult a gyalogos zarándoklat a Fő téren lévő Mária Megkoronázása szoborcsoportig, ahol újabb tized rózsafüzér következett. A csapat megállt még a református templom tövében, mely valaha katolikus templom volt, majd Tejfalun, aztán a bucsuházi temetőben és végül Sámoton.
A plébános úr a zarándoklat előtt jelezte, hogy az utat mindenki felajánlhatja valakiért illetve valamiért, hisz egy zarándoklat során nemcsak a kijelölt célhoz történő megérkezésen, hanem a testet és lelket egyaránt erősítő utazáson is komoly hangsúly van.
A zarándoklat valójában egy egyedi, aktív meditációs gyakorlat, szimbolikus értelemben a zarándokút az engedelmesség kifejezése is.
A morális jelentősége is nagy, és visszavezethető arra a régi hitre, hogy a természetfeletti erők bizonyos helyeken kimondottan kifejtik erejüket. Az Antióchiai Szent Margit kápolna pedig ilyen hely, hiszen a régészeti feltárások szerint egy középkori falu temploma volt, s körülötte a falu temetőjének sírjait is azonosították.
A zarándokok a kápolnához érkezve helyet foglaltak a csemadokosok által előző nap a helyszínre készített padokon, elimádkozták az utolsó tizedet a szentolvasóból, majd Pammer Tamás, somorjai papnövendék mesélte el Antióchiai Szent Margit élettörténetét.
Margit vértanú és szűz, eredeti nevén Marina (a keleti egyház így is tiszteli), a négy fő szűz és a tizennégy segítőszent egyike.
Legendája szerint 275 (más források szerint 270, illetve 307) július 13-án halt mártírhalált. Mindössze tizenöt éves volt. Mint sok más vértanú halálában, Margitéban is a vakbuzgó pogány apa működött közre. Miután képtelen gyermekét pogány hitére visszatéríteni, maga jelenti fel a hatóságoknál. Margit a börtönben legyőzi a sárkányalakban megjelenő kísértőt, de hóhéraival szemben védtelen. Fáklyákkal égetik, kampókkal tépik szét a testét, megostorozzák, majd vizes hordóba vetik, de élve marad, így végül lefejezik.
Antióchiai Szent Margit a magyar Árpád-kor kivételesen tisztelt szentje, aki a „Királyság Patrónája” (Patrona Regni) címet viselte.
„Kultusza akkor lendült fel igazán, amikor II. Endre szentföldi keresztes hadjáratáról hazahozta koponyaereklyéjét. Hazai kultuszának része lehetett abban, hogy IV. Béla Margitnak nevezte el a tatárjárás borzalmaitól való szabadulásáért cserébe Istennek ajánlott leányát. Az Árpád-házi királyleány domonkos apáca, majd maga is az egyház szentje lett. (1943-ban avatta szentté XII. Pius, névünnepe: jan. 18.) Egy történelmi mendemonda szerint az Árpádok vére buzgott Skóciai Szent Margitban is (névünnepe 1968-ig jún. 10., 1969-től nov. 16.), aki a Magyarországra menekült Edward angol királyfinak és Szent István rokonának, Ágotának lett volna leánya. Ő is szolgálhatott Árpád-házi Szent Margitnak példaképül, hiszen a 9 éves királyleány már 6 éve apácák közt nevelkedett, amikor majd 200 évvel idősebb nagynénjét XII. Ince pápa 1251-ben szentté avatta”
– írja róla Jankovics Marcell, a Jelkép-kalendáriumban. Pammer Tamás előadása végén feltette a kérdést, hogy mit üzenhet nekünk ma a 307-ben, a keresztényüldözések korában 15 évesen elfejezett lány története. Három dolgot emelt ki:
- Hogy vállaljuk a kereszténységünket, mindig minden körülmények között. Amikor a kis Margit a legelőn a többi lánnyal a bárányokat őrizte, kiszemelte őt magának az Asia tartományból Antióchiába érkező Olibrius prefektus, aki egyébként a keresztények üldözése miatt jött a vidékre. Margit arra a kérdésre, hogy hívják a következőképpen válaszolt: „Az emberek Margitnak hívnak, de ami ennél több, a keresztségem óta keresztény vagyok.”
- A második üzenete a történetnek az, hogy ne hagyjuk, hogy az emberek befolyásoljanak minket. Margitot ugyanis férfiak és nők nagy sokasága, és a prefektus elé vitték, és a nép erejével próbálták meggyőzni, de Margit következetesen kiállt hite mellett, mely után a vezetők haragra gerjedtek és tovább, durvább eszközökkel kínozták. Mai világunkban is nagy hatással van a keresztényekre a pogány többség, mégsem szabad engednünk a csábításnak, inkább példát kell mutatnunk. S ez valójában a harmadik pont üzenete.
- Hogy mutassunk példát, erőt merítve Szent Margit történetéből. Persze ne azzal, hogy 15 évesen lefejeztetjük magunkat, hanem mindenki a saját munkahelyén, közösségében mutasson példát, hogyan viselkedik egy felvidéki, somorjai keresztény magyar katolikus ember.
A rövid előadás után Myjavec plébános úr szólt még pár szót a templomról, a történetéről és a felújítási munkálatokról, majd a zarándokok elfogyasztották a reggel bekészített, előre lehűtött ásványvizet, fehér- és vörösbort, melyből üdítő fröccsöt csináltak a Csemadok munkatársai, valamint a szintén aznap reggel frissen sütött töpörtyűs pogácsát. Mindezért a Csemadok munkatársain kívül köszönet Sánka Ágostonnak is, aki anyagilag támogatta az agapét, de köszönet illet mindenkit, aki részt vett az augusztus 15-én, a somorjai Nagyboldogasszony plébániatemplom templombúcsúján megtartott zarándoklaton, mely nap Szűz Mária mennybevitelének napja, de Szent István halálának napja is, mely előtt egy nappal, azaz 1038. augusztus 14-én az örökös nélkül maradt öreg király Székesfehérvárott a Szent Koronát és az országot Szűz Máriának ajánlotta föl. Innen a Regnum Marianum, azaz a Mária királysága elnevezés.
A sámoti templom egyébként 1260 körül épült román stílusban.
„A síkmennyezetes hajóhoz félköríves diadalívvel kapcsolódó, dongaboltozattal, a végén negyedgömb-kupolával fedett félköríves alaprajzú szentély, e korszakra jellemző alaprajzi típus. A szentélyhez északról – ugyancsak dongaboltozattal fedett – sekrestye csatlakozik. A templom részben átalakított, de félköríves záródású ablakai ugyancsak őrzik a középkori hangulatot”
– írja a műemlékem.hu. A szent Margit templomot a 19. században – a paulánus templom használatbavétele után – már csak ritkán használták egyházi célokra. Évente egyszer búcsúünnepén tartottak benne misét, külön alkalmakkor egyéb szertartásokat. 1950 és 1980 között gabonatárolásra használták, leégett, majd 1984-ben felújították. Tornyát 2015-ben el kellett távolítani , mivel az életveszélyessé vált. A legutóbbi munkálatokat júliusban végezték el rajta, melyről portálunk szintén beszámolt.
