A Közel-Kelet, Ázsia és Kelet-Európa gyorsan növekedő gazdaságaiban kapják a menedzserek a legnagyobb vásárlóerejű fizetéseket a Hay Group nemzetközi tanácsadó cég kutatása szerint.
A szerdán nyilvánosságra hozott felmérés alapján az említett térségekben a tehetséges vezetők iránti igény jóval meghaladja a kínálatot, ezért az itteni vállalatoknak a fejlett gazdaságok béreivel kell versenyezniük. A megélhetési költséget ugyanakkor helyi tényezők befolyásolják, így a menedzseri bérek relatív értéke a fejlődő gazdaságokban igen magas.
Ebből következően a felmérés szerint több kelet-európai ország, a nyugatiakat jóval megelőzve, a menedzseri fizetéseket rangsorba állító lista első negyedében foglal helyet. Az orosz menedzseri fizetések a 9. helyezéssel, az olajipari gazdaságokban elérhetőkkel versenyeznek. A listán Törökország az 5., Románia a 8., Lengyelország a 14., Litvánia a 16., Szlovákia a 27., Csehország a 28., Lettország a 31., Magyarország a 40., míg Észtország a 43. Ukrajna azonban jelentősen visszaesett: a tavalyi 7. helyről a 34.-re csúszott vissza, amit alapvetően a helyi gazdaság instabilitása okozott.
A felmérés szerint a közép-kelet-európai menedzseri fizetésekben tapasztalható erős növekedés fő oka az, hogy sokkal több kimagasló tehetségű vezetőre van szükség a régióban, mint amennyivel az egyes gazdaságok rendelkeznek, illetve amennyit a közeljövőben ki tudnak nevelni. Nem is várható ezért a vezetőknek kínált fizetések csökkenése. A felmérés szerint a magyarországi menedzserfizetések lényegében megőrizték a rangsorban elfoglalt helyüket. Tavaly Magyarország a 37. volt, idén a 40. Amennyiben a felmérésben az újonnan bevont olaj-gazdaságokat nem venné figyelembe a Hay, akkor az idén Magyarország 36. lenne.
A 40. helyezést három tényező befolyásolta. A magyarországi bruttó bérek elmaradnak a nyugat-európai vezetők bérétől, míg a nettó fizetések esetében tovább nő a különbség a magyar vezetők hátrányára. Ezt azonban enyhítik a nyugat-európaiaknál kedvezőbb hazai megélhetési költségek. A Kelet-Európához viszonyított lemaradásnak több oka van: egyrészt a régió többi országához képest viszonylag magasak a jövedelmeket sújtó adók és járulékok, másrészt itt jóval kisebb az alacsony szintű alkalmazottak és a felsővezetők bére közti különbség.
Az elemzés szerint a térségben Szlovákiában és Romániában erősödtek leginkább a menedzseri fizetések, hiszen e két ország gazdasági növekedése nagyon felgyorsult az elmúlt évben. Románia az idén Oroszországot megelőzve a tavalyi huszonkettedik helyről a nyolcadikra ugrott előre. A felmérés kimutatta: míg tavaly a szlovákiai és a magyar menedzserfizetések vásárlóértéke közel járt egymáshoz, addig az idén a szlovák fizetések fölényesen megelőzik a magyarországiakat. Szlovákia Csehországot is megelőzve 2008-ban a 27. a Hay listáján.
A Hay mindehhez hozzátette: a kelet-európai vezetők bérének magas vásárlóereje többek közt az itt tapasztalható magas bérollónak is köszönhető. A Hay felmérése szerint a listát Katar vezeti, majd az Egyesült Arab Emirátusok és Szaúd-Arábia következik. A negyedik Hong Kong, míg az utolsó Svédország. Az északi államokra általában is jellemző, hogy viszonylag keveset keresnek az ottani menedzserek.
A kutatás megállapítja azt is, hogy a felsővezetők és a vezetők munkaerőpiaca napjainkra globálissá vált, s egy-egy régió fejlődésének dominószerű hatása van más régiókra. Az indiai rúpia megerősödése például komoly hatással van a közel-keleti bérekre, ahol a vezetők nagy része Indiából származik, s például Kína gyorsan növekvő gazdasága is elszívja a menedzsereket Nyugat-Európa megállapodott gazdaságaiból.
Echo TV
