Kovács Katalin, minden idők egyik legeredményesebb kajakosa, könnyeivel küszködve jelentette be visszavonulását július 29-én, egy sajtótájékoztató során. A 40 éves háromszoros olimpiai és harmincegyszeres világbajnok életében már nem a kajakozás, hanem a család az első.
Az MNO beszámolója szerint a világklasszis versenyző elmondta, hogy két éve, kislánya, Luca születése után feltöltődve, rengeteg energiával vágott neki a felkészülésnek, hogy ott lehessen az ötödik olimpiáján. “Sajnos, nem sikerült kijutnom Rióba, és az utóbbi időben egyre többször megfogalmaztam magamnak és a kislányomnak, hogy a szívemben már nem a kajakozás az első, hanem a családom. Velük szeretnék sok-sok időt eltölteni és az álmainkat megvalósítani. Azt hiszem, nem titok, hogy miért vagyunk ma itt: a sportolói pályafutásomnak itt a vége, fuss el véle.” – jelentette ki Kovács Katalin elcsukló hangon, majd köszönetet mondott mindenkinek – edzőknek, sportolótársaknak, egyesületeknek, szövetségnek, orvosoknak –, hogy több mint húszéves pályafutása során segítették. Hozzátette, hálás a családjának, a szponzorainak, a sajtó képviselőinek és a szurkolóknak is azért, mert követték és támogatták.
A jövője kapcsán úgy fogalmazott: majd az idő eldönti, mennyire marad szoros kapcsolatban a sporttal, jelenleg egy gyermekeknek szóló tábor megvalósítását tervezi.
Kovács Katalin 1987-ben, a Bp. Spartacusban kezdte pályafutását, később a BSE, a BKV Előre SC, az Újpesti TE, az MTK és végül a Budapesti Honvéd versenyzője volt. Négy olimpián vett részt (1996-ban, Atlantában tartalék volt), 2004-ben és 2008-ban K–2 500 méteren, 2012-ben pedig K–4 500 méteren szerzett aranyérmet, és öt ezüstöt is begyűjtött.
Az utolsó világversenye a 2013-as duisburgi vb volt, majd 2014-ben gyermeke született. Ezután még visszatért, de az idén nem tudta kiharcolni az ötkarikás szereplés jogát.
(Felvidék.ma/mno.hu)
