Minden gyerek és fiatal, aki énekel, a mindennapos éneklés nagykövete – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vasárnap, szeptember 27-én a Zeneakadémián rendezett, Gyermekek a gyermekekért című Bartók-emlékkoncerten.
A Bartók Béla halálának 70. évfordulójára szervezett program keretében szombat délután, szeptember 26-án ünnepélyes megemlékezés és koszorúzás volt Bartók Béla sírjánál, majd az MTA BTK Zenetudományi Intézetben folytatódott a nemzetközi tudományos ülésszak. Este hangversenyt rendeztek, vasárnap, szeptember 27-én a Zeneakadémián tartottak a zeneszerző életműve előtt tisztelgő koncertet.
2016-ban elindul Bartók műveinek kritikai összkiadása
Jövőre elindul Bartók Béla műveinek kritikai összkiadása – jelentették be szombaton, szeptember 26-án az MTA BTK Zenetudományi Intézetben, a zeneszerző halálának 70. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen.
„A összkiadás elindításának bejelentése a 2016-os Bartók-év nyitánya, jövőre születésének 135. évfordulóján emlékezünk rá. A Bartók-év megmutatja, miként él köztudatunkban a zeneszerző, és hogyan tudnánk a nemzetközi életben minél szélesebb körben még inkább bemutatni munkásságát” – mondta Hoppál Péter államtitkár nevében Szedlacsek Emília, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságának főosztályvezetője.
A külföldi szakértők bevonásával 48 kötetesre tervezett összkiadás az Editio Musica Budapest, illetve a müncheni G. Henle Verlag közreműködésével valósul meg és 25 év múlva fejeződik be. Évente két kötet fog megjelenni, az első két, 2016-ban elérhető anyagban Bartók Gyermekeknek című zongorapedagógiai műve, valamint a zenekarra írt Concerto szerepel.
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke úgy fogalmazott, hogy Bartók hatása a magyar szellemi életre ma is élő és eleven. „Bár elsősorban zeneszerzőnek tartotta magát, tudós is volt, a magyar népdal- és népzene kutatásában folytatott munkája elismeréseként 1935-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, majd miután 1940-ben Amerikába távozott, előadásokat tartott a Harvardon, népzenetudományi munkát végzett a Columbia Egyetemen”.
Megjegyezte, hogy az összkiadások lehetőséget teremtenek arra is, hogy még kiadatlan tételek hozzáférhetővé váljanak.
Batta András, a Zeneakadémia professzora a sajtótájékoztatón történelmi napnak nevezte a bejelentést, hozzátéve, hogy a Bartók-összkiadás egy páratlan életművet tesz rendszerezett formában elérhetővé, egy nemzetközi projekt keretében. „Végre lehatolhatunk a tiszta forrásokig, és ezeket megpróbáljuk az utókornak is megőrizni”.
Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője arról számolt be, hogy a kritikai összkiadás jövő tavasszal megjelenő első kötete, a Gyermekeknek Bartók 85 miniatűr kompozícióját tartalmazza, valamennyi népdalokon alapul.
„1908 és 1911 között komponálta, majd 1943-ban teljesen átírta a darabokat. Az összkiadásban mindkettő teljes autorizált formája benne lesz, egymás mellett, így össze lehet hasonlítani őket. A Concerto 2016 második felében várható, nagyon gazdag forrásanyaggal. Előkészületben vannak már továbbá például Bartók népdalfeldolgozásai, énekdarabjai zongorakísérettel, kórusműve, a Mikrokozmosz, az I. Zongoraverseny, hegedű- és zongoraszonátái vagy kvartettjei” – sorolta Vikárius László.
Malcolm Gillies, a London Metropolitan University volt elnöke, a kritikai összkiadás nemzetközi tanácsadó testületének tagja hangsúlyozta: a jövőre induló összkiadás az előadóművészet és a tudomány számára egyaránt fontos, különösen abból a szempontból, miként fognak a fiatal muzsikusok a jövőben Bartókot játszani. Wolf-Dieter Seiffert, a G. Henle Verlag igazgatója arról szólt, hogy Bartók életében és halála óta számos kiadó gondozta műveit, és ezek együttműködése is kellett az összkiadáshoz.
Boronkay Antal, az Eitio Musica Budapest ügyvezető igazgatója az MTI kérdésére elmondta: a kormány 50 millió forinttal támogatta a kutatómunkát, a 70. évfordulós ünnepi rendezvényeket, az első két kötet megjelenését, valamint a következő kettő előkészítését. Az NKA is jelezte, hogy minden évben támogatni fogja az összkiadást.
A tanácskozáson Richter Pál, az MTA BTK Zenetudományi Intézet igazgatója a összkiadás kiindulópontjaként felidézte, hogy az 1960-as évek elején ifj. Bartók Béla letétbe helyezte apja hagyatékának a tulajdonát képező részét a Magyar Tudományos Akadémián és létrejöhetett a budapesti Bartók Archívum. Az 1990-es években pedig Bartók másik fia, Bartók Péter a tulajdonát képező, Amerikában lévő teljes anyagrészt jó minőségű másolatban adta át az archívumnak.
„A számos kitűnő szakember, köztük elsősorban Somfai László évtizedes munkájával előkészített kritikai összkiadás terve és előkészületei több évtizedre nyúlnak vissza, ám a szükséges anyagi támogatás hiányzott. Az elmúlt évben Batta András, a Zeneakadémia volt rektora sikeresen lobbizott a kormányzatnál, így most hivatalosan is bejelenthetjük megindulását” – emelte ki.
Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bartók-életmű feldolgozása a jogdíjak felszabadulása miatt is új, döntő szakaszba léphet, hiszen lehetővé válik a kottaszövegek hiteles kiadása és a még meg nem jelent művek vagy változatok közzététele.
A rendezvényen jelen volt Kodály Zoltánné, valamint Vásárhelyi Gábor, Bartók Béla jogörököse is.
Balog Zoltán köszöntötte a Bartók életműve előtt tisztelgő koncert résztvevőit
A kormány célja, hogy a mindennapos éneklés, a közös éneklés örömöt jelentsen. Ma Magyarországon a Kórusszövetség 4250 éneklő közösséget tart számon, az oktatási intézményekben ezen felül 1762 kórust számlálnak. Ez összesen 6012 olyan közösség, ahol énekelnek, ahol szeretnek együtt énekelni. Mindenki, aki kórusban énekel, nagykövet, az éneklés nagykövete – hangsúlyozta köszöntőjében a miniszter.
Balog Zoltán szerint „két dolgot ünneplünk ma, a Bartók Összkiadást, amely a mai magyar kortárs zenetudomány egyik legnagyobb vállalkozása, és ünnepeljük azokat, akik ezt az összkiadást megszólaltatják zenével, énekkel”.
Fontos igazság, hogy ha jól ismerjük a saját kultúránkat, akkor hamar megtaláljuk az utat mások kultúrájához. A zenénél semmi sem bizonyítja jobban, hogy Közép-Európában van közös életünk és van belőle fakadó közös kultúránk.
Bartók Béla többek között ezt ismerte fel – hangsúlyozta a kultúráért is felelős tárca vezetője a Zeneakadémián, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége által, szlovák és magyar zeneiskolások, táncosok részvételével rendezett koncerten.
Áder János New York-ban koszorúzott
Bartók Béla New Yorkban (Amerikai Egyesült Államok) hunyt el 1945. szeptember 26. 70 évvel később Áder János magyar államfő és felesége Herczegh Anita megkoszorúzták Bartók Béla emléktábláját annak a New York-i épületnek a falán, amelyben a zeneszerző utolsó éveit töltötte.
Áder János az ENSZ fenntartható fejlődési csúcstalálkozója alkalmából utazott az amerikai nagyvárosba, a tanácskozáson pénteken, szeptember 25-én szólalt föl.
Bartók Béla magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára volt. A 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője, több szállal kötődik Felvidékhez. Második felesége, Pásztory Ditta Rimaszombatból származott. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
mti nyomán Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”52579,43649,35388,30342″}
