Ha a Magyar Koalíció Pártjának nacionalista kirohanásai vannak, akkor azt vissza kell szorítani, ha viszont erre nem képes, akkor együttműködésre kell felszólítani.

„Két szélsőséges hozzáállás létezik az MKP irányába. Az egyik Slotáé. A másik tolerálni és figyelmen kívül hagyni a párt kirohanásait. Ez a második szélsőséges és teljesen téves hozzáállást képviselte két éven keresztül a választások óta a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Szlovák Demokratikus és Keresztény Únió-Demokrata Párt, amikor mindent toleráltak” nyilatkozta a Kereszténydemokrata Mozgalomból kivált, ma már a Szlovák Konzervatív Demokratákhoz tartozó Vladimír Palko.

Palko is arra figyelmeztetett, hogy amikor Bugár Béla helyett Csáky Pál lett a pártelnök 2007 tavaszán, akkor már szó volt az autonómiáról. „Csáky a küldöttek megnyerése érdekében szlovákellenes lapokkal is játszott, amikor azt mondta, nem az a lényeges, hogy melyik MKP-s politikus tetszik a szlovákoknak. Duray Miklós már akkor az autonómia kérdéséről beszélt. Az SDKÚ-DS és a KDH ellenben hallgatott. Én viszont megszólaltam. Pavol Hrušovský azzal vádolt meg, hogy saját magamat kampányolom” – emlékezett vissza Palko.

Az MKP kirohanásának teljes mértékű tolerálása politikai értelemben – Palko szerint – hibás. Ez a politika tavaszig tartott, amikor a másik két ellenzéki párt is szélsőségbe vonult azzal, hogy megszüntetik az MKP-val való kapcsolatukat. „Ez viszont szintén egy téves hozzáállás, ugyanis az MKP feszültséget szít, ezért nyomást kell rá gyakorolni. De a legfontosabb azt mérlegelni, hogy miért is került Csáky pártja izolációba. Ez pedig nem más, mint az, hogy az MKP együtt szavazott a kormánykoalícióval a sajtótörvényről és támogatta szavazataival a Lisszaboni Szerződést, de ez így abszurd. Teljesen érthetetlen” – tette hozzá Palko.

Felvidék Ma, TA3, sk