A Magyar Örökség díjátadó ünnepségén szeptember 17-én délelőtt hat kitüntetett vehette át a negyedévente odaítélendő elismeréseket ezúttal is a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében.
A Budapesti Kórus, melyet Bárdos Lajos alapított, s jelenleg Virágh András orgonaművész-karnagy irányít a zenekari és az a’capella karénekművészet ápolásáért részesült kitüntetésben. Munkásságukat Vass M. Katalin a Magyar Rádió szerkesztője méltatta.
Ablonczy Lászlót a magyar nemzeti színjátszás értékeinek védelmezéséért tüntették ki. Laudátora Lengyel Györhy színházi rendező volt.
Hauszmann Alajos Budapest építészeti arculatának meghatározó alakításért kapta posztumusz a díjat, laudálta Bugár-Mészáros Károly okl. építészmérnök, építésztörténész, a Magyar Építészeti Múzeum igazgatója.
Kelemen Lajos Erdély múltbeli emlékeinek ápolásáért, őrzéséért kifejtett munkásságért részesült elismerésben. Laudátora Dr. Benkő Samu kolozsvári történész, akadémikus.
Magyaródy Szabolcs Kanadában élő közíró, szerkesztő is a díjazottak között van, neki magyarságszolgálatáért ítélték oda az elismerést. Felvidékiek sorsát is szívén viselő Magyaródy Szabolcs a kanadai Hunyadi Mátyás Munkaközösség vezetője. A szervezet önkéntes segítők támogatásával könyvek és CD lemezek tízezreit postázza szét a világ minden részébe, követségekre, egyetemek könyvtáraiba, kutatóintézetek professzorainak, oktatóinak, a politikai, társadalmi, gazdasági közélet meghatározó személyiségeinek címére. A díjátvételnél munkásságát Dr. Lipcsey Ildikó történész, az Erdélyi Szövetség elnöke méltatta.
Rieger Tibor szobrászatáért, alkotóművészetéért részesült elismerésben. Az MS mester-díjas és Szervátiusz Jenő – díjas, kiváló alkotóművész érdemeit a Magyar Örökség Díj átadásánál Szakolczay Lajos irodalmár, kritikus emelte ki. Rieger Tibor 1940. január 10-én született Gyálligeten és egy csallóközi kis faluban, Királyfiakarcsán nevelkedett. Családját a II. világháború után telepítették ki, így kerültek Győr megyébe, Levélen éltek. A győri bencés gimnázium után, a Képzőművészeti Főiskolát végezte el, két évtizedig Szentendrén, majd Óbudán telepedett le. Mintegy félszáz szobra, alkotása díszíti hazánk köztereit és épületeit, mivel legjelentősebb szobrai megrendelésre készültek. Megbízásait zömmel pályázat útján nyerte el. Ez a nagyszámú pályázati siker szobrászati leleményét dicséri, amely a megvalósítás fokozott figyelmével, a minden részletre kiterjedő alapossággal és műgonddal teljesedett ki. Szobrászatának anyaga a kő és bronz, esetenként a fa. Kisplasztikák alkotása mellett a 80-as évektől a monumentális, megbízásra készített, köztérre állított körplasztikák és középületeken elhelyezett domborművek váltak dominánssá munkásságában. Monumentális műveinek sorában kiemelkedő jelentőségű a pannonhalmi bencés apátság bazilikájának millenniumi kapuja, a mosonmagyaróvári 56-os emlékmű és a kecskeméti II. világháborús áldozatokra emlékező dombormű, a Balatonbogláron 2004-ben a római katolikus templom kertjében felállított Teleki Pál tudós-államférfi életnagyságú ülő bronzszobra. Alkotásai közül megemlítjük kitüntetést is szolgáló érmeit: a Balassi Bálint emlékérmet, a Teleki Pál Érdemérmet, MS Mester (Vizitáció) érmét, valamint a Matthias Corvinus emlékérmet…
Az idén még decemberben részesülnek az arra méltók Magyar Örökség-díjakban.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”487,5142,12248,19267,25763,25946,27882,29020″}
