A martosi Református Egyházi Alapiskola, a Martosi Református Egyházközség és Martos Község Önkormányzata népi kultúránk, hagyományaink, dalaink, táncaink megőrzése és továbbadása baráti szándékával június 16-án a martosi szabadtéri színpadon megrendezte a IX. Martosi Gyermek Folklórfesztivált.
A csoportok érkezését követően a kultúrház mellett lévő szabadtéri színpadon Forró Beáta az iskola pedagógusa köszöntötte a megjelenteket. „Nagy örömünkre szolgál, hogy idén is otthont adhatunk ennek a jeles eseménynek Martos hagyományápoló és hagyománytisztelő település egyedülálló népi kultúrával és népviselettel. A gyermekek óvodás koruk óta viseletet hordanak jeles alkalmakkor, az iskolában fokozatosan megismerik és megtanulják őseik táncait, dalait. Nagyon sokan közülük majd a helyi hagyományőrzők lelkes csapatát erősítik. Ez a fajta kötődés segít megőrizni identitásukat, biztos gyökereket kapnak ezzel, ezáltal ragaszkodnak szülőföldjükhöz. Mivel mindezeket meg szeretnénk osztani másokkal is, minden évben, immár 9. alkalommal fesztivált szerveztünk, ahol a gyermekek bemutathatják tudásukat, táncolnak és énekelnek. Óvodáskortól egészen 16 éves korig szerepelnek ma gyermekek. Amikor ezt a fesztivált elindítottuk, csak regionális szintű volt, kb. 150 fellépővel, idén ez a szám már majdnem 240. Szeretnénk ha mint népművészeti fesztivál, országos szinten ismerté lenne. Ehhez kérjük továbbra is a felkészítő tanárok, koreográfusok segítségét, de elsősorban a Tiéteket, gyerekek. Hiszen Ti vagytok azok, akik ezt a szép hagyományt ápoljátok majd remélhetőleg tovább is adjátok
Köszönjük mindenkinek, aki elfogadta felhívásunkat és megtisztelt bennünket jelenlétével. Ezzel is visszaigazlást kapunk arról, hogy ez a fesztivál nem csak egy szép hagyomány, hanem valamennyiünk szívügye”.
A műsort a martosi magyar tanítási nyelvű óvoda tanulói nyitották meg, akik gyermekjátékokat adtak elő. Őket követte Bikfic gyermek tánccsoport legfiatalabb 3-4 éves tagjai léptek színpadra, akik a Feszty Árpád Alapiskola és Óvodá-t képvisekik. A csoportot az ógyallai CSEMADOK ASZ -e támogatja. Galgamácsai játékokat játszottak. A csoport koreográfusa Horváth Mária.
A Rét utcai óvoda tanulói Bátorkesziről érkeztek. Néphagyományokat őrző óvodaként a nevelési munkát a néphagyomány elemeivel gazdagítják. A gyermekek megismerik a népszokásokat az egyes jeles napok, ünnepek kapcsán. Mindennapi munkájukba népmeséket, mondókákat, népi gyermekjátékokat és dalokat visznek be. Gyermekeikkel rendszeresen fellépnek a falusi rendezvényeken. Ők az Alma együttes Nád a házam teteje című dalát adták elő. Koreográfus: Holop Szilvia és Árendás Marica. A Fíkötő néptáncegyüttes a Martosi Református Alapiskola tanulóiból áll. A gyermekek nagyon szeretik a népi gyermekjátékokat. Ebből mutatták be a kedvenceiket. A csoport vezető neve: Kocsis Klaudia.
A Tökmagok néptánccsoport Érsekújvárból érkezett. Tagjai a Czuczor Gergely Alapiskola második, negyedik, ötödik és hatodik évfolyam diákjai, akik az „Újvári hangulatban” című táncukat mutatták be. A csoport vezetője Szépe Mária, koreográfusaik: Huszlicska Ágnes, Plichta Tibor. A Napraforgó Gyermek Néptáncegyüttes több mint 10 éves múltra tekint vissza. A Perbetei Magyar Tannyelvű Alapiskola és a Csemadok alapszervezete mellett működik jelenleg 3 csoporttal, 33 taggal, akik között már óvodások is vannak. Fő feladatának tekinti a magyar nyelvterület néptáncainak és gyermekjátékainak megismertetését, valamint azok színpadra vitelét. Az elmúlt években a Kárpát-medence több tájegységének táncait, gyermekjátékait mutatta be. A csoport vezetői Jakab Katalin és Szabó Edit. Libuskáim, gyertek haza! címmel gyermekjátékokat mutattak be a Mátyusföldről és a Vág és a Garam közéből a perbetei Napraforgó Gyermek Néptáncegyüttes kiscsoportja előadásában. A kisgyermekeknek a múltban számos játékalkalom adott lehetőséget a találkozásra, együttlétre. Rendszerint részt vettek az évszaknak megfelelő munkálatokban – életkoruknak megfelelően – s voltak olyan tevékenységek, amelyeket kizárólag gyermekek végeztek, mint például a libaőrzés. A középső és a nagycsoport előadásában dunántúli ugróst és friss csárdást láthatott a közönség. Az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola mellett működő Kis Zúgó tánccsoport Juhász Zsuzsa nevelőnő és Kis Szilvia szülő vezetésével alakult 2007-ben. Jelenleg a csoportnak 12 tagja van. A gyerekek a népi gyermekjátékokon keresztül ismerkedtek meg a magyar néptánc és népzene alapjaival. Erre építve tanultak meg minden évben újabb és igényesebb tánclépéseket, dallamokat. A csoport rendszeres fellépője Érsekújvár városi rendezvényeinek, a Szüreti ünnepségnek, a Baráti városok találkozójának, a Nemzetközi Gyermek-folklórfesztiválnak, az iskolai évente megrendezett Czuczorosok, itt a helyetek! gálaműsorának. Madocsai Imre, koreográfus gömöri motívumokkal bővítette tánctudásukat. A mai előadásuk címe Rátócska. A talpalávalót a párkányi Varjos zenekar húzta. Csoportvezető Kis Szilvia, koreográfus: Madocsai Imre. A Bellő Néptáncegyüttes az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda mellett működik. Tavaly ünnepelte megalakulásának15. évfordulóját. 2007- ben megalakult a Bellő-Konkoly-Thege Polgári Társulás, mely azóta a tánccsoport működését segíti elő. Az együttes rendelkezik kezdő, haladó és ifjúsági csoporttal, melyekben közel 50 gyermek örömmel játszik és táncol. Szívesen tesznek eleget minden felkérésnek a különböző fesztiválokon és ünnepségeken régiójukban és külföldön egyaránt. Céljuk a Kárpát-medence magyar néphagyományának átörökítése a következő nemzedékek számára. A csoport minden évben új koreográfiával jelentkezik. Az évek során több elismerésben volt részük, melyek közül a legemlékezetesebb a veszprémi nemzetközi táncversenyen szerzett ezüst és bronz minősítés. Említésre méltó a Bellő zenekar is, mely a talpalávalót biztosítja a fellépések során.
Művészeti vezető: Deme László, koreográfusok: Habodász Erika és Botló Ákos.
Műsorszámuk: Zoboralji gyermekjátékok, Szatmári táncok. A nagykéri Mórinca tánccsoport
1996 – ban ilyen céllal verbuválódott össze Nagykéren az alapiskola magyar tagozatát látogató gyermekekből a Mórinca néptánccsoport (amely a nevét arról a füzes rétről kapta, ahová régen a nagyszüleink táncolni jártak).
A csoport megalakulásának célja a népi hagyományok felkutatása, megőrzése és továbbvitele.
Eme számos év alatt a csoport tagjai szerepeltek országos népművészeti fesztiválokon, felvidéki kulturális rendezvényeken valamint több külföldi vendégszereplésen.
Az előadott táncok koreográfusa Ölveczky Árpád és felesége Ölveczky Kalmár Mónika.
A csoport sikereihez hozzátartozik az Eszterlánc Gyermeknéptánc – találkozón szerzett ezüst minősítés. A csoport 2012-ben átvehette a Szent László Királyi lovagrend elismerő oklevelét.
A csoport vezetője Szabó Szilvia. Műsorszámuk: Moldva és Felcsíki táncokat láthatott a közönség. Bohák Emese az Érsekkétyi Református Alapiskola szólóénekese. Szívesen énekel népdalokat, gyakran fordul meg versenyeken, fesztiválokon. A szentendrei Kővirág rendezvényen kiemelt aranyminősítéssel szerepelt. Martoson imregi népdalcsokrot énekelt.Az iskola tanulói nagy kedvelői és kiváló művelői a néptáncnak. Csicsmann Róbert a Kincsőben, Nagy Csomor István a Nádasban táncol. Másorukban a Bodrog közi táncok közül a magyar szólót táncolták.
Az átöltözködés után a folklórfesztivál a kultúrházban folytatódott, mégpedig táncházzal Szente Jánossal, a Pázmány Táncegyüttes egyik alapítójával, aki elmondta, a táncház magyar specialitás, ilyen sehol máshol nincs a világon: a saját népi hagyományunkat beemeltük a városi fiatalság köztudatába. Rámutat: a régi világ ugyan eltűnik, de a hagyomány a megváltozott körülmények között is életképes. Szente János szerint a táncban olyan dolgok derülnek ki, amihez tíz év beszélgetés sem elég. A cél az, hogy minél többen megismerjék és anyanyelvi szinten „beszéljék” a táncot – mondta Szente János, aki szerint csak táncházban nem lehet rendesen megtanulni táncolni. – Az amatőr táncegyüttes azért van, hogy ott „felhasználói” szinten megismerkedjen az ember a népi kultúrával, hogy ha lemegy a táncházba, felismerje hogy milyen zenét hall, és arra tudjon élvezettel táncolni is. Ezt csupán táncházban ugyanis nem lehet megtanulni. A magyar néptáncban megjelenő viszonyrendszer szerint mindig a férfi vezet. A táncbéli női és férfiszerep kiegészíti egymást. A férfi irányít, a nőnek meg szépen kell „kéz alá mennie”, amire egy férfi nem lenne képes. Mindkét szerep fontos és bonyolult technikai kihívást jelent. A táncban sok mindent megtudhatok a másik emberről: hogy mennyire engedékeny, mennyire önfejű, mennyire komolytalan… olyan dolgok derülnek ki tánc közben, ami tíz év beszélgetés után sem derülne ki. A gyimesi csángók mondják, hogy akik jól tudnak együtt táncolni, azok az élet más területein is jól megértik egymást.
A közös ebéd után a csoportok ellátogattak a Falumúzeumba és a Feszty parkba.
Miriák Ferenc
Fotók: a szerző felvételei
