„Elszántság, akarat és fanatizmus kell” – Három hónap 6000 km két keréken. Röviden így lehetne jellemezni Kovács Tamás május 14-én induló kerékpártúráját, amellyel Majer Istvánnak állít emléket, aki 1813-1893 között pedagógusként püspökként és nagyprépostként is tevékenykedett. Tamással az emléktúráról, célokról beszélgettem, aki vadonatúj bringájával jött az interjúra.
Miért szántad rá magad a túrára?
Az esztergomi egyetemi évek alatt ismerkedtem meg mélyebben Majer István emlékével, ugyanis az iskola az ő nevét viselő utcában található és a saját faluban, Kürtön tíz évig plébánosként tevékenykedett. Neve az évek során elfelejtődött. Innen jött az ötlet, hogy szeretném a nevét feleleveníteni. Majer István Rómában pápai prelátus volt és ezáltal Olaszország, pontosabban Róma lett az úti cél. És ha már úton vagyok, akkor tekerjük körbe a szigetet!
Már az egyetemre is kerékpárral jártam, több túrán is részt vettem, amelyek pár naposak voltak. Úgy gondoltam, hogy ötvözhetném a kettőt és lehetne egy Majer István emléktúra. Már múlt évben szerettem volna ezt a túrát véghezvinni, de egy munkalehetőség miatt későbbre halasztottam, de most a munkahelyemet adta fel ezért a lehetőségért. Ez akkora élmény és tapasztalat lesz, hogy mindenképp megéri!
Mi az, ami megfogott Majer Istvánban?
Mi Kürtiek nagyon sokat köszönhetünk neki. Az identitástudatunkat, a faluhoz való kötődés az ő érdeme. Rámutatott, hogy falunk kiváló bortermelő vidék. Az emberekhez való viszonya is példamutató.
Nem épp a legrövidebb utat választottad Róma felé.
Megismerkedtem két erdélyi bringással, akik Európát tekerik körbe úgy, hogy a kontinens minden fővárosát meglátogatják. Amikor Szlovákiában tartózkodtak, csatlakoztam hozzájuk párnapra. Sikerült úgy alakítani a programot, hogy Rómában találkozunk, és együtt tekerünk az olasz csizmán.
Indulásom napján, május 14-én (szombaton) 9 órakor lesz a búcsúztató a falumban, Kürtön és 10 órakor lehetőség van bárkinek megtenni velem az első kilométereket – csoportos tekerés lesz Esztergomig. Szeretettel várok mindenkit!
Az emléktúrának készítettél honlapot is, ahol közzétetted a túra útvonalát. A menetrendet mennyire fogod tudni tartani?
Alapból véve ez egy spontán akció lesz, de kell egy táblázat, hogy tudjam magam mihez tartani. A túra hét országot érint (Szlovákia, Magyarország, Ausztria, Németország, Svájc, Olaszország és Szlovénia), a szállás legtöbbször vadkemping, de városban a couch surfing-et fogom használni, amely egy internetes közösség, ahogy ingyen kínálnak kanapét vagy szobát szállásnak. A városi szállást egy-két nappal előtte fogom lefoglalni. München lesz az első nagyobb pihenő. Ha netán csúszásban volnék, akkor a pihenőnapokat feláldozom, hogy időben visszaérjek, amelyet augusztus 14-re tervezek. Aznap falunap lesz Kürtön és másnap Majer István születésnapjára emlékezünk. Napi 60-120 km-es távokat terveztem be, ami semmiség. Ha az ember átesik a holtponton, akkor utána bármire képes. Elszántság, akarat és egy kis fanatizmus kell mindehhez.
A honlapodon azt tervezet, hogy egy blogot is vezetni fogsz. Miként oldod ezt meg?
A twitteren keresztül van olyan lehetőség, hogy telefonos üzenetben megírtak felkerülnek a honlapra (www.majeristvan.emlektura.hu) és a közösségi portálokra is. Így mindennap adok életjelt. Amint internet közelbe kerülök, akkor bővebben beszámolok utamról.
Egy ilyen út bizonyos költségvetéssel is jár. Milyen összegből szeretnéd megjárni a három hónapot?
Napi átlagosan hat euróba szeretnék beleférni, ami az étkezést illeti. Ez azt jelenti, hogy magamnak főzöm meg az ételt. Pár napos körutamon ezt sikeresen teszteltem. Számolnom kell esetleges technikai problémákkal is, amelyek pénzbe kerülhetnek. Az alapfelszerelésemet sikerült szponzorok segítségével árkedvezményesen megvásárolnom, illetve több mindent ajándékba kaptam, amelyet ezúton is köszönök nekik.
Egy ilyen túrán nem lehet felkészülni semmire. A defektet kijavítom, elszakad a lánc, viszek pótláncot, de bármi más közbejöhet.
Miért pont a kerékpár lett a szenvedélyed?
Azért jó, mert olcsó, kapcsolatban vagy a környezettel. Hallod a hangokat, érzed az illatokat, a természet része vagy. Munkahelyemre is kerékpárral járok, amely 30 km-re van a falumtól. Télen is igyekeztem a jó időt kihasználni és ritkán az autót.
Az út nem lesz túl nagy falat?
Hm… még kevés is. Szerettem volna Párizsba is elmenni, de akkor hova megyek jövőre?
Ezek szerint már vannak jövőbeli célok is?
Vannak a jövőbeli tervek és ez csak a kezdet. Most elmegyek Majer István emléktúrára, idén beszélnek róla, jövőre elfelejtik. De én megyek jövőre is!
* * *
Majer István (1813 – 1893)
{phocagallery view=category|categoryid=193|imageid=6914|float=left}Teológiai doktor, püspök és nagyprépost, egyházi, pedagógiai, népszerűsítő író, grafikus.
1813 augusztus 15-én született a nyitrai járás nagyközségében Mocsonokon. Az elemi iskolai évfolyamait Érsekújvárott, a köztanodát Esztergomban végzi, majd Nagyszombatban teológiát hallgat. Már itt is jelentkezik nála a későbbi népművelő áldozatkész ügybuzgalma: magyar nyelvgyakorló egyesületet alapít, majd Pestre megy jogot hallgatni.
A segédlelkész-gyakorlatot Muzslán kezdi meg 1936-ban. Közel két éven át e település lelkésze. 1842- ben elfoglalja az esztergomi ,,tanítóképzdében” felkínált tanári helyet. Ettől kezdve egyre több időt szentel a nevelési problémák megoldására. Pedagógiai jellegű írásai és egyházi tevékenysége elismeréseként egyre megtisztelőbb feladatokkal bízzák meg: 1849-ben már a budapesti tudományegyetem bölcsészkarának a tanára.
1851-től a főváros összes elemi és magániskolájának az igazgatófelügyelője.
Az iskolanémetesítő hullám eredményeként lemond igazgatói állásáról, majd 1857. február 26-án foglalja el a kürti egyházi hivatalt. Itt tartózkodása ideje alatt alkotja legkiemelkedőbb műveit, az irodalomnak szinte minden ágát műveli, pedagógiai alkotásai és népies iratai az ország egyik legnépszerűbb és legközkedveltebb emberévé teszik. Munkái nyomán az általánosan ismert „István bácsi” köztiszteletnek örvendő nevet kapja.
1856-tól 1870-ig szerkeszti az ,,István bácsi naptára”-t, amelyben a parasztember észjárásának megfelelően tudatja a kor modem vívmányait.
Kürti tartózkodása idején leírja az ő tervei és rajzai alapján készült udvardi kálvária, valamint a falu történetét. Kürti plébánosként számos cikket írt a községről, valamennyi írásában szeretettel szól a lakosságról – az ő áldozatkész munkáját a nép is igyekszik viszonozni.
Plébánosként sem mond le pedagógiai elveiről: az iskolai nevelés gyakorlati reformálásának volt egyik kezdeményezője és megvalósítója.
A neveléstudomány Majer István főművei között tartja számon az alábbiakat:
Neveléstan, A magyar képeszdék reformja, Milyen legyen a néptanoda? Rézmetszetek műtana, Színdarabok az ifjúság számára.
A neveléssel, oktatással kapcsolatos írásai közül a legkiemelkedőbbek: Iskolai próbatételek, Komoly szó a szülőkhöz, A tanítók könyvtáráról, A tompaeszűek neveléséről.
Majer István mint rézmetsző és festő is kitűnik – néhány ‘festményét a pesti képzőművészeti tárlaton is kiállítják, több hazai és külföldi folyóirat közli rajzait.
Évek múltán is szeretettel emlékezik vissza Kürtre, ha alkalom adódik rá , könyveiben utal a községre. 1870-ben alapítványt tesz a kürti Szent Vendel szobor javára.
1893. november 21-én hunyt el.
