A kerekasztalt Martoson július 20-án Hazánk, a Kárpát-medence címmel Molnár Judit (Szabad Újság) vezette. Vendégei Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár; Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnök; Kelemen Hunor, a Románia Magyar Demokratikus Szövetség elnöke és Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke voltak.
Az együttműködés, együttgondolkodás terén a Pásztor István kifejtette, hogy egy-egy helyi kisebbségpolitikai eredmény az egész nemzetet erősíti, amely közös feladatvállalásban mindenkinek megvannak az adott feladatai.
Kelemen Hunor úgy fogalmazott, hogy a párbeszédet egy pillanatra sem szakíthatjuk meg, s át kell adnunk egymásnak a tapasztalatainkat. Nagyon fontos a szolidaritás megerősítése, az egymásra odafigyelés, meg tudjuk osztani egymással az elvárásainkat. Közös célunk, hogy ne adjuk fel szülőföldünket.
Répás Zsuzsanna a háromoldalú kapcsolatrendszert hangsúlyozta, amelyben Magyarország, a határon túli ország és az itt élő magyar kisebbség szerepel. Ezt nem könnyű elfogadtatni a szomszédos országokkal, hogy az adott országban élő kisebbségek véleményét is mindig kikérjük – fogalmazott Répás.
Az autonómiatörekvések kapcsán elmondta, hogy a magyar kormány háttértámogatást tud nyújtani, de lényeges, hogy a közösségben egy egységes akarat legyen, az alapcél egyértelmű legyen a helyi kisebbségek és a magyar kormány közt is.
Az asszimiláció kapcsán megjegyezte, hogy Felvidéken tapasztalható leginkább a magyarság beolvadása a szlovákságba. A magyar intézmények meglétét, fejlesztését tartják kulcskérdésnek. Kiemelte az külhoni óvodák ill. a külhoni kisiskolák éve programot, melyekben szakmai segítséget nyújtanak a szülőknek. E kérdésekben is zsákutcát jelentenek a vegyespártok megléte. Egy idő után pl. az iskola terén ez oda vezet, hogy már csak egy-egy magyar tagozat is elegendő lesz az oktatási intézményben.
A kettős állampolgárság kérdéséről folynak a tárgyalások Magyarország és Szlovákia között. Az ügy viszont belső szuverenitási kérdés, abban nem szólhat bele Magyarország. „Szlovákia ebben a kérdésben lassan magára marad” – mondta Répás, célozva Csehország legutóbbi példájára, amikor is jóváhagyta a kettős állampolgárságot. „Meggyőződésem, hogy a tárgyalási folyamatok eredményre fognak vezetni” – szögezte le a helyettes államtitkár.
Kelemen Hunor elmondta, Erdélyben 70%-os román többséggel állnak szemben, bármilyen törvényt elfogadhatnak, véghezvihetnek. A közigazgatási régiók bevezetéséhez szükséges az alkotmánymódosítás. Eredménykényt hozta fel, hogy a kulturális autonómia, a közösségi szimbólumok belekerülnek az alkotmányba.
A párbeszédnek nincsen alternatívája, így meg kell próbálni meggyőzni a többségi társadalmat a kisebbségi kérdések fontosságáról – emelte ki.
A polgári kezdeményezés kapcsán megjegyezte, magyar diplomáciától lobbit várnak, mivel ezek a kezdeményezések az európai békét szolgálják.
Pásztor István hangsúlyozta Vajdaság volt az, ahol 1992-ben először beszéltek autonómiáról. A megbékélés folyamata viszont az utóbbi hét évtized eredménye. 2010-ben megválasztották az első legitim magyar nemzeti tanácsot. Megmaradni csak úgy lehet, ha mi magunk rendezzük a kérdéseinket – hangsúlyozta. A törvény arról szól, hogy szerb állam bizony kérdéseknek a körét átadja a megválasztott közösségnek. Mindez azért fontos, hogy lehetőség legyen többlistás, titkos választásra; reális, valós hatáskörökkel, s ezekhez állami forrásokat is rendeljenek. A 260 000 közösségnek intellektuális potenciálja van, olyan értelmiségiek, akik a közösség érdekében össze tudnak fogni.
Cél a választásokon való talpon maradás, s érvényesülni csak akkor tudunk, ha az az ország, amelyben élünk érvényesül. Létre kell hoznunk olyan közösségi légkört, amely előbbre viszi a közösséget, jobban tudnak érvényesülni. A kettős állampolgárság felvételével erre nagyobb esélyük van a vajdaságiaknak is.
Berényi József kiemelte, hogy nagyon fontos, hogy megvalósulhatott egy ilyen nyílt fórum, mint ez a szabadegyetem, ahol szabadon beszélhetünk a bennünket érintő lényeges kérdésekről. Kitartással napirenden kell tartani a kérdéseket, s ellen kell állnunk annak, hogy a szélsőségesek közé taszítsanak azért bennünket, hogy megvitassuk témáinkat. Ilyen az autonómiáért, az önmegmaradásunkért való küzdelmünk, annak érdekében, hogy megállítsuk a negatív trendeket.
A Brüsszelben folyamatban lévő polgári kezdeményezésekkel kapcsolatban elmondta, hogy nagyon fontos, hogy megszülessen egy olyan európai dokumentum, amely konkrét alapvetéseket tartalmaz többek közt az önkormányzatiság, a nyelv területén.
„Szlovákiában nem mi vagyunk a fontosak, hanem a nemzetközi megítélése. Ezért rezonál annyira, hogy Brüsszelben mit mondanak, így fontos az európai politika, hogy mindezzel sikerüljön a szlovákiai ellenállás falát is áttörni” – fogalmazott Berényi.
Önrendelkezés terén Felvidék volt a legtétovább. Az utóbbi időben azonban elkezdték az autonómia szó fogalmát tisztázni. 2006 után, miután a parlamenten kívül maradt a párt, az MKP újra tudja fogalmazni önmagát, s megfogalmazhatja az autonómia elképzeléseket, ill. minél szélesebb körben megismertetheti a felvidéki közösséggel. „Megmaradásunkhoz szükséges a felvidéki identitás kialakítása is, mert a szlovák-magyar identitás ártalmas” – tette hozzá Berényi.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40804″}
