Révész Tamás tudományos segédmunkatárs Forradalmak, ellenforradalmak és Trianon címmel tartott tudományos előadást a Korunk történelme (1867–1994) rendezvénysorozat keretében, március 24-én.

 

A Bodrogközi Magyar Közösség Házában (BMKH) az előadót és a közönséget Feke Ferenc, az est moderátora köszöntötte.

Az előadó négy részre osztotta az előadását, az első részben az őszirózsás forradalommal foglalkozva  válaszokat keresett és adott arra a kérdésre, hogy összeesküvők voltak-e a szervezők, majd kifejtette a Károlyi-kormány hatalomra kerülésének a körülményeit és működésének jellemzőit. Előadásának második részében Révész részletesen végigvezette a hallgatóságot azokon a társadalmi körülményeken, feszültségeken, amelyek a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásához vezettek. Rámutatott, hogy a fogházból átvett hatalmat, annak első fázisában a kor neves személyiségei is támogatták. Tapasztalatlanság, az ideák világa sokakat beszippantott, mert nem volt közvetlen tapasztalatuk a bolsevizmussal kapcsolatban (Sztálin, bolsevik terror). Kitért a Lenin-fiúk vérengzéseire, a gyors kiábrándultsághoz vezető mindennapi terror következményeire. A Tanácsköztársaság háromszor oszlatta fel őket, és ennek háromszor nem tudott érvényt szerezni, ez is jellemzi az adott kort – mondta Révész.

Az előadó a továbbiakban az északi hadjárattal folytatta,  az ezeréves határokért vívott fegyveres harccal.  A Szlovák Tanácsköztársaság megalakulásának körülményeit elemezve  rámutatott arra a naiv idealizmusra, amely a kor mozgatóerőit jellemezte. Az ellenforradalom korszakához érve az előadó arra próbált válaszokat adni, hogy a történelem ezen időszakát a fasizmus, vagy az országmentés jellemezte-e. Mint elmondta, 1919-ben  a mintegy 200 ezres magyar Vörös Hadsereg felbomlik, nem kapják meg a remélt orosz segítséget, és 1919-ben a románok megszállják Budapestet. Ellenforradalmi kormány jön létre Szegeden és Aradon is. A legnagyobb befolyásra Horthy tesz szert. Közben hatalmi vákuum alakul ki, amely a Dél-Dunántúlon vérengzésekbe torkollik. Ebben a bonyolult politikai helyzetben Sir George Clerk próbál rendet tenni, kiegyezik Horthyval, a románok kivonulnak Budapestről, és mondhatni az antant beleegyezésével lett Horthyból országmentő.  A trianoni békediktátummal kapcsolatban az előadó leszögezte, az hogy hol lesznek Magyarország határai, már 1919 januárja és márciusa között eldőlt. A hatalmi alkuk révén Közép-Európában a franciáké volt a döntő szó. Magyarországot a trianoni békeegyezmény abszolút elutasítása jellemezte.

A trianoni békeszerződést a Magyar Királyság nevében az 1920 márciusában Horthy Miklós által kinevezett Simony-Semadam-kormány képviseletében és felhatalmazásával Benárd Ágost, a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ írta alá. A választás azért esett rájuk, mivel a rangos és közismert politikusok egyike sem akarta magát kompromittálni a hazánkra nézve végzetes és máig is meghatározó trianoni békeszerződés aláírásával.

Az új határokat elvileg a Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki. Ettől azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek, például az összes, az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (főleg katonai okokból). Például az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti útvonal és vasút, illetve a Csallóköz (a megmaradt, összekötő utak nélküli sugaras szerkezet máig a magyar közlekedés egyik gondja).

Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (például a Csallóköz, Székelyföld, az egykori Partium és Bácska egyes részei), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelő határt. A magyar tárgyalási stratégia alapvetően Magyarország területi integritásának megőrzését szerette volna elérni. Érveik az ország történelmi, földrajzi és gazdasági egységét igyekeztek alátámasztani. Emellett a magyar delegáció kérte a népszavazás lehetőségét is, a szövetségesek által sokat hangoztatott önrendelkezésre és nemzetiségi elvre hivatkozva. Apponyi beszéde sokakban nagy hatást keltett, mivel azonban a békeszerződést illetően a döntés már megszületett, érveit nem vették figyelembe – zárta le az előadó.

Az újabb teltházas rendezvény bizonyította a Bodrogközi Magyar Közösség Ház rendezvénysorozatainak népszerűségét. Az elvont téma rétegrendezvényként is telt házat produkált. A jelenlévők nem mindenben értettek egyet az előadó megállapításaival, főleg a fehér- és a vörösterrort illetően, amit jelzett a feltett kérdések sokasága, ám a fiatal előadó tényszerű megállapításai, logikus levezetései sokakat a téma további kutatására ösztönöznek.

A Korunk Történelme (1867 – 1994) előadássorozat kertében a következő előadó Dr. habil. Ujváry Gábor címzetes egyetemi docens lesz, aki április 7-én „Kultúra, oktatás, tudomány a Horthy-korszakban” címmel tart tudományos előadást a Bodrogközi Magyar Közösség Házában.

(a szerző felvételei)

01 A téma.JPG02 Feke Ferenc üdvözli a jelenlévőket.JPG03 Révész előadás közben.JPG04 A nézők soraiból.JPG05 Révész prezentációja.JPG06  Kérdezés közben.JPG08 A közönség.JPG09 Előadás közben.JPG