Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztos és Miroslav Mojžita, a bizottság szlovák társelnöke aláírta a jegyzőkönyvet (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)

A vegyesbizottság legutóbbi tanácskozására három évvel ezelőtt került sor, amikor kudarcra volt ítélve még a jegyzőkönyv aláírása is, most viszont sikeres tárgyaláson vannak túl, amihez hozzájárult a két ország közötti politikai légkör javulása – hangsúlyozta Budapesten Kalmár Ferenc.

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztosa, a vegyesbizottság magyar társelnöke a Magyarság Házában tartott több órás tanácskozást, valamint a XIII. ülés jegyzőkönyvének aláírását követően csütörtökön, november 3-án este beszámolt arról is, hogy mindkét fél konkrét lépéseket tesz a komáromi Selye János Egyetem egyetemi státuszának megőrzése érdekében és Rákóczi-emlékhelyet alakítanak ki a Borsi-Zeleméri Rákóczi Kastélyban. Ezen túlmenően mindkét országban figyelnek a magyar, valamint a szlovák épített örökség megóvására. Külön is foglalkoztak a kassai Márai Sándor-emlékkiállítással, amely a jövőben állandóan látogatható lesz. Ennél is nagyobb jelentőségű, hogy a szlovák fél lépéseket tesz a magyar nyelvű oktatási rendszer fejlesztése érdekében – jelentette ki Kalmár Ferenc.

Ez alkalommal hatvan ajánlást sikerült elfogadniuk – ezt már a bizottság szlovák társelnöke, Miroslav Mojžita jelentette ki. A Bosznia-Hercegovinában nagyköveti feladatokat is ellátó politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az ajánlások mindegyike a két fél kisebbségei életkörülményeinek a jobbítását szolgálják. A szlovákok kifejezetten örülnek annak, hogy a magyarországi szlovák kisebbség parlamenti képviseletet nyert, mert így a korábbinál határozottabban érvényesítheti igényeit. Sikerült továbbá megegyezniük arról is, hogy a Magyarországon működő szlovák kisebbségi önkormányzat átveheti a szlovák nyelvű oktatási intézményeket, amennyiben működtetni képes azokat.

Ülésezik a vegyesbizottság (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Ülésezik a vegyesbizottság (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)

A kisebbségi vegyesbizottságok a Magyarország és a szomszédos államok között létrejött alapszerződések alapján működnek. Tekintve, hogy a Magyar-Szlovák Alapszerződést 1995-ben írták alá, amelyet követően a vegyesbizottság 1999-ben tartotta meg első ülését, a mostani november 3-i megállapodás várhatóan rövid távon is kézzelfogható eredményeket hoz, még akkor is, ha e bizottságok a saját kormányuk számára csupán ajánlásokat fogalmazhatnak meg.

A Felvidékről többek közt Horony Ákos jogász szakértőként részt vett a tanácskozáson.