Mivel az önkormányzatok költségvetése kapcsolódik az állami költségvetési mutatókra, az állam megszorító intézkedései befolyásolják az önkormányzati gazdálkodást is.
A szlovák gazdasági helyzet, valamint az egész Európai Unió gazdasági helyzete arra készteti a tagállamok kormányait, hogy hathatós intézkedéseket hozzanak, amely révén konszolidálni tudják költségvetési gazdálkodásukat.
Annak érdekében, hogy a falvak és városok folyamatos eladósodása csökkenjen, megegyezés született memorandum formájában a Szlovák Köztársaság Kormánya, valamint a Szlovákiai Falvak és a Városok Szövetsége (ZMOS) között. A memorandum értelmében az önkormányzatok felvállalták, hogy a 2013-as évi költségvetésükben 15 százalékkal csökkentik folyó kiadásaikat. Ez a csökkentés 5-százalékos személyi kiadáscsökkentéssel, valamint 10-százalékos dologi kiadáscsökkentéssel (vásárlások és szolgáltatások) számol. Mivel már az előző időszakban is érezhető volt a gazdasági válság hatása, melynek minimalizálása érdekében az önkormányzatok igyekeztek feltárni és megtalálni a tartalékaikat, megszorító intézkedéseket léptettek életbe, egy újabb 15 százalékos kiadáscsökkentés komoly feladat az önkormányzati gazdálkodásban.
A 2013-as év költségvetésével összefügg, és a költségvetési bevételek szempontjából lényeges dolog, hogy 2013 januárjától változás áll be az iskolaügy finanszírozásában is. Ez a változás a megosztott adókban is megnyilvánul. Lényege, hogy az egy gyerekre eső normatív összeget azok az önkormányzatok kapják majd meg, ahol a gyereknek az állandó lakhelye van. Tehát nem az az önkormányzat, amely működteti a szabadidő-központokat, zeneiskolákat, nyelviskolákat vagy óvodákat, hanem az a község, ahol a gyerek állandó lakhelyre van bejelentve. (A gyermek lakhelye szerinti önkormányzat a normatívát annak alapján fogja intézménynek folyósítani, hogy a gyermek hová iratkozott be.)
A költségvetés jóváhagyása általában a költségvetési év utolsó negyedében történik. Abban az esetben, ha az önkormányzatoknak nem sikerül a törvény által megszabott struktúrában összeállítani (folyó költségvetés, tőkekiadások és pénzügyi műveletek költségvetése), és a képviselőtestülettel december végéig jóváhagyatni a következő év költségvetését, ez a feladat átvivődik a következő évre. Ez egyben azt is jelenti, hogy úgynevezett költségvetési provizórium lép életbe. Lényege, hogy a gazdálkodás az előző évben jóváhagyott költségvetésből indul ki bizonyos megszorításokkal (pl. nem lehet új beruházást elkezdeni, a kiadások nem léphetik túl havonként az előző év összkiadásainak 1/12-ét). A provizórium addig tart, amíg a képviselőtestület nem hagyja jóvá a költségvetést. Ezt követően a provizórium alatti gazdálkodás bevételeit és kiadásait el kell számolni a jóváhagyott költségvetéssel. Gazdálkodási szempontból mindenképp előnyösebb az előző évben jóváhagyatni a következő év költségvetését. Ehhez viszont az szükséges, hogy az önkormányzatoknak releváns információi legyenek mind a bevételek, mind a kiadások várható alakulásáról.
A gazdasági év elteltével az elmúlt időszakot le kell zárni, és ki kell értékelni. Az előző év költségvetési gazdálkodásának a kiértékelése és a könyvelési zárás elkészítése az első negyedév legfontosabb feladatai közé tartozik.
A könyvelési zárás összeállítását a Törvénytár 431/2002. számú, a könyvelésről szóló törvénye és hatályos módosításai együtt szabályozzák. Ezen kívül az önkormányzatoknak még figyelembe kell venniük a Szlovák Pénzügyminisztérium 24 501/2003-92. számú rendeletét és annak módosításait, mely az önkormányzatok részére meghatározza a könyvelési folyamatokat, összefüggéseket és a könyvelés szabályzatát, valamint a 1407/2003-92. számú pénzügyminisztériumi rendeletet és későbbi módosításait, mely a községek és falvak részére a könyvelési zárással kapcsolatos alapinformációkat taglalja. A könyvelési zárlat a könyvelési törvény 17. paragrafusának első bekezdése értelmében egy strukturált áttekintés azokról a tényekről, melyek a könyvelés tárgyát képezik. Végső soron a lényege az, hogy a könyvelési zárlat megbízható és valós képet nyújtson az egész éves gazdálkodásról, az önkormányzat gazdasági és pénzügyi helyzetéről.
Fontos része a zárási folyamatnak a leltározás és annak kiértékelése. A leltározásnak az összes önkormányzati vagyonra ki kell terjednie, tehát arra a vagyonra is, amit az önkormányzatok bérbe vagy pedig kezelésbe adtak más jogi személyek, vagy pedig természetes személyek – vállalkozók – részére. A leltározást a könyvelési törvény (Tt. 431/2002.) szabályozza. A végleges jóváhagyott leltározási jegyzék nélkülözhetetlen része a zárási folyamatnak, melynek jelentősége abban nyilvánul meg, hogy alátámasztja a könyvelésben kimutatott vagyon helyességét.
Ez a folyamat, tehát a zárás, melynek végeredménye a könyvelési zárlat elkészítése (az év végi könyvelési kimutatások: mérleg, kimutatás a bevételekről és a kiadásokról, megjegyzések), az első fontos gazdasági feladat. Az önkormányzatok, valamint az általuk alapított költségvetési és járulékos szervezetek, a minisztériumi rendelet alapján kötelesek összesítés céljából a könyvelési zárlatot meghatározott időben az illetékes adóhivatalnál leadni. Ez az időpont január végére és február első felére tehető, tehát nem egyezik meg a versenyszférára általánosan vonatkozó határidővel, ami március 31-e. Az önkormányzatoknak még a könyvelési zárlat végleges verziójának elkészítése és leadása előtt egyeztetniük kell az általuk alapított szervezetekkel, hogy a köztük lévő gazdasági kapcsolat azonosan legyen kimutatva. Az adóbevallást, ugyanúgy, mint a többi jogi személynek, március végéig (amennyiben nincs halasztás bejelentve) kell leadni az adóhivatalokban.
A zárással kapcsolatosan nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy azok az önkormányzatok, melyeknek részesedésük van vállalkozásokban (pl. kft.-ben, részvénytársaságban), ki kell kérniük azokat az adatokat (amennyiben vannak), melyek befolyásolják az önkormányzat zárását.
Fontos tényező, hogy a könyvelési zárást könyvvizsgálóval jóvá kell hagyatni. Az auditálás legkésőbbi időpontja a következő év vége.
A Törvénytár 583/2004. számú, a területi önkormányzatok költségvetési szabályzatáról szóló törvénye és hatályos módosításai értelmében a gazdasági év eltelte után az önkormányzatok kötelesek zárszámadást készíteni. A zárszámadás összeállítását az említett törvény 16. paragrafusa szabályozza. A zárszámadás pontos képet ad a az előző év költségvetési gazdálkodásáról. Elkészítéséhez szükséges, hogy az önkormányzat pénzügyi elszámolást készítsen, rendezze pénzügyi kapcsolatait az általa alapított vagy létrehozott szervezetekkel, jogi és természetes személyekkel-vállalkozókkal, akik az önkormányzattól támogatást kaptak, valamint az állami költségvetéssel és a megyei önkormányzattal.
A zárszámadás az önkormányzati gazdálkodás összes területét érinti. Tartalmazza a költségvetés kiértékelését, a mérleg magyarázatát, az adósságok összetételét. Amennyiben az önkormányzathoz támogatott szervezetek is taroznak, a zárszámadás érinti ezen szervezetek előző évben elért eredményeit és legfontosabb gazdasági mutatóit. Ha az önkormányzat vállalkozással is foglalkozik, akkor az ebből a tevékenységből adódó költségek és nyereségek is a zárszámadás összetevői.
A zárszámadás meghatározó része a költségvetés pénzügyi kiértékelése. A költségvetési gazdálkodás költségvetési többlettel vagy pedig költségvetési hiánnyal zárul. A költségvetési többlet nem azonos a könyvelési nyereséggel. Amennyiben a költségvetési gazdálkodás költségvetési többlettel zárul, az önkormányzat köteles minimálisan a többlet 10-százalékos értékében tartalékalapot képezni. A költségvetési többlet felhasználásáról, a tartalékalap képzéséről, valamit a költségvetési hiány fedezéséről mindig a képviselőtestület dönt.
Mivel a zárszámadás az önkormányzati gazdálkodás legfontosabb dokumentumai közé tarozik, kidolgozására megfelelő figyelmet és időt kell fordítani, és a testületbeli elfogadása előtt, minimálisan 15 napra nyilvános vitára kell bocsátani.
A zárszámadás nem azonos az éves gazdasági jelentéssel. A zárszámadás kidolgozására a Tt. 583/2004. számú törvénye kötelezi az önkormányzatokat, az éves gazdasági jelentés kidolgozására pedig a könyvelési törvény (Tt . 431/2002. sz.). Jelentős különbség a két gazdasági anyag között az, hogy az éves gazdasági jelentést a képviselőtestületnek nem kell jóváhagynia. Tartalmát tételesen határozza meg a törvény.
Az fentiekből kitűnik, hogy az első negyedévben az önkormányzatok legfontosabb feladatai közé az előző év eredményeinek feldolgozása és ezeknek a törvények által megszabott struktúrába való rendezése tartozik (könyvelési zárlat, zárszámadás, éves gazdasági jelentés, programok szerinti költségvetési kiértékelés, pénzügyi kiértékelés). Ide sorolható még – amennyiben az előző évben nem lett jóváhagyva – az éves költségvetés kidolgozása.
Gazdasági szempontból az önkormányzatok legfontosabb feladati közé tarozik a folyamatos költségvetési gazdálkodás bebiztosítása.
Lelkes János, onkormanyzas.sk/Felvidék.ma
