Nemzetpolitikai konferenciát szervezett a Magyar Ifjúsági Értekezlet, az RMDSZ ifjúsági társszervezete. Felvidékről a Via Nova ICS volt hivatalos a találkozóra, akit a szervezet Nemzetpolitikai Kabinet vezetője, Csonka Ákos képviselt.
A konferenciára Románia északi, az ú.n. partiumi részén, a Szilágyságban került sor, egészen pontosan Szilágycsehen november 29. és december 1. között. A szervezők eddig is már többször biztosítottak fórumlehetőséget, hogy a közvélemény megismerkedhessen ezzel a sokat emlegetett, ám mégis kevésbé ismert fogalomkörrel. Valamint nem utolsó szempontjuk teret biztosítani a Kárpát-medencei fiatalok szervezeteknek is, hogy kifejthessék nézeteiket, álláspontjaikat a témát illetően.
Szabó József, a MIÉRT elnöke elmondta: „mi, fiatalok a magunk oldaláról közelítjük meg a nemzetpolitikai kérdéseket, és azért tartjuk fontosnak vendégül látni számos ifjúsági szervezet képviselőit a rendezvényen, hogy érdemi vita alakulhasson ki, amin egymástól tanulva együtt haladhatunk egy kitűzött cél felé.” Szabó valamint úgy véli erre a legsikeresebben azokban a határokon átívelő projektekben kell közösen részt vállalniuk, amelyek valódi eredményeket hozhatnak a térségeknek.
A szakmai konferencián felszólalt többek közt Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is, aki előadásában elmondta: „A fiataloknak sokkal több kérdést kell feltenniük, mint amire egyértelmű választ lehet adni. Olyan kérdéseket kell érinteni, amelyekre a választ maguk fogják kidolgozni a jövőben. Jelen pillanatban nehéz nemzetpolitikáról beszélni, mert egységes definícióját egyetlen politikus és szakértő sem tudná meghatározni. Erdélyből vagy más elcsatolt területről nézve minden olyan kérdés, amely a nemzeti identitáshoz és megerősítéshez kapcsolódik, nemzetpolitikának számít. Ugyanakkor mást jelent Magyarországon is ez a fogalom. „- magyarázta a szövetségi elnök.
A konferencia másnapján különböző műhelymunkák a szakmaiságára helyezték a hangsúlyt ezen a téren. Előbb Bodor László tartott előadást az erdélyi értékek egységesítésére irányuló törekvéseikről, Transsylvania Semper (Erdély mindörökké) címmel, majd Bárdi Nándor, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet munkatársa a budapesti kormányzatok 1989 utáni magyarságpolitikájáról beszélt, körbejárva a nemzetpolitika, identitáspolitika, etnopolitika, magyarság- és kisebbségpolitika fogalmait. A kormányprogramok bemutatása mellett Bárdi bemutatta a nemzetpolitikai stratégiák alapkérdéseit, a magyarságpolitika bénultságának okait és a határtalanítás nehézségeit is.
A folytatásban a Román Kulturális Intézet elnök-helyettese, Nagy-Mihály Zoltán előadása következett, aki a kisebbségi lét és társadalmi (ön)szerveződésről beszélt.
Őt követően került sor a leginkább várt kerekasztal beszélgetésre, amin a Kárpát-medence ifjúság szervezeteinek képviselői vettek részt. Ez a fajta egyeztetés azért tekinthető rendhagyónak, mert baloldali szervezetek is jelen voltak. A szimbolikus kerekasztalon részt vett Gaal Gergely, parlamenti képviselő, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség ügyvezető elnöke, Kurucz Dániel, a Fidelitas Nemzetpolitikai Munkacsoport vezetője, Brunner Tibor, a Societas Nemzetpolitikáért felelős alelnöke, Simándi Szelim, az Együtt 2014 alapító tagja, valamint, Szabó József, a házigazda MIÉRT elnöke.
Felvidékről a Via Nova ICS volt hivatalos a találkozóra, akit a szervezet Nemzetpolitikai Kabinet vezetője, Csonka Ákos képviselt.
Bár annak ellenére, hogy a várakozások azt feltételezték éles nézetváltásokra kerül majd sor ebben az összetételben, a megjelent felek szinte kizárás nélkül egyetértettek abban, hogy a nemzetpolitika terén félre kell tenni a pártpolitikai nézetkülönbségeket, és osztatlan Kárpát-medencei egységfront kialakítására kell törekedni. Hiszen bizonyos alapvető nemzeti minimumok szem előtt tartásával lehet csakis hiteles és eredményes nemzetpolitikát folytatni a magyarlakta térségekben. Ennek lényege, hogy a kisebbségi létbe szorult közösségek mind erősebben tudják kifejteni tevékenységüket, őrizve és erősítve ezzel az ottani magyarság identitását. Mivel – ahogy a beszélgetés során is felmerült – nagyon kockázatos dolog pártpolitikai csatározások függvényévé tenni a magyarság megmaradását külhonban, de akár az anyaországban is.
tsák, Felvidék.ma
