A jövő évi állami költségvetés javaslatából világossá vált, hogy a karhatalmi erők tárcáinak és költségvetési fejezeteinek az ideinél szerényebb költségvetéssel kell beérniük.
A legjelentősebb növekedés a közlekedési tárca keretét érinti. Jövőre soha nem látott, kétmilliárdot meghaladó költségvetéssel gazdálkodhat. Miközben tudjuk, hogy a főváros és Kassa közötti D1 autópályát ennek ellenére sem fejezik be, sajnos a déli gyorsforgalmi utak, az R7 és az R2 Losonctól Kassa felé húzódó szakaszának építését, a három elkerülő szakasz összekötését sem kezdik el. A jelentős növekedés mögött az áll, hogy újjáélesztik a közpénzek és a magántőke partnerségén alapuló beruházásokat (PPP), elkezdődhet hát az „évtized üzlete”. A főpróba Fico első kormányzásának idején megtörtént, jöhet hát az ennél is erőteljesebb folytatás. Hogy valójában az utazóközönség hol érezheti majd mindennek jótékony hatását, az mellékes. Ott semmiképpen, ahol égető szükség volna rá, a leszakadó, hátrányos régiókban. A közpénzek elosztásának súlyos deformációjára utal az a tény, hogy mindeközben Nyitra megye közúthálózatának felújítása (nem új utak építése) az utóbbi öt évben tapasztalt ütem (költségvetés) alapján 145 évig tartana. További megyékben hasonló helyzetet tapasztalhatunk. Kivételt csupán azok a megyék képeznek, ahol az elmúlt években az Európai Fejlesztési Bank hiteléből felújították a megyei közutak egy részét.
A Szlovákiát átszelő európai vasúti folyosók közül továbbra is csupán az északi folyosó korszerűsítése, pályasebességének megnövelése fog folytatódni. A déli, Pozsony és Párkány közötti európai vasúti folyosó sajnos a jövő évben is „mellékvágányon” vesztegelhet – közölte a Felvidék.ma-val Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke.
A Magyar Koalíció Pártja felszólítja a kormányt és a pénzügyminisztériumot, hogy a lakosságra és a vállalkozókra háruló terhek megnövelése, a további megszorítások helyett fogjon az eddiginél fokozottabb takarékoskodásba. „Bőven akad erre lehetősége, hiszen a pénzügyi tárca költségvetése jövőre indokolatlanul és védhetetlenül megnövekszik 28 százalékkal. Ennek alátámasztására hadd jegyezzem meg, hogy a pénzügyminisztériumban tavaly az átlagbér 1118 euróról 1418 euróra emelkedett meg, a kulturális tárcánál 1017 euróról 1297-re, az egészségügyi tárcánál 828-ról 1077-re, az igazságügyi tárcánál pedig 808-ról 1077 euróra. Hasonló helyzetben vannak további tárcák és az államigazgatás más intézményei is. Élni kell csupán a kínálkozó lehetőséggel, míg nem késő” – áll Farkas Iván sajtónyilatkozatában.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35200″}
