A www.gulag.cz honlapot csütörtökön este közösen indította hivatalosan útjára a prágai székhelyű Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet és a Gulag.cz civil szervezet. A weboldalon cseh, angol és orosz nyelven olvashatóak a közzétett dokumentumok, illetve a képanyagot kísérő magyarázó szövegek. Az oldal folyamatosan bővül.
“A valódi gulágok maradványainak alapján számítógépes 3D technikával az interneten rekonstruáltuk a táborokat, azok egyes elemeit, a legkülönbözőbb használati tárgyakat és mindezt virtuálisan látogathatóvá tesszük a világhálón” – közölte a cseh Stepán Cernousek, a Gulag.cz elnöke. Hozzátette: mivel az eredeti gulágok Oroszországban nem látogathatóak, úgy döntöttek, hogy legalább az interneten megteremtik ezt a lehetőséget.
Az egyes „tárlatokat“ a táborokban raboskodó csehszlovák állampolgárok történetei színesítik, s mellékletként megtekinthető számos kiválasztott dokumentum és fénykép, amelyeket a Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet történészei gyűjtöttek össze és dolgoztak fel a Csehszlovákok a gulágokban elnevezésű projekt keretében.
Cseh történészek és szakértők első ízben 2008-ban keresték fel az egykori munkatáborokat, majd újabb kutatások következtek. Az összegyűjtött anyag egy részét már különböző kiállításokon bemutatták, most mindez egybegyűjtve megtalálható az internetes virtuális gulágmúzeumban.
A tervek szerint feltérképezik a közép-európai országokban létesített gulágokat is. Magyarországról eddig a Német Kör, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre működik együtt a múzeum alkotóival ebben a témában, s magyar nyelvű tematikus honlapja is elérhető. Szlovákiában a Post Bellum civil szervezet a partner. A múzeum ezen része várhatóan az idei év végére készül el.
A virtuális gulágmúzeum létrehozását és működtetését társadalmi adományokból finanszírozzák. A projektet a Visegrádi Alap is támogatja.
Történészek szerint a 20. század húszas és harmincas éveiben létesített több mint ötven szovjet munkatáborban mintegy 15-18 millió ember raboskodott. A rabságot a becslések szerint mintegy másfél millió ember nem élte túl. Sztálin halála (1953) után a munkatáborok rabjainak száma jelentősen csökkent. A gulágrendszert hivatalosan 1960-ban szüntették meg. A gulágtáborokat megjárt – főként magyarországi, kárpátaljai és szlovákiai – magyarok számát mintegy 600 ezerre becsülik a történészek.
A cseh gulágmúzeum itt érhető el.
