Csámpai Ottó szociológus, a Nagyszombati Egyetem docense, a Szent György Lovagrend tagja válaszolt a Présház.Eu hírportál kérdéseire.
– A felföldi magyarság politikai megszervezése csak felemásan sikerült. Kristályosodik-e a stratégia, amellyel a kulturális, művészeti önszerveződés felgyorsul, és hatásosabb lesz?
– Rengeteg tartaléka van a felvidéki magyarságnak, még akkor is, ha az elmúlt két évtizedben, számbelileg visszaesett. Tény az, hogy az elmúlt húsz év politizálása, amely rátelepedett a kultúrára és művészetre is, nem hozta meg a várt eredményeket. Mi több, épp a politizálásunk síkján forgácsolódtak szét a közösségek, minek következményeképp az emberek érthetetlenül szemlélik a körülöttük zajló eseményeket. Ugyanakkor belecsöppentünk a pénz (vagy a pénztelenség) világába, amely tovább individualizálta a felvidéki magyar társadalmat.
Szerencsére épp mostanra lépett színtérre az az új korosztály, amely nem élte át az elmúlt évtizedek ferdeségeit. Talán majd ő fogja tömören megfogalmazni azt a stratégiát, amelyet az elmúlt esztendők során az „illetékesek” meddő vitákban, vaskos olvashatatlan kötetekben, politikai színvallásokban, de mindig csak szemérmes általánosságokban közelítettek meg.
– A belső-magyarországi civil társadalom miképpen adhat az eddiginél nagyobb segítséget, pezsdítést a felföldi magyarság önbizalmának növeléséhez, megerősödéséhez, gyarapodásához?
– Az elcsatolt területek magyarsága, beleértve a felvidékit is, eddig is figyelemmel kísérte az anyanemzeten belüli fejleményeket. Sajnos, az utolsó évek eseményeit inkább borúlátóan szemléljük. Az ott élő magyarság nemcsak politikailag, de társadalmilag, gazdaságilag, mi több kulturálisan is megosztott. Olyannyira, hogy ezek az ellentmondások már nem a további fejlődés forrásai, hanem az (ön)pusztításnak az előjele.
Magyarországra csak akkor tudunk felnézni, ha az valóban a közép-európai térség mozgatórugójává válik. Egyszerűbben fogalmazva, a belső-magyarországi társadalom csak akkor lesz ösztönző az elszakított nemzeti közösségekre, ha a már-már elcsépelt jelmondata – „Magyarország jobban teljesít”, valóra válik.
– Ön már évekkel ezelőtt bekapcsolta baráti körét az európai Balassi-folyamatba. A magyar költőóriás Zólyomban született, Liptóújváron, Érsekújváron sok időt töltött, Hibbén van eltemetve. Költészete miképp szolgálhatja felvillanyozóbban felföldi magyarjaink lelki megacélosodását?
– Nemcsak Balassi költészete, hanem egész élete egyfajta mintaként szolgálhat a felföldi magyarság számára. Én örülök annak, hogy bár szerényen, de hozzájárultunk költészetének felfedezéséhez és megszerettetéséhez. Ugyanakkor életútja mélyebb tanulmányozása során, rájövünk arra, hogy ugyanúgy élvezni akarta az akkori élet örömeit, amint mi is akarjuk élvezni a (poszt)modern társadalom vívmányait. Emellett azonban mélyen hívő, vallásos ember volt, ami tükröződik a költészetében is.
Ne feledjük, a vallásnak épp a mai szekularizált világban megnőtt a valós szerepe, hisz az egyfajta iránytűként szolgálhat az eltévedt és megtévesztett emberek számára. Harmadsorban, Balassi a legválságosabb időszakban – akkor, amikor hazáját a legnagyobb veszély fenyegette – nem tétovázott, fegyvert fogott és életét áldozta a nemzetéért. Valóban, ez az elgondolkodtató – e három mozzanatnak a tökéletes összhangja. És ez lehet számunkra példaértékű a jövőnket illetőleg.
***
Csámpai Ottó 1952-ben született Nyitracsehin. A szociológiához vezető útja bonyolult és ellentmondásos volt. Felsőfokú katonai végzettséget szerzett és a prágai Károly Egyetem Bölcsészkarán folytatott posztgraduális tanulmányokat. 1988-ban megkapta a filozófiai tudományok kandidátusa tudományos fokozatot, 2001-ben habilitált.
Főleg magyar nyelven publikál, de számos cikke és tanulmánya jelent meg a környező országokban is. Az első könyve „Viharvert nemzettudat” címmel 1994-ben jelent meg Pozsonyban, amely Zoboralja magyar falvaiban a nemzeti-etnikai azonosságtudat problémáit vizsgálta.
Több szociológiai kutatást végzett Szlovákia magyarlakta területein. 1994-től a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnökségi tagja, majd 1996-tól a dísztagja.
Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozott dr. Csámpai Ottó, etnoszociológus, egyetemi tanár, a Szent György Lovagrend Felvidéki Nagypriorátusa vezetőjének 2013-ban. A kitüntetést Balogh Csaba akkori pozsonyi nagykövettől vehette át az „egyetemi oktatómunkájáért, Szlovákia magyarlakta településein, a Zoboralja magyar falvaiban hosszú évek óta folytatott, etnoszociológiai kutatásaiért és a nemzeti-etnikai azonosságtudat problémáinak vizsgálatáért és tudományos igényű feldolgozásáért.” (A www.szentgyorgylovagrend.eu felvételén)
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”25105,51842,48849,33954,23607,23549,33288,54487″}
