A diákoknak tavaszonként eljön a megmérettetés időszaka. A középiskolások érettségiznek, az alapiskolások pedig „monitoroznak”. Az idén sem volt ez másképp.
Március 14-én, szerdán reggel nagyon sok végzős alapiskolás remegő térdekkel szédelgett be a már kilenc éve látogatott „második otthonukba”. Ugyanis a mai napon jutottak el kilencedikeseink a hagyományos, minden évi alapiskolai felmérés, a Tesztelés – 9 idei megírásához. Magyar tannyelvű alapiskoláink diákjai szlovák anyanyelvű kortársaikkal ellentétben három témakörben (a szlovákok csak kettőben) mutatják meg, mit sajátítottak el az elmúlt években. A tantárgyakon belül két csoportban 20-25 kérdésre (magyar nyelv – 25, szlovák nyelv – 20, matematika – 20) próbálják megadni a helyes választ. Nem egyszerű a dolog, minden témakörben csak 60 perc áll rendelkezésükre.
A témával kapcsolatban felkerestük az Eötvös Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskolát, melynek igazgatónője Mgr. Csintalan Zsuzsa készségesen állt rendelkezésünkre, és válaszolt kérdéseinkre. Elmondta, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy diákjaikat tökéletesen felkészítsék az országos megmérettetésre. A kiértékelés százalékosan történik, tehát minden válasz (jó vagy rossz) után pontokat kap a tanuló, amit a végén összegeznek, és az összérték bizonyos százaléka függvényében kapják meg a végleges értéket. Minden teszten rajta van, hogy a tesztíró diák milyen érdemjegyet gyűjtött be a kilencedik évfolyam első félévében. Az igazgatónő elmondása szerint egy jegy eltérés teljesen normális, hiszen nem minden tanár, illetve iskola értékel ugyanolyan szigorral, mint ahogy a felmérés összeállítói tervezték meg az egészet. Ha ennél nagyobb az eltérés, akkor már más tényezők is közrejátszhattak. A kilencedikes diákok még nem szoktak hozzá a stresszhez, ezért lehet rosszabb, vagy szerencsés tippelés által akár sokkal jobb eredmények is születhetnek. Rossz eredményt produkálhat akár az érdektelenség is, hiszen a felmérésnek gyakorlati értelme nincs, pedagógiai politikánk értelmében mindenkit felvesznek akárhová, hála a fejpénznek. Így semmi motivációja nincs a gyereknek, hát akkor meg minek erőlködjön. Ráadásul (mint mindig) újabb hátrány magyar iskoláink számára, hogy a három különböző tesztet egy nap kénytelenek csemetéink abszolválni (8,00 – 13,00 óra között, ebédszünet nélkül), miközben az országos előírás egy napra csak kettőt engedélyez. Természetesen hab a tortán az, hogy a sorban a harmadik a szlovák nyelv felmérése (11,30-kor, mikor az a magyar gyerek már jól kifáradt), és az ott elért eredmény után az egész szlovákiai iskolaügy vezetése (elégedetten) megállapíthatja, hogy a magyar gyerekek (hála Istennek) nem tudnak szlovákul, tehát itt az ideje, hogy átreformáljuk az iskolaügyet. Ezen kéne változtatni.
A középiskolások (főként a negyedikesek) számára az érettségi az a szó, amivel könnyedén ki lehet őket hozni a sodrukból. Idén március 13-16. között zajlanak az írásbeli érettségik Szlovákia középiskoláiban. Kedden a szlovák nyelv és irodalom, szerdán az idegen nyelv volt a soron, majd csütörtökön a matematika, pénteken pedig magyar nyelv következik. Nehéz dolog négy napon keresztül helytállni, de ha négy éven keresztül becsületesen tanult az érettségiző, akkor nem lehet baj.
A szlovák nyelv választható témái a következők voltak:
1. Bol to obyčajný deň ? (rozprávanie) – Ez egy közönséges nap volt ? (elbeszélés)
2. Keby som mal/mala krídla (úvaha) – Ha szárnyam volna.. (elmélkedés)
3. Človek, ktorý vie, ako žiť (charakteristika) – Az ember, aki tudja, hogy kell élni (jellemzés)
4. Načo sú mi priatelia – mám facebook (diskusný príspevok o dôležitosti skutočného priateľstva) – Minek a barátok – van facebook-om (vitafelszólalás az igazi barátság fontosságáról)
Magyar nyelv és irodalomból március 16-án írtak a diákok. A témák az alábbiak voltak:
1. Miben merül ki a mai ember erőszak-ellenessége? (Elmélkedés az emberiség jövőjéről a médiákban közvetített konfliktusok kapcsán)
2. Mit és miért olvasok szívesen? (Fejtegetés az olvasás, a kultúra jellem- és emberformáló szerepéről)
3. A hagyományos életforma és értékrend változása napjainkban (Leírás)
4. „Egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta.” Bessenyei György (Vitacikk az anyanyelv szerepéről, valamint a más népek nyelve iránti tiszteletről)
Arról még nincsenek információink, hogy hányan választották az egyes témákat, és milyen sikerrel, de reméljük, hogy középiskolásaink erre a napra mindig jó szívvel fognak emlékezni.
Kétyi József, Felvidek.ma
