A Magyar Református Presbiteri Szövetség (=MRPSz) lapja októberi ünnepi számában két súlyponti témával foglalkozik kiemelten: a reformáció hatásával a modern világra és a mai világban, illetve a menekültüggyel. Az ismét szép külső formába öltöztetett, számos fotóval illusztrált kiadvány vezércikkét a dunamelléki püspök, Bogárdi Szabó István neve fémjelzi. Ebben református nyitottsággal ír arról, hogy „a ránk következő években ünnepeljük a reformáció kerek évfordulóját, egy évet több évig. Bizonnyal sok mindenről lesz majd szó: történelemről, sokféle hagyományról, kultúráról, feltétlenül a jelenlegi helyzetünkről, és az egyházak egymáshoz való viszonyáról. De talán akkor emlékezünk és ünneplünk méltó módon, ha mi is a dolgok mélyére tekintünk. És nemcsak a módot, hanem az okot is megvizsgáljuk”. Protestánsokat és katolikusokat bíztat Luther szavával: „Mikor Urunk és Mesterünk azt mondta: Térjetek meg! – azt akarta, hogy a hívek egész élete bűnbánatra térés legyen… Buzdítsuk azért a keresztyéneket, hogy fejüket, Krisztust bűnbánaton, halálon és poklon át is követni igyekezzenek!”. A nyitó oldal színes mozaikképe Lutherrel és Kálvinnal, az itt található idézetek tőlük, majd a belső oldalon „Az egyháznak a Jézus a fundamentuma” ének kottája, s a nemrég Urához költözött Füle Lajos verses vallomásai a Bibliáról mind odavonják figyelmünket a vezércikk témájához. A reformáció felé terelgeti gondolatainkat még a Kálvinnal – magunkról c. írás (Apostagi Zoltán), a reformációról személyesen, mai életpéldákkal szóló bizonyságtétel (Knolné Tüski Gabi). Lehet, nem fog mindenkinek feltűnni, ezért leírjuk: október 31 felé vonzza a lelki tekintetet e szám újdonsága is, az, hogy minden oldal tetején egy-egy magyar reformátor hitújítás korabeli énekének egy-egy sora olvasható Szegedi Kis Istvántól, Sztárai Mihálytól, Huszár Gáltól, Szkhárosi Horvát Andrástól, Pap Benedektől, a református mártír prédikátortól, Szepetneki Jánostól. Róluk külön cikk is megemlékezik. „A velünk élő Luther és Kálvin” c. írás a reformáció kulcsáról, a nemzeti nyelvekre fordított Szentírásról szól, elemezve a bibliafordítások minőségteremtő hatását, egyéni és közerkölcsöt formáló erejét, el egészen az európai minőségi munka igényéig és gyakorlatáig (dr. Békefy Lajos). Bemutatja a lap a református reformáció hatását a modern világra, míg egy másik felvillantja az imádkozó Kálvin portréját „Hajnali beszélgetés Istennel – az ima erőművében” címmel. A reformáció eszmekörében tartja gondolatainkat az az új sorozat is, ami a reformáció sarkalatos felismeréseit veszi szemügyre mai személyes vallomások formájában, ezúttal a Mit jelent nekem a Biblia? kérdésre keresve a választ. Napjaink egyik legégetőbb európai gondjához, a menekültkérdéshez alapos eligazítást ad bibliailag és teológiai-etikai nézőpontból dr. Szűcs Ferencnek, a Szövetség teológiai tanácsadójának írása, amit még a következő számban is folytat a lap. Tájékozódhatunk még a menekültek és Kálvin viszonyáról, valamint egy imádságrészlet szól üldözöttekért és üldözőkért. Az állandó rovatok és a tudósítások szintén sok hasznosítható, értékes tudnivalót adnak át presbitertalálkozókról, országos rendezvényekről határon innen és túl (így a keresztyén nevelés és oktatás aktualitását megvitató 14. országos presbiteri konferenciáról, a kolozsvári, erdélyi és királyhágó-melléki közös találkozóról, a kárpátaljai családi csendes napról, a sólyomkővári őszi ülésről, a pápai főgondnoki találkozóról számos fotóval). Isten lelkigondozásáról olvasunk építő gondolatokat az Ige körül rovatban (dr. Viczián Miklós), az igazi élet és a múló élet viszonyáról az Apropó-ban Augustinus egyházatya írásának mai alkalmazásával. A lapelőd Magyar Presbiterben közölt, az Amerikából származó „Isten, élő Lelke jöjj!” kezdetű szép ének szerzőjéről ad tájékoztatást dr. Kis Domonkos Dániel. A reformátor Sztárai Mihályról és gróf Mikó Imréről, a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium alapítójáról, Erdély főgondnok presbiteréről érdekfeszítően ír dr. Papp Vilmos. Az örök élet távlataira emeli tekintetünket a Van-e keresztyén fizika? sorozat újabb része (dr. Nagy Mihály), a Nyitott szemmel rovatban pedig a mózesi törvénytől az új parancsolatig kísérhetjük a bibliai utat (Kövespataki László). A koreai missziósok és a cigány testvérek nyári találkozójáról jelent meg magával ragadó írás (dr. Szabó Dániel). És természetesen Szövetségünk életéből is kap számos rövid információt az Olvasó (Váczi Gábor). Idén 25 éves a MRPSz. A jubileumi hálaadó ülésre október 17-én délelőtt 9 órai kezdettel kerül sor a Zsinat dísztermében (XIV. Abonyi u. 21.), melyen dr. Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke is szolgál, ünnepi köszöntőt mond Balog Zoltán miniszter. Reformációhoz illően, az evangélikus Túrmezei Erzsébet „Isten, áldd meg a magyart” kezdetű versével hív a Presbiter c. lap nemzeti, egyházi és egyéni hálaadására a közel 500 évvel ezelőtti, nem csak európai jelentőségű isteni szövétnek-gyújtásért. Ezért valóban egyedül Istené a dicsőség – Soli Deo Gloria.
A lap elektronikus formában ITT>>> olvasható.
dr Békefy Lajos, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”53883,51812,50420,47892″}
