A Budapesten 2011. június 2-6. között megrendezett 82. ünnepi könyvhéten mutatta be a pomázi székhelyű Kráter Műhely Egyesület a felvidéki származású Kosáryné Réz Lola Regénytára sorozat nyitó köteteit.
Kosáryné Réz Lola író, műfordító, az ismert történész, Kosáry Domokos édesanyja Selmecbányán született, itt járt gimnáziumba is. Első megjelent versei háborúellenes hangvételűek voltak, különböző felvidéki lapokban jelentek meg. Filomena című regényével 1920-ban az Athenaeum pályadíját nyerte el. Füst Milán a Nyugatban méltatta Ulrik inas című regényét. 1921 és 1944 között 38 ifjúsági regénye jelent meg.
Dolgozott az Új idők munkatársaként, majd a Magyar Lányok című lapot szerkesztette. Németből, franciából, angolból fordított regényeket, többek között Agatha Christie, Pearl Buck regényeit, vagy Margaret Mitchell Elfújta a szél című regényét is.
1984-ben hunyt el Budapesten, sírja a Farkasréti temetőben található.
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2011/06/28956_02.jpg” width=”100″ height=”158″ title=”Kosáryné Réz Lola: Porszem a napsugárban” }{/japopup} Porszem a napsugárban
A női élet regénye 1930-ból. A Kosáryné Réz Lola Regénytár első kötete szimbolikusan összegzi e kivételes életmű alapkérdéseit: Hogyan indul neki egy fiatal lány a szerelemnek? Hogyan múlnak az apró bolondságok? Hogyan jön a házasság? Hogyan jön a megszokás? Miért jut mindenkinek csak kis boldogság? Vagy ha már nagyon sok jut ki: akkor is csak sok kis boldogságdarab az osztályrész. S nem a teljes, meghasítatlan Egész. S miért lehet ezekben a kis boldogságokban és kis boldogtalanságokban úgy, oly halálosan, oly reménytelenül, annyira szürkén elmorzsolódni? A kiváló társadalmi regény egy emberöltő feledéséből lép ki az olvasók elé. Az életműsorozat nyitó darabja méltó módon hívja fel polgári regényirodalmunk elfeledett értékeire a figyelmet: női szemmel, asszony szemmel azonosulva milyen mások még az élet nagy kérdései is!
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2011/06/28956_03.jpg” width=”100″ height=”158″ title=”Kosáryné Réz Lola: Különös ismertetőjele: nincs” }{/japopup} Különös ismertetőjele: nincs
Az 1941-ben mindössze egyszer megjelent regényt méltatlanul feledte el az utókor. A szegény családból származó, karrierről álmodó ifjú lányok ábrándjai rendszerint fennakadtak a kor küszöbén, a kérdés csak az, hogy valóban így van-e ez minden esetben. A kérdés örök: van-e kiút e kelepcéből, lehet-e kitörni a társadalmi ranglétra béklyójából egy ifjú hölgynek, aki tizenévesen elszegődik cselédnek? A kiválóan megírt, humoros regény fókuszában álló leányhős kálváriája egyben szatirikus társadalomrajz a 30-as évek Magyarországáról. Az életműsorozat második darabja ismét a tudatosan hangsúlyozott női nézőpont vállalása által válik maradandó és értékálló alkotássá. Éppen ez teszi mai nőtársadalmunk számára is felrázó, aktuális alkotássá. S no persze, az érdeklődő férfiak is kedvtelve olvashatják a sorsmeghatározó, élményekkel teli regényt.
Felvidék.ma
