A Petőfi Irodalmi Múzeum Mesemúzeuma 2012. október 2-án nyitotta meg kapuit, s Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő ötlete alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma Alfa-pályázatának támogatásával jött létre. Az Országos Színháztörténeti Múzeum Intézet Bábtárával közösen Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulójára komplex múzeumpedagógiai csomagot dolgozott ki általános iskolás gyerekcsoportok számára.
A János vitéz (h)arcai címet viselő utazó foglalkozások középpontjában Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye áll.
A foglalkozások célja, hogy interaktív módon, izgalmas formai és vizuális megoldásokat használva dolgozzák fel Petőfi Sándor klasszikusát az általános iskolások számára.
Hogyan lehet a János vitézt, az óvoda mesevilágát még a lelkében őrző, de már az iskolapadban ülő elsősöktől egészen a határaikat feszegető 14 éves kamaszokig minden korcsoport számára izgalmassá, érthetővé tenni? Erre az egyébként nem könnyű feladatra a Mesemúzeum kreatív múzeumpedagógusai vállalkoztak foglalkozásaikkal – borítékolhatóan nagy sikerrel. Erről legutóbb a búcsi Katona Mihály Alapiskolában győződhettünk meg, ahol a külhoni magyaroknak elsőként tartottak korcsoport szerinti foglalkozásokat, Fodor Éva és Németh Orsolya vezetésével.
Elsőként a 6-9 éves korosztály részére Kalandozások János vitézzel címet tartottak bemutatót (Fotó: Miriák Ferenc)
„Mivel mindennapi munkánk során is az általános iskolás korosztállyal foglalkozunk, ezért számunkra egyértelmű volt, hogy a bicentenárium kapcsán János vitézre irányítsuk figyelmünket. Célunk, hogy interaktív módon, izgalmas formai és vizuális megoldásokat alkalmazva közelebb hozzuk a 6–14 éves korosztály számára a költő klasszikusát. Alapvető feladatuknak tartjuk, hogy a korai évektől (3–4 éves kortól) ismeretekkel előkészítjük, és érzelmileg megalapozzuk az olvasástanulást, az irodalom befogadását, hatéves kortól fejlesszük a nyelvi tudatosságot, a beszéd- és szövegértést, ehhez szükséges készségeket, élményeket adjunk, s elkötelezzük a látogatókat a klasszikus és kortárs gyermekirodalom alkotásai mellett” – mondta Fodor Éva múzeumpedagógus.
Három korosztálynak háromféle foglalkozást állítottak össze a szakemberek: a hattól kilenc évesek foglalkozásának Kalandozások János vitézzel a címe. Itt nincs szükség az alapmű ismeretére – az különben ötödik osztályos tananyag –, mert Kukorica Jancsi történetét meseadaptáción keresztül ismerhetik meg a gyerekek. A diákokkal közösen elevenítették meg a pedagógusok a történet főbb helyszíneit, óriásbábok segítségével játszották el János vitéz kalandjait. A résztvevők saját élményként tapasztalhatták meg, milyen rögös út vezet a hőssé váláshoz.
A foglalkozásoknál elsőként azt vették figyelembe, hogy az egyes korcsoportok hogyan találkoztak a művel, és milyen élményük kapcsolódik hozzá.
Emellett a módszertan kiválasztásánál gazdag drámapedagógiai tapasztalatuk is közrejátszott. Fodor Éva múzeumpedagógus így fogalmazott: „A tündérmesék világával sokat foglalkozunk a Mesemúzeumban, időnk nagy részét ebben a mesés miliőben töltjük, tehát nagy tapasztalatunk van abban, hogyan tudjuk János vitéz történetén úgy végigvezetni a gyerekeket, hogy bele tudják képzelni magukat a történésekbe és örömmel éljék át azt.”
A 9–12 éves korosztálynak bemutatták János vitéz társasjátékot (Fotó: Miriák Ferenc)
Elsőként a 6–9 éves korosztály részére Kalandozások János vitézzel címet tartottak bemutatót. A foglalkozás alapja Kukorica Jancsi történetének meseadaptációja volt. A szakemberek elkészítették a mű prózai átiratát, kiemelve a költeménynek azokat a vonatkozásait, melyekhez könnyebben tudnak a kicsik kapcsolódni. A múzeumpedagógusok a gyerekekkel közösen elevenítették meg a történet főbb helyszíneit, hangkulisszák közt vándorolva, óriásbábok segítségével játszották el János vitéz kalandjainak izgalmas fordulatait. A résztvevők saját élményként tapasztalhatták meg, milyen rögös út vezet addig, hogy valaki hőssé váljon. Arra a kérdésre is keresték a választ, mi kell ehhez: ügyesség, gyorsaság, pontosság? A foglalkozás során a gyerekeknek bizonyítaniuk kellett rátermettségüket, megmérkőzhettek az óriások királyával, és végül még Tündérországba is eljuthattak. Azzal is foglalkoztak, hogy akkor, amikor az ember rögös utakon (például felnövekedés, önállósodás, nehézségekkel való megküzdés) megy keresztül, milyen kalandok várnak rá és azokból mit tanulhat.
A 9–12 éves korosztálynak a János vitéz társasjátékot mutatták be. A játék időben a János vitéz cselekménye után jár 13–14 évvel. Jancsi és Iluska gyerekei édesapjuk születésnapjára készülődnek. Az éj leple alatt kiszöknek Tündérországból, hogy végigjárják apjuk kalandozásának helyszíneit, mindegyik helyszínről egy-egy emléktárgyat szerezve, amit ajándékként adnának édesapjuknak.
A felsősök foglalkozása a tárgyanimáció műfajára épült, e gondolat mentén kerültek a játékba a János vitézhez kapcsolódó tárgyak (Fotó: Miriák Ferenc)
A mesei keretbe ültetett, drámajátékon alapuló, kooperatív társasjátékban a résztvevők a tündérgyerekeket megszemélyesítve kalandoznak János vitéz világában. Az egyes helyszínekre érve közösen kell eldönteniük, milyen taktikát választanak a tárgyak megszerzésére. Az állomásokon Szálinger Balázs versrészletei mesélik el, hogy mi történt azóta a helyszíneken. A társasjáték a közös játékra nevel, mivel úgy alkották meg a szabályait, hogy csak akkor teljesíthető a küldetés, ha mindkét csapat tagjai aktívak és együttműködnek a másikkal.
A felsősöknek szóló rendhagyó irodalomórán a történetben fellelhető konfliktusok kerültek terítékre. A foglalkozás a tárgyanimáció műfajára épült, mely szerint a minket körülvevő tárgyakon keresztül különféle történeteket tudunk megjeleníteni.
E gondolat mentén kerültek a játékba a János vitézhez kapcsolódó tárgyak. Mivel a költeményben az evés rendszeresen visszatérő motívum (az óriások esznek, a franciák lakomáznak, János vitéz megáll falatozni), konyhai eszközöket csempésztek a játékba: a boszorkányok kapcsán bográcsot, üstöt, kupát, az óriások révén törésre-zúzásra szolgáló eszközöket. A résztvevők e tárgyak segítségével elevenítettek meg egy-egy olyan epizódot, történést, ami valamiképpen a lakomázás helyszínéhez kötődik. Közös alkotófolyamat során fogalmazhatták meg ezzel kapcsolatos gondolataikat. A résztvevők csoportokban dolgoztak, kreatív írást, illetve tárgyanimációt bevezető gyakorlatokon. A foglalkozás végére a tárgyak és a gyakorlatok segítségével etűdök születtek, amelyeket a csoportok bemutattak egymásnak.
Balról Németh Orsolya és Fodor Éva, a foglalkozások vezetői (Fotó: Miriák Ferenc)
„Ez a program jól illeszkedik a Katona Mihály Alapiskola filozófiájába, amely szerint nagyon fontosnak tartjuk a gyermekek irodalomszeretetre való nevelését. A foglalkozás segítségével sikerült elérnünk, hogy interaktív módon, izgalmas formai és vizuális megoldásokat alkalmazva közelebb hozzuk a 7–14 éves korosztály számára Petőfi Sándor klasszikusát” – mondta az iskola igazgatónője, Győző Andrea.
(Miriak Ferenc/Felvidék.ma)
