Érdekes kiadvánnyal kereste meg a Gömöri Hírlapot egyik állandó olvasójuk. Az Otthon jár az eszünk! című tetszetős, krétapapírra nyomtatott kiadvány, amely a Besztercebánya megye déli járásaiban megvalósított Most-Hidas beruházásokat veszi számba.
A Gömöri Hírlap olvasója, balogfalai lévén, meglepődve fedezte fel a kiadványban a helyi kultúrházat, amelyről azt állítják, hogy 237 ezer euróért újították fel. A meglepetése kettős volt, ugyanis a kultúrház felújítását egyrészt tudomása szerint még el sem kezdték, másrészt a felújításra szánt pénzt a helyi önkormányzat már két évvel ezelőtt megkapta, tehát még a 2010 nyarán megalakult új kormány beiktatása előtt. Csörnök György, a falu egyébként MKP-s polgármestere a Balogfalai Hírmondó 2010 júliusában megjelent számában írja: „Még a tavalyi év júliusában beadtunk egy uniós pályázatot a kultúrház épületének a felújítására (Program rozvoja vidieka SR 2007-2013). A pályázat egy teljesen felújított modern kultúrházat foglal magába, benti illemhellyel, internetes helyiséggel valamint elszállásolási lehetőséggel. A pályázat a tavalyi évben nem volt sikeres, viszont ez év áprilisában már a sikeres pályázók között szerepeltünk. A 237 ezer euró, vagyis 7 millió korona eurós támogatást még az idén felhasználjuk.” Csörnök a cikkben arról is említést tesz, hogy már a kivitelezésre kiírt pályázatot is lebonyolították, amit egy pozsonyi cég nyert meg, amely még az adott évben szerette volna az építkezést befejezni.
Máté Ferenc, a Most-Híd járási elnöke, a Gömöri Hírlapnak adott válaszában elismeri, hogy az említett kérvény a balogfalai kultúrház felújítására tényleg a Fico-kormány idején lett benyújtva, de mivel a korábbi miniszter 70 millió euróval túllépte a településközpontok felújítását támogató program költségvetését, s jóval több támogatást írt alá, mint amennyire fedezete volt, Simon Zsolt, a következő kormány földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere kénytelen volt komplex ellenőrzést végrehajtani, így nem egy sikeres pályázat másféléves késést szenvedett el. A balogfalai projektet 2011. november 2-án írta alá a miniszter, így a kultúrház felújítása márciusban elkezdődhet. Máté Ferenc ehhez még hozzátette, hogy nem csúsztatásról van szó, mindössze az anyag kidolgozói lefényképezvén a 2006-ban kívülről lefestett épületet, azt hitték, hogy az már elkészült.
Végiglapozván a kiadványt, több hasonló esetre is bukkanhatunk. Ugyanígy járt például a tornaljai városközpont felújítására beadott pályázat is.
A kiadvány viszont a Losonci járásban sem nyerte el mindenki tetszését, egy másik olvasó szerint ugyanis a ragyolci alapiskola felújítása még 2009-ben elkezdődött, amely a feledi Szombathy Viktor és a bátkai alapiskolával együtt kapott jelentős támogatást. Mindhárom beruházást még 2010 folyamán átadták, így az akkor éppen csak hivatalba lépett kormány valószínűleg nem igen járulhatott hozzá az iskolák felújításához.
A kiadvány elolvasása után a legnagyobb visszatetszést sokak számára mégis a Sajószentkirály-Rimaszombat közötti másodosztályú útszakasz, valamint az Ipoly-hidak felújításának kisajátítása jelentette. Csúsz Péter megyei képviselőt kérdezték, hogy mennyi köze lehet a Most-Hídnak illetve a földművelésügyi miniszternek az utak és hidak felújításához. A Gömöri Hírlap ugyanis még 2009/50-es (december 14.) számának címlapján számol be arról, hogy Besztercebánya megye versenypályázatokat írt ki a másod- és harmadosztályú utak rendbetételére, s az említett útszakasz 3,35 millió € támogatást kapott. A pénzügyi hátteret részben a megyei költségvetés biztosította, másrészt az Európai Unió regionális programjának támogatási alapjából biztosították. Ami pedig az Ipoly-hidak újjáépítését illeti, még 2005-ben írt alá memorandumot Szlovákiai és Magyarország kormánya, de az előkészületi munkák már jóval előbb megkezdődtek, méghozzá az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulásnak és annak elnökének, Molnár Katalinnak köszönhetően. Amikor 2001-ben létrejött az első megyei önkormányzat, 15 MKP-s képviselő, köztük ő is bekerült a testületbe, s mivel ekkorra már az állam a másod- és harmadosztályú utak karbantartását rátestálta a megyére, Molnár Katalin javaslatára a megye támogatta a hidak elkészítését, s ki is fizette a tervrajzok elkészítését. A megye a következő választási ciklusban már támogató partnerként csatlakozott a főpartner Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez, s így is nyújtották be a pályázatot. A két ország 2007. november 16-án Párkányban írta alá a felújítások menetrendjét tartalmazó egyezményt. A hidak kivitelezéséhez jelentős mértékben hozzájárult az unió is, s a két híd már elkészült. A hidak építéséhez szükséges összeg megyére eső részét előfinanszírozta az önkormányzat. Csúsz Péter hangsúlyozta azt is, hogy az MKP nélkül az Ipoly-hidak kérdése a megyén belül nemhogy megvalósítva, de még felvetve sem lett volna. „Az Ipoly-hidak számunkra prioritás, mi tárgyaltunk arról, hogy a megye felvállalja azt, amit az országok írtak alá!” Ezért is érthetetlen számára, hogy most a Most-Híd, amelynek jelenleg sincs megyei képviselője, kérkedik a kiadványában a hidak újjáépítésével.
Csúsz szerint az volt az említett pályázatoknál a lényeges, hogy ki és mikor pályázott, s nem az, hogy bárminemű részmódosítást eszközölve a tárcavezető ismét láttamozta az egyes pályázatokat. „Mivel uniós pályázatokról van szó, feltétel, hogy azokat valamelyik minisztérium bonyolítja le. Ez a feladatuk! Illetve az, hogy segítsenek a megvalósítás közben felszínre kerülő problémák megoldásában, ugyanis az állam is hozzáteszi a saját részét a közös műhöz. Ezt természetesen meg is köszönjük, mert így illik. De ettől még a pályázat nem sajátítható ki és nem az érdemük! Hacsak az nem érdem, ha egy korábbi nyertes pályázatot egy új miniszter — bárki legyen is az — nem utasít el aláírni!” – mondja Csúsz. A Losonc-Tőrincs közötti 23 kilométeres útszakaszról és a losonci körforgalom megépítéséről már 2009 nyarán döntés született, de már ugyanekkor zöld utat kapott a rárósmulyadi és pösténypusztai Ipoly-híd is. S mivel az említett utak nem tartoznak az állam hatáskörébe, Csúszt az is nagyon meglepte, hogy a miniszter mindezek után a saját és pártja sikerei között tartja számon. Hangsúlyozta, hogy a 2009-es megyei választások alkalmával kiadványt adtak ki „Mi és a megye” címmel, amelyben mindkét Ipoly-híd sikeres pályázatáról számod adtak ugyanúgy, mint a losonci körforgalom és tőrincsi út felújításáról. Tehát a Most – Híd párt megalakulásának évében tudták, hogy a pályázat sikeres! „Én inkább azt kérdezném a miniszter úrtól, hogy miért nincs a kiadványban egyetlen első osztályú út sem, ami ugye állami jogkör, tehát felvethető a kormány ülésén, s a közel két év alatt rendbetettek volna, így például miért nem kezdék el az Osgyánt, a Fügét és Tornalját elkerülő útszakaszok összekötését” – teszi hozzá Csúsz Péter. Ahogy végignézve a kiadványt, megemlíti még, hogy pl. a losonci Köztársaság tér rendbetétele is az előző polgármester nyertes pályázata volt, az előző kormány idejéből. „Ez a pályázat már akkor a nyertesek között volt, amikor a Most-Híd még nem is létezett, s ha már egy ilyen sikerélményre is szüksége van a pártnak, akkor ez rengeteg kérdést vet fel” – zárja szavait Csúsz Péter megyei képviselő, aki szerint a kiadványban állítottak 90 százaléka tele van pontatlanságokkal.
A hidak ügyében szerettük volna megkérdezni Baki Attilát, a nagykürtösi Körzeti Hivatal vezetőjét is, aki nem válaszolt a megkeresésünkre.
Máté Ferenc szerint belekötni mindenbe bele lehet, viszont tévedni is emberi dolog, a lényeg, hogy ezt az ember be tudja-e ismerni vagy sem. A lényegen nem változtat viszont semmit, s még politikát sem érdemes csinálni belőle.
Valószínűleg tényleg a végeredmény számít, viszont a választópolgár elvárná azt, hogy ne ámítsák folyamatosan felelőtlen ígéretekkel, s főleg azt, hogy ne más(ok) érdemeivel próbáljanak szavazatokat szerezni. Mert ez végeredmény ide vagy oda, idegen tollakkal ékeskedni nem tartozik a tisztességes választási fogások közé.
Juhász Dósa János, Gömöri Hírlap/Felvidék.ma
