Mivel az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem vezetőségi tagsáságának felvidéki képviselője vagyok, ez évben először 2025 májusában, majd ezt követően szeptember elején a délvidéki falu református lelkészével,Csáti Szabó Lajossal megbeszélve látogatást tettem a református templom és paplak melletti 20 éve működő Napsugár Református Óvodában.
Azzal a céllal mentem, hogy a nyugodt, biztonságos környezetben kellemes körülmények között működő intézmény óvodásait óvónőikkel együtt megismerhessem. Szép óvodai teremben, helyiségben rengeteg korszerű játék, fejlesztő eszközök közepette felszabadultan játszottak a gyerkőcök. Nem zavarta őket a kívülről érkező ismeretlen személyem, sőt barátságosan fogadtak. Megnyíltak, amikor egy bőröndnyi plüss játékkal kedveskedtem nekik, leplezetlen gyermeki kíváncsisággal, természetes módon választották maguknak, vették birtokukba a plüss játékokat.
2025 májusában református óvodásokkal (Fotó: Molnár Ilona, archív)
Kimondhatatlanul jó érzés járta át szívemet, hogy egy apró gesztus révén betekintést nyerhettem egy vajdasági magyar református óvoda mindennapjaiba.
Az óvodának legnagyobb részben a magyar állam és az egyház az anyagi támogatója, kisebb mértékben a szülők és helyi szervezetek. Szerb állami támogatásban nem részesülnek. Mindezek mellett bácskossuthfalvi Napsugár Református Óvoda
egy kis magyar sziget a Vajdaságban, amelynek működése háborítatlan, és a nagy reformját élő szlovákiai oktatási intézmények sorsát nézve követendő példa lehet, hogyan tartsuk, mentsük meg Szlovákiában a magyar kisebb létszámú oktatási intézményeinket.
Kissé irigykedve fogadtam azokat a híreket is, hogy Vajdaságban a falvakon, városokban nem okozott problémát kis létszámú magyar osztályokat nyitni.
Emellett szeretném megemlíteni, hogy Felvidéken létező kisgyermekes anyák csoportja, akik honlapjukon: Felvidéki anyák vagyunk, adok-veszek adnak, vesznek, kínálják portékáikat, cserélik gyermekruhákat, cipőket, játékokat.Közöttük ismertem meg a Pereden élő, mátyusföldi kétgyermekes Lelovics Krisztinát és férjét, Imrét, akik jótékonykodásuk révén tudam eljuttatni a játékokat, gyermekruhákat nemcsak Vajdaságba, hanem Kárpátaljára is.
Molnár Ilona/Felvidék.ma
