2014. június 29-én, vasárnap, a falu lakosai az első világháború százdi áldozataira emlékeztek, akik 28-an voltak.
Akadt olyan család, amelyiknek négy /!/ férfi tagja is ott maradt a „nagy háború” különböző csataterein, így elmondható, hogy a háború nagy érvágást jelentett a falu életében. Az emlékműnél, a koszorúzók közt ott voltak azoknak a katonáknak a leszármazottai, akik Galícia, Oroszország vagy Erdély harcterein estek el.
Az ökumenikus istentisztelet délután egykor kezdődött, amelynek Szabó Bertalan Péter nagybörzsönyi ev.angélikus lelkész és Bencsik Tibor deméndi római katolikus plébános voltak a celebránsai.
Az istentisztelet után az első világháborús emlékműnél volt egy rövid kulturális műsor, amelynek keretében elszavalták Százdi Sztakó Zsolt “Tisztelet a hősöknek” című versét, utána pedig a jelenlévők meghallgatták a százdi citera együttes első világháborús népdalokból összeállított csokrát. Ezután a társadalmi szervezetek képviselői is elhelyezték a kegyelet koszorúit az emlékműnél.
A dátum megválasztása azért is találó volt, mert egy nappal követte a szarajevói merénylet centenáriumát, ami az első világégés kitöréséhez vezetett.
Előző nap, szombaton a tűzoltó egyesület megalapításának 125. évfordulójára emlékeztek a százdiak, a sportpályán, a kései utódok bemutatójával. Köszöntő beszédet Szrna Zoltán polgármester mondott.
És, hogy mi kapcsolta össze a két megemlékezést? Hát csak az, hogy a tűzoltó egyesület alapítóinak és a világháborús áldozatoknak a listáját böngészve, feltűnően sok névazonosságra bukkanunk.
…
Vasárnap délután három órától a kultúrház épületében, a Szőttes élménydús előadásának keretében a Csemadok alapításának a 65. évfordulóját ünnepeltük, annak a szervezetnek az ünnepét, amely a két előző megemlékezést is szervezte. Sznyida Zoltán elnök ünnepi beszédében végigtekintett ezen a hatvanöt éven. Megemlítette, hogy az alakuló gyűlésen 55 százdi írta alá a belépési nyilatkozatot. Megemlékezett Nyúl József tanító úrról, aki évtizedekig volt a százdi kulturális élet lelke, és Pénz Anti bácsiról, aki Csemadok elnökként volt a kultúra „mindenese”.
Ezután díszoklevéllel mondott köszönetet a legrégebbi csemadok tagoknak.
Százdi Sztakó Zsolt verse:
de mindhiába!
Hívó szava. Imára kulcsolja két kezét, Így kérleli az istenét. De odaát,
ugyanígy!
Hazavárnak egy bakát.
legyen áldott az emlékük!
