Október hatodikán az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeztünk. E napot a magyar kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította. Felvidék-szerte ezúttal is számos helyen tartottak megemlékezéseket – cikkünk az ezekről szóló rövid beszámolókkal folyamatosan frissül.
Megemlékeztek a felvidéki hősökről is
Nagymagyaron, az alapiskola épületében október 7-én emlékeztek meg a vértanúkról. A látványos programot a helyi alapiskola diákjai adták elő, amelyben az aradi tizenhárom mellett megemlékeztek a szabadságharc felvidéki hőseiről is. A szavalatokat és éneklést közös imával zárták a tanulók, majd a Himnusz eléneklésével fejeződött be az ünnepi műsoruk.
A résztvevők a hagyományokhoz híven ezután a helyi temetőbe mentek, ahol Pőcz Anna előadta Aranyosi Ervin Az aradi vértanúk emlékére című költeményét. A rendezvény zárásaként Pőcz Ibolya, az MKP nagymagyari alapszervezetének elnöke elhelyezte a tiszteletadás koszorúját Leszkai Károly honvédhadnagy síremlékén. (HA)
„Végy elő lándzsát, csatabárdot…”
Margonyán a megemlékezés hagyományosan Dessewffy Arisztid sírjánál zajlott. Kolár Péter, a Csemadok Kassai Városi Választmánya elnöke üdvözölte az ünneplő közönséget, majd Jozef Kuzia polgármester mondta el köszöntőjét és végezetül Bitay Levente magyar konzul méltatta a kivégzett tábornokok tetteit.
A megemlékezésen fellépett a kassai Őszirózsa hagyományőrző kórus és több vers is elhangzott. Samuel Bruss művészettörténész a kripta és kastély történetét elevenítette föl. Orémus Zoltán református esperes a 35. és 90. Zsoltárból idézett: „Végy elő lándzsát, csatabárdot üldözőim ellen! Szólj így hozzám: Én megsegítlek téged! Érje szégyen és gyalázat azokat, akik életemre törnek!” és: „Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá”!
Ezután került sor a koszorúzásra, melynek végén a Kossuth-nóta és a Himnusz hangzott el. A megemlékezésre a Budapesten és Pányban élő családtagok is eljöttek.
A megemlékezők ezután a Dessewffy-kastélyhoz vonultak, amelyet Dessewffy András építtetett a 19. század harmincas éveiben. A kétszintes klasszicista épület, rokokó elemekkel kiegészítve, szinte a község közepén áll. Nemrég szépen felújították, májusban adták át – ünnepélyes keretek között – Szesztay Ádám, magyar főkonzul jelenlétében. Az emeleten a Dessewffy család jelesebb tagjairól készült festmények másolatai és a família címere látható. (BZ)
Bélvatán az idén júniusban felavatott kopjafánál tartották a megemlékezést
A 777 éves Bélvatán, 2016. június 4-én, a nemzeti összetartozás napján avatták fel a község kopjafáját. Most október 6-án, a hideg, szeles időben először emlékezett a falu ünnepélyes keretek között az aradi tizenháromra. Az emlékműsort az Illésházy István Alapiskola tanulói adták elő. Bohák Csaba, a megemlékezést úgy tette személyessé, hogy a helyi származású hősi halottak emlékét elevenítette fel. (HA)
Illésházán Menyhárt József részvételével emlékeztek az aradi vértanúkra
Felső-Csallóközben, Illésházán az aradi vértanúkról való megemlékezésen részt vett Menyhárt József, az MKP elnöke is. Ünnepi köszöntője előtt Fehér Tibor polgármester és Bohák Csaba szólt az egybegyűltekhez.
Az Illésházy István Alapiskola diákjai verses, énekes műsorral emelték a rendezvény fényét. Menyhárt beszédében kiemelte: „1848-49-nek van egy fontos üzenete: ha elengedjük egymás nyakát, lehet, hogy meg tudjuk fogni egymás kezét.
A szabadságharc küzdelmeivel, bukásával, azóta élő emlékezetével azt kell sugallja: azért kell összegyűlnünk, hogy elmondjuk az utánunk jövőknek, nemzetünk tudott magyar lenni a múltban és tud nagy magyar lenni a mi nemzetünk most is!” (HA)
Pozsonyban az aradi és a pozsonyi vértanúk nevei is elhangoztak – mint egy-egy szívdobbanás, úgy szólalt meg a dob
A pozsonyi Kecske-kapui evangélikus temetőben Jeszenák János sírboltjánál, majd Rázga Pál sírjánál emlékeztek a hősökre. A megemlékezésen Ziff Stella, a pozsonyi gimnázium diákja Faludy György Október 6. című versével tisztelgett a hősök emléke előtt.
Majd Molnár Imre a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója mondott beszédet, amelyben a vértanúk példaadó tetteire hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint a mártírok példája azt mutatja: szeretnünk kell szülőföldünket, nemzetünket, hitünket. Kiemelte: a forradalmárok, akik a magyar szabadságért adták életüket, nem egy nemzet fiai voltak. A kivégzett hősök között voltak szolgálók, nemesek, katonák, hivatalnokok, de még színész is.
A megemlékezést egy lengyel szokással színesítették, Strieženec Sándor zenész közreműködésével, mint egy-egy szívdobbanás, úgy szólalt meg a dob, mikor Molnár Imre sorolta az aradi és a pozsonyi vértanúk neveit, Dér Márton, a színművészeti főiskola hallgatója pedig az aradiak utolsó mondatait olvasta. Molnár Imre elmondta: Aulich Lajos Pozsony szülötte, ezért a koronázó városban szeretne egy emléktáblát szenteltetni az aradi vértanúnak, hogy ezzel is őrizze Pozsony magyarsága a vértanúk emlékét. Amennyiben összefogással sikerül a Jeszenák sírboltot felújítani, ide kerülhetne Aulich tábornok emléktáblája.
Deák Ernő, történész, a Bécsi Napló főszerkesztője beszédében Pozsonyról, mint genius lociról, mint a szabadság eszme egyik helyéről szólt. A hősök előtt fejet kell hajtani, így a vértanúk előtt, és azok előtt is, akik a szabadságért küzdöttek. Bécs, Párizs, Pest, Buda olyan helyszínek, amit minden alkalommal megemlítenek, ha a szabadságküzdelmekről szó esik, Pozsonyról ritkábban szólnak, pedig innen indult a forradalom, hiszen március elején Kossuth Lajos itteni beszédével indult a küzdelem a szabadságért. A történész szerint a szabadság és a függetlenség közös talaja Pozsony. Deák Ernő köszönetet mondott a felvidéki magyarságnak, amiért kiállnak nemzetük mellett. Jeszenák János sírjának megkoszorúzása után az emlékezők megkoszorúzták Rázga Pál evangélikus lelkész sírját is, majd felesége sírjánál is elhelyezték az emlékezés virágait a pozsonyi magyarok. (NT)
A pozsonyi megemlékezést a www.televizio.sk oldalon ITT tekinthetik meg.
Berényi: „Emlékeznünk kell, mert nekünk is szükségünk van ezekre a morális célokra”
Dunaszerdahelyen az esős idő ellenére szép számban összegyűltek csütörtök koraeste az 1848/49-es emlékműnél, hogy részt vegyenek az október 6-ai nemzeti gyásznap alkalmából rendezett megemlékezésen.
Elsőként dr. Hájos Zoltán polgármester üdvözölte a vendégeket és a jelenlévőket, majd beszédében hangsúlyozta, nem csupán tizenhárman vesztették életüket az aradi vérpadon. Egyúttal utalt arra, hogy a hősök eszmeisége számunkra is például szolgálhat, s arra kérte a résztvevőket, mindenki legyen hősies a mindennapi kihívásokban, és ne adja fel magyarságát. „Álljunk ki önmagunkért, álljunk ki közösségünkért, mert csak az összetartó közösség tud megmaradni, sikeres lenni.”
A folytatásban Vadkerti Imre énekét hallgatta meg a közönség, majd Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke tartott ünnepi beszédet. Berényi szerint március 15 dicsősége mellett október 6 gyászában is együtt kell lennie a nemzetnek. „Emlékeznünk kell, mert nekünk is szükségünk van ezekre a morális célokra” – mondta. Az aradi hősök kapcsán pedig emlékeztetett: „Fontos kiemelnünk, hogy a többség nem is volt magyar.” A politikus hangsúlyozta, ez is bizonyítja, a magyar ügy nem csupán a nemzet számára volt fontos. Arra is kitért, hogy a történelem mindenféle marketing és médiaeszközök nélkül is megmutatja, milyen szerepe volt az egyes történéseknek az adott korban. A jelenről is majd az utókor mond ítéletet. A jelen nagy kihívásának nevezte Berényi a magyarság fogyásának megállítását.
A megemlékezést Vadkerti Imre, a Novus Ortus, valamint a Vámbéry Ármin Gimnázium, a magángimnázium és a Vámbéry Ármin Alapiskola diákjainak műsora tette még meghittebbé. (Dunaszerdahelyi.sk)
Az aradi vértanúk mellett a komáromi vár hőseire is emlékeztek Komáromban
Szakadó esőben kezdődött a komáromi ünnepség délután öt órakor a Csemadok Komáromi Városi Alapszervezete és a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület szervezésében, a Klapka-téren. Az aradi vértanúk mellett a komáromi vár hőseire is emlékezett a maroknyi résztvevő. A komáromi vár két korábbi várkapitánya is az áldozatok között volt. Török Ignác honvéd vezérőrnagyot, hadimérnököt hatodikként, a kötél általi halálraítéltek közül másodikként végezték ki Aradon, Lenkey János honvéd tábornok pedig megőrült zárkájában, elborult elmével az aradi várban hunyt el 1850. február 7-én.
Keszegh István pedagógus, a Csemadok vezetőségi tagja köszöntője után előbb a Concordia Vegyeskar énekelte a Szózatot, Stubendek István karnagy vezényletével, majd Boráros Imre Kossuth-díjas színművész adta elő Magyar Alíz Történelmi lecke Európának című versét.
„Az aradi vértanúk többsége nem volt magyar, mégis vérüket adták a magyarságért. A magyarságot mindig a minősége tartotta meg, amely magához vonzotta a nem magyarokat is” – mondta rövid ünnepi beszédében Tőkéczki László történész, egyetemi tanár hozzátéve, a vereségek után mindig az újrakezdés lehetősége adatott meg a nemzetnek. „Büszkék lehetünk mindazokra, akik 1848-49-ben magyarként és nem magyarként a szabadságunkért harcoltak. Tisztelet a forradalom és szabadságharc 140 mártírjának!” – mondta a szónok.
Majd Komárom díszlobogója előtt megkoszorúzták Klapka György szobrát a város elöljárói, a politikai és a civil szervezetek képviselői. Ezután az Anglia parkba, az aradi vértanúk emlékoszlopához vonult a mintegy 100 résztvevő, ahol előbb komáromi dalokat hallgattak a Klapka György Férfi Dalkör előadásában, majd a Selye János Gimnázium diákjai, Bencsík Stefánia, Fehér Dalma és Nagy Csomor István adtak műsort.
A koszorúzás előtt dr. Farkas Adrianna gimnáziumi magyartanár mondott beszédet a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület nevében. „Csak az a nép veszett el, melynek elveszett a hite” – idézte a néhai Szénássy Zoltánt, az Egyesület egykori tiszteletbeli elnökét. Az ünnepség végén itt is felcsendült a Himnusz. (BJ)
Léván Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója szólt
A lévai magyarság is megemlékezett az aradi vértanúkról. 17 órakor a lévai temető 1848/1849-es, a Lévai Magyar Asszonyok Ligája általa tavaly közadakozásból felújított honvéd emlékművénél gyűltek össze. Az MKP szervezésében tartott megemlékezést Gubík László vezette, a Czeglédi Péter református gimnáziumot Kiss Orsolya szavalással, Bohák Emese énekkel képviselte, a megemlékezés tanulságos ünnepi beszédét pedig Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója intézte a hideg idő ellenére szép számban megjelent közönség felé.
Ezt követően a lévai Reviczky Házban folytatódott a megemlékezés, ahol Nyitra Megyei Önkormányzat és Léva Város Önkormányzata támogatásával a budapesti Ad Libitum kamaraegyüttes adott koncertet “A vigasz hangjai” címmel. A művészeket Ürge László, társulásunk zenei szakosztályának vezetője köszöntötte. (WJ)
Gömörben az aradi vértanúk balladája csendült fel
Az aradi vértanúk emléknapján Gömör-Nógrádban Füleken, Almágyban, Rimaszombatban, Nagybalogon, Tornalján és Rozsnyón is megemlékeztek. Füleken Erdős Vince, a helyi MKP elnöke, Rimaszombatban Rigó László, az MKP alpolgármestere mondták a megemlékező beszédet.
Rimaszombatban a Csemadok helyi alapszervezete a frissen felújított kopjafához hívta a megemlékezőket. A Gömör-megye szabadságharcos hőseinek emlékoszlopánál közreműködött Csank Katalin és a Csillagvirág zenekar Páko Mária vezetésével. Díszőrséget a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat tagjai álltak.
Nagybalogon idén a rossz idő miatt a hagyományos fáklyás felvonulás a temetőkertben a kopjafához elmaradt, s az iskola éttermében emlékeztek méltóságteljesen. Az egybegyűlteket Pál Csaba, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke köszöntötte, majd a Szivárvány Énekkar tagjainak a közreműködésével emlékeztek az aradi vértanúkra. Elhangzottak a rövid életutak és a méltatások, kiemelve a tábornokok bátor tetteit. A megemlékező beszédet Koós István nyugalmazott tanár mondta. Végül elénekelték az aradi vértanúk balladáját és a Szózatot. (HE)
Emlékezés Szörcsey Antal honvédszázados sírjánál Rozsnyón
A Csemadok Rozsnyói Alapszervezete október 6-án, csütörtökön idén is megszervezte az aradi vértanúk tiszteletére koszorúzással egybekötött megemlékezést Rozsnyón, amelyet Szörcsey Antal honvédszázados sírjánál tartottak meg. Az egybegyűlteket Füzék Erzsébet, a Csemadok Rozsnyói Alapszervezetének elnöke köszöntötte, majd a P.J. Šafárik Gimnázium diákja mondott verset. Emlékbeszédet Drenkó Zoltán református lelkész, valamint Gergőné Varga Tünde, Dunavarsány polgármestere tartott. A megemlékezésen kilenc szervezet és egyén helyezte el a megemlékezés koszorúit. A Szalóc Község testvértelepüléséről, Dunavarsányból érkezett vendégek a Rozsnyó és környéke magyarjaival együtt emlékeztek a hősökre. (BB)
Töretlen hittel magyarságunkért, nyelvünkért, hitünkért – megemlékezés Bodrogszerdahelyen
Bodrogszerdahelyen a magyar alapiskola tanulói tartottak megemlékezést az aradi vértanúk emléknapján. Emlékbeszédet Kalinák Norbert történelemtanár mondott, aki a fiatalabb korosztály számára is érthető módon emelte ki az aradi vértanúk emberi nagyságát és tettüknek máig tartó üzenetét.
„Az aradi vértanúk életükkel és személyes áldozatukkal örök példaképül szolgálnak számunkra. A legnagyobb értéküket, a tulajdon életüket áldozták fel a nemzet, a haza, a család védelmében. Bár sokan közülük nem magyarnak születtek, lélekben mind magyarrá váltak. Bátran szálltak szembe Nyugattal és Kelettel, mert volt szilárd hitük, vágytak a szabadságra, tiszta és nemes lélekkel bírtak. Üzenetük egyértelmű: töretlen hittel kell kiállnunk magyarságunk, anyanyelvünk, hazánk, keresztény hitünk, szeretteink védelmében a modern korban is, s ha kell, készen kell állnunk a legnagyobb áldozatra is” – fogalmazott beszédében a pedagógus.
Az emlékbeszédet követően a diákok Kerecseny János: Az aradi 13-ak című versét és
a vértanúk utolsó szavait tolmácsolták az emlékező közönségnek. (TA)
