Június 23-án, csütörtökön 19 órai kezdettel Szívharang # koncertszínház címmel különleges produkciót láthat majd a közönség a Komáromi Jókai Színház színpadán.
Tizenhatan állnak majd a színpadon Korpás Éva népdalénekes mellett. Öt népzenész: Csernók Klári prímás, Takács Ádám hegedűs, Papp Endre brácsás, Kuti Sándor cimbalmos, Hanusz Zoltán nagybőgős, hat énekes lány: Czajlik Boglárka, Janovszki Csenge, Korpás Réka, Lakatos Lili, Szabó Júlia, Zsoldos Viktória, két bábszínész: Bánky Sára, György Zoltán Dávid és három táncművész: Tókos Attila, Paput Júlia, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, ifjabb Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Állami Népi Együttes táncművészei.
Ők varázsolják különleges élménnyé Korpás Éva legújabb koncertjét, Gergely Rozália színművésznő, bábszínész, rendező rendezésében. A dramaturg Varga Emese, a Komáromi Jókai Színház művészeti vezetője volt.
Elképzelésük szerint a # koncertszínházzal a hagyományos népzene megjelenítése mellett modern világot hoznak a színpadra, huszonegyedik századi felfogásban próbálják megmutatni, hogyan alakultak, miképp változtak meg az emberi kapcsolatok régen és ma.
Korpás Éva háromszoros Harmónia-, kétszeres Fonogram-, Külhoni Magyarságért Díjjal és Pro Urbe díjjal kitüntetett népdalénekesnek, előadóművésznek az egyik álma valósul meg a koncerttel.
„Minden produkciómnál volt egy álmom, hogy ne csak koncert szerepeljen a színpadon, hanem bővítsük valamivel”.
Eddig talán nem volt elég bátorsága, hogy ezt felvállalja, de most olyan inspiráló, kreatív csapattal, olyan emberekkel van körülvéve, akik partnerek ebben. Gyakran zenekarának tagjai biztatják, hogy merjen nagyobbat lépni. Főleg Csernók Klára inspirálja, hogy még inkább tágítsa a határait. Közösen gondolkodnak. A bábok ötletét is Klári vetette fel az egyik beszélgetésük során.
„Úgy gondolok a népzenére, hogy ez az a műfaj, ahol mindig rend van” – vallja Gergely Rozália rendező. Véleménye szerint a népzenében és a népdalban megbonthatatlan a rendszer és a rend. Ezeket a gondolatokat kiegészítendő jelennek meg az előadásban a bábok. A halak, a madarak az ember érzelmi, fizikai síkjait jelenítik meg.
A kígyó motívum pedig az emberi kapcsolatok mozgatórugója. A madár erős motívuma a magyar népzenének, a népdaloknak, a kígyó és a halak bibliai utalások. Ahogy a bábszínészek mozgatják ezeket, sok jelentésréteg bomlik majd le róluk a néző előtt.
Horváth Márkkal, a Szívharang # koncertszínház báb- és jelmeztervezőjével elvetették az emberalakokat, tekintve, hogy lesznek táncosok is a színpadon. Azt szeretnék, ha a népművészet, mint olyan, zene formájában jelenne meg, a bábokat próbálták ebből egészen kiszakítani, és a rendezőnővel arra jutottak, hogy legyen ez a világ hangsúlyosan műanyaghatású, éreztetve a mai kor jellegzetességét. Extravagáns neonszíneket használtak, amelyek radikálisan különböznek a népi hagyománytól.
(Sajtóközlemény)
