Állítólag Gustáv Husák, a szocialista Csehszlovákia utolsó kommunista államfője is közreműködött abban, hogy az 1989-es bársonyos forradalom után Václav Havelt juttassa a köztársasági elnöki bársonyszékbe az akkor még a kommunisták által ellenőrzött csehszlovák szövetségi parlament.
Ezt Ivan Laluha szlovák történész mondta a Husák születésének századik évfordulója alkalmából a TA3 pozsonyi kereskedelmi hírtelevíziónak adott csütörtöki interjújában.
A történész szerint Husáknak ez volt „az utolsó nagy politikai húzása”. Laluha emlékeztetett: Csehszlovákiában az 1989 novemberben kirobbant rendszerellenes tüntetések után Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) és a frissen megalakult ellenzéki Polgári Fórum különféle alkui, egyezségei alapján került sor az első lényeges hatalmi változásokra.
„Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy Husák egyike volt azoknak, aki csendben kezdeményezték, hogy a Szövetségi Gyűlés kommunistái Havelre szavazzanak, nehogy Alexander Dubček legyen az utóda” – fejtette ki Laluha.
„Esetleges megválasztását (Dubčekét) Husák saját léte értelmének megkérdőjelezéseként fogta fel, mert ez azt mutatta volna, hogy az ő rendszere (Husáké) törvénytelen volt. Harcát Dubcekkel elveszítette volna. Ők akkoriban nagyon nem szerették egymást” – magyarázta a helyzetet a történész.
A játszma célja az volt, hogy egy szlovák, a kommunista Marián Calfa legyen a csehszlovák kormányfő. „Ha szlovák lesz a miniszterelnök, akkor az államfő nem lehet szlovák. Ez kizárta egymást. A Szövetségi Gyűlés kommunistáinak a párt megígérte, hogy nem lesz semmi bántódásuk, ha Havelt fogják támogatni. A képviselőknek garanciákra volt szükségük, s azt meg is kapták” – állította az interjúban Laluha.
Gustáv Husák (1913-1991) nagy befolyású és sokat vitatott szlovák kommunista politikus volt, aki 1975 és 1989 között töltötte be a szocialista Csehszlovákia államfői tisztségét.
Husák egyike volt azoknak a politikusoknak, akik 1945 után komoly szerepet játszottak a szlovákiai magyarok üldözésében. Az 1950-es évek elején azonban Husák kegyvesztett lett, s koncepciós perben „burzsoá nacionalizmus” vádjával 1954-ben halálra ítélték. Kivégzésére nem került sor. 1960-ban szabadult ki, három évvel később rehabilitálták.
Az 1968-as Prágai Tavasz idején támogatta Alexander Dubčeket, majd a Varsói Szerződés hadseregeinek 1968 augusztusi csehszlovákiai bevonulása után a szovjetek oldalára állt, s 1969 áprilisában Dubčeket válva ő lett a CSKP első titkára. Később elnök lett. A párt éléről 1987-ben leváltották, utódja Miloš Jakes lett. Husák a bársonyos forradalom győzelme után, 1989 decemberében lemondott elnöki tisztségéről.
Gustáv Husák életműve éles viták tárgya, de Szlovákiában hívei és ellenzői is a 20. századi szlovák politika egyik legfontosabb személyiségének tartják.
MTI-Prága, Kokes János, Felvidék.ma
