Húsvéthétfőn a vendégváró asztalról napjainkban sem hiányozhat a füstölt sonka és a kolbász. Mindez eleinktől hagyományozódott át ránk.
A palóc konyha elengedhetetlen ünnepi húsvéti étke a már említett sonka, szalonna, tojás, kalács. A böjti időszak végén a húsvétvasárnapi misén megszentelték a felsorolt ételeket. Ezt azért tartották fontosnak, hogy a hosszú böjtölés után ne ártson meg az újból megkezdett húsfogyasztás. A szentelésre váró kosárba torma és egy üveg jó bort is került a házaknál. A megszentelt ételeket fogyasztották húsvétvasárnap.
Palócföld több településén már húsvétvasárnap estéjén megterítették az ünnepi asztalt a másnapi locsolók számára. A megterített asztalra sonka, tojás, kolbász, sütemények, mákos vagy túrós kalács és pampuska került.
Sok háznál kocsonya is készült húsvétra. Így várták húsvéthétfő kora reggelén a locsolókat.
A fiatalság ünnepe
Húsvéthétfőt a böjt és bűnbánat után a fiatalság ünnepének tartották. Locsoláskor az ifjú legények mindig mókás versikéket mondtak. A legények korcsoportok szerint mentek a lányos házakhoz.
A legények kivezették a lányokat a kúthoz, és ott locsolták meg őket egy-két rocska (vödör) vízzel. A nap folyamán a lányoknak többször is át kellett öltözniük.
Az volt a falu leghíresebb lánya, akinek a legtöbb locsolója volt, s amely ház udvarán a legtöbb ruha száradt a kötélen.
Az öntözködő legényeket a locsolás után a leányzó, vagy az édesanyja beinvitálták a ház tisztaszobájába, ahol étellel, itallal látták el őket.
Hímes tojás, szerelmi ajándék
A locsolásért apróságokat kaptak a legények, a hímes tojás mellett különféle gyümölcsöket, csokoládét, cukrot.
Honton például a leányok húsvéthétfő délutánján tojást vittek a csipkés kendőjükben az őket meglocsoló legényeknek. Így köszöntek be a házba: „Dicsértessék Jézus Krisztus! Hoztam egy kis ajándékot”. Hollókőn kenyértésztából kis madárkát, úgynevezett tubókát készítettek a leányok, ezt osztogatták húsvéthétfőn a locsolóknak.
Az a leány, akinek már komolyabb udvarlója volt, hímzett, csipkés szélű zsebkendőt adott ajándékba a locsolásért. Több helyen virággal jutalmazták a locsolást, például egy szál szegfűt adtak a legényeknek.
A festett hímes tojást odahaza készítették el. A festéshez természetes alapanyagokat használtak. Az egyik legnépszerűbb alapanyag a vöröshagyma héja volt. Hagyma héjában főzték meg a tojást, így kapott különleges színt.
A locsolás csupán délig tartott. A litánia után délután kisebb mulatságokat, vigasságot tartottak cigányzenészekkel. A mulatságban 18 éves kor feletti leányok és legények vehettek részt.
A népszokásaink egy része napjainkban is fellelhető, mások feledésbe merültek. Legyünk rá büszkék, ápoljunk és éltessük szülőföldünk népi szokásait.
Forrás:
Lengyel Ágens: Régi palóc konyha – érkezési szokások, receptek; Budapest 2019.
Lőrincz Sarolta Aranka: Palóc dédanyáink kelengyés ládája; Érd 2025.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
