Immáron egy év telt el a 130 áldozatot követelő párizsi terrortámadás óta, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet tagjai követtek el. Az egyre gyakoribb merényletek fényében jelentős megvizsgálni az egyes országok terrorfenyegetettségét, valamint a terrorizmus megfékezése érdekében tett óvintézkedéseket.
Az Iszlám Állam nevű kalifátus 2014. június 29-én jött létre a szunnita terroristák által elfoglalt szíriai és iraki térségben. Célja a Globális Kalifátus létrehozása, amely tervezetten egy totális háború megnyerésének eredményeként jön létre. A terrorszervezet ennek érdekében minden eszközt bevet, beleértve a félelemkeltés céljából elkövetett merényleteket, amelyeket rendre civilek ellen hajt végre.
A terrorszervezet az elmúlt egy évben több ízben követett el merényleteket Európa-szerte: Párizsban, Brüsszelben, Nizzában. Az említett terrortámadások során több mint 250-en haltak meg, a sebesültek száma pedig meghaladta az 1000 főt.
A terrorizmus ellen tett óvintézkedések
A terrorfenyegetettség megnövekedése miatt az Európai Unió tagállamai szigorúbb intézkedéseket vezettek be a biztonság fenntartása céljából. A párizsi terrortámadást követően többek között Szlovákiában is újraértékelték a terrorellenes harccal foglalkozó egységek munkáját. Az országban egyelőre két egység foglalkozik a terrorizmus megfékezésével: a terrorelhárítás (ÚBPT), valamint a terrorellenes beavatkozó egység. A szlovák védelmi és belügyi tárca célja, hogy tovább bővüljön az állomány, a terrorfenyegetettségi szint függvényében.
A szlovák kormányfő az elmúlt évben elkövetett merényletek miatt elengedhetetlennek tartotta a megváltozott biztonsági helyzet megtárgyalását. A párizsi merényletet követően szigorúbb védelmi intézkedéseket hagyott jóvá: kibővítette a rendőrség, a titkosszolgálat, valamint a hadsereg hatáskörét.
Robert Fico a terrorizmust a tavalyi évben tetőző menekülthullámmal hozta összefüggésbe: „Ma főként az individuális támadók követnek el merényleteket, akik a menekültek áramlását kihasználva Európába jöttek. Ők sokkal hatékonyabbak lehetnek, mint a szervezett csoportok”. A miniszterelnök véleménye szerint a „jelenlegi biztonsági helyzet nem jó, továbbra is nagy a veszélye, hogy magányos elkövetők terrorcselekményeket hajtanak végre”.
Szlovákia terrorfenyegetettsége
A világ egyes országainak terrorfenyegetettségét a brit külügyminisztérium rendszeresen kiértékeli, amely eredménye a Telegraph lap által közzétett térképen követhető nyomon. A térképen a terrorfenyegetettség alapján négy kategóriára osztják az egyes országokat: bordó jelzés magas, a piros általános, a narancssárga átlagon aluli, a sárga pedig alacsony terrorfenyegetettséget jelent. Magyarország, Lengyelország, Csehország a legalacsonyabb fenyegetettségű országok közé tartozik a világ terrortérképén, azonban Szlovákia már az eggyel kockázatosabb kategóriába sorolható.
Az Iszlám Állam terrorszervezet már több alkalommal is megfenyegette a térség országait. Az egy évvel ezelőtt közzétett videójában az ellene megalakuló nemzetközi koalíció tagjai ellen üzent hadat – beleértve Magyarországot és Szlovákiát. A brüsszeli merényletet követően a terrorszervezet médiafelelőse a következő üzenetet hozta nyilvánosságra: „Ma Brüsszel és a repülőtere, holnap akár Portugália vagy Magyarország kerülhet sorra.”
A biztonságpolitikai szakértők álláspontja szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e terrortámadás a térségben, hanem az, hogy mikor, továbbá ha bekövetkezik, akkor milyen következményekkel jár majd. Magyarország és Szlovákia egyelőre nem tartozik az Iszlám Állam fő célpontjai közé, azonban ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem kerülhet sor merényletre Európa ezen régiójában.
(Forrás: Nemzet és biztonság/MTI)
