A Szentírás legtitokzatosabb személyisége, a Boldogságos Szűz Mária jegyese, Szent József főünnepét üli a mai napon a katolikus egyház. Szent József, az egyetemes egyház védőszentje, a keresztény házasságok és családok, a munkások, a kézművesek, az ácsok, a favágók, az asztalosok, az üldözöttek és a „jó halál” védőszentje.
Valószínűleg Kr. e. 30 előtt született. Ereklyéi nem maradtak meg, sírja feltételezhetően a názáreti Angyali üdvözlet bazilika alatti barlangban volt, vagy a jeruzsálemi Jozafát-völgyben.
Gaetano Gandolfi: József álma (1790) (Fotó: Wikipédia)
Józsefről hosszabban csak a két gyermekségtörténet szól Máté és Lukács evangéliumában. Eszerint József Názáretben lakott, de „Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lk. 2,4). Ez a kifejezés valószínűleg azt jelenti, hogy a dávidi család jelentősebb ágához tartozott.
Jegyességre lépett a fiatal, dávidi származású Máriával. Még mielőtt házasságot kötöttek volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült, de egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye feleségül Máriát, és vállalja a születendő gyermeket (Mt. 20-25).
Néhányan ezt a szentírási részt második angyali üdvözletnek tartják. Azzal a különbséggel, hogy míg Mária esetében nappal történt a jelenés, József esetében az isteni tervekről szóló megnyilatkozás éjjel zajlott, álmában.
Élete másik két legfontosabb döntését József szintén éjszaka hozta meg. Úgy tűnik azonban, hogy nem pusztán a napszakról van szó. Az éjszaka jelentése abban az időben egyet jelentett a gonosz erők tevékenységével és a kísértések rendkívüli aktivitásával. Az éjszaka tehát József kétségekkel teli lelkiállapotára is utal. Lemondani saját álmairól és a legtisztább asszonnyal együtt élni teljes önmegtartóztatásban nem lehetett könnyű döntés Józsefnek. Amikor azonban elfogadta Isten akaratát, végig kitartott küldetése mellett, otthont adott Jézusnak, és gondoskodott Máriáról.
Mária és József menyegzője, üvegmozaik (Fotó: Wikipédia)
Utoljára a tizenkét éves Jézus jeruzsálemi eltűnésekor olvasunk Józsefről az evangéliumban (Lk.2,42). Amikor a názáreti „ács fia” elkezdi nyilvános működését, az evangélisták nem említik többet Józsefet. Akkor már egyébként valószínűleg nem élt.
Ilyen közel lévén a Megváltóhoz, csendben élte le életét, „hallgató szentként” nem hagyott nekünk hátra semmilyen bölcsességet. A hagyomány úgy tartja, hogy hűségéért és „hallgatásáért” cserébe a legnagyobb ajándékot kapta: halálánál jelen volt Jézus és Mária. Egyetlen ember sem halt meg olyan szépen, hogy szeme előtt voltak Isten és az Ő anyja.
„Szent József a példaképe azoknak az alázatosaknak, akiket a kereszténység nagy célokra rendel… Ő annak a bizonyítéka, hogy nincs szükség rendkívüli dolgokra ahhoz, hogy az emberek Krisztus jó és hiteles követői legyenek, csak általános, emberi, egyszerű, de igaz és hiteles erények szükségesek” – fogalmazott az ünnep kapcsán VI. Pál a Párbeszéd című írásában 1969. március 19-én.
Szent József halála, Szent Florent apátság temploma, Franciaország (Fotó: Wikipédia )
A katolikus vidékeken József napja tavaszkezdetnek számít. Azok, akik télidőben nem iparkodtak házuk előtt és udvarukban a hó eltakarításával, azt mondták tréfásan: „Nem vergődök vele, majd mögfogadom Szent Józsefot, majd elhordja ő.”
Más mondás szerint: „Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik.” Egyes vidékeken ezen a napon eresztették ki először a méhrajokat, és a gazda e napon nem ment el hazulról, hogy méhei rajzáskor visszajöjjenek.
Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek – olvasható a néprajzi gyűjteményekben.
Az első tavaszi virágok egyike, a bőrlevél, nép nevén Józsefvirág (Fotó: Berényi Kornélia)
Tömörkény István író, néprajzkutató lejegyezte, hogy a szegedi tanyai emberek József napját valamiféle félünnepnek tekintették. Ezen a napon általában nem dolgoztak. Kistelek népe jónak tartotta a József-napi böjtölést. A népi jámborság sajátos hajtása a „Szent József olvasója”, amely 60 szemből áll, annak emlékezetére, hogy a jámbor hagyomány szerint József 60 évig élt. Az egyház által nem szentesített magánájtatosságként vallásos társulatok, búcsúvezetők terjesztették ezt a különleges rózsafüzér-imádságot. A katolikusok körében gyakori imádság még a Szent József-litánia elimádkozása.
Forrás: Magyar Kurír, Új Ember, Népi Kalendárium
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
