Már megszokhattuk, hogy a civil szervezetek, intézmények, sőt maguk az iskolák is készítenek beiratkozási kampányfilmet. A tavalyi év sikerén felbuzdulva a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ismét egy videóval hívja fel a szülők figyelmét, milyen sikeres embereket nevel a magyar iskola.
A Kerekasztal sikeres felvidéki fiatalok egyéni történetein keresztül mutatja be a magyar iskolákból származó előnyöket a legújabb videójában. A felvétel megjelentetése az iskolai beiratkozásokhoz kötődik. A három perces kisfilmben három sikeres fiatal, Borbély Alexandra színésznő, Szalai Barbara vállalkozó és Fiala János jogász beszél élettörténetéről, tapasztalatairól, valamint a magyar iskola szerepéről abban, hogy hová jutottak el az életben – tudtuk meg Tokár Gézától, a Kerekasztal szóvivőjétől.
Tokár Géza szerint „a magyar közösség iskolaválasztási szokásaiban jelentős szerepet játszik az a tévhit, hogy Szlovákiában csak szlovák iskolával lehet érvényesülni. Ezért a Kerekasztal célja, hogy cáfolja az állítást, és hosszú távon is visszaszorítsa a jelenséget.”
A sikeres vállalkozó
Az interjúkban a három sikeres magyar fiatal vall életútjáról. Szalai Barbara, akinek fagyizója van Pozsonyban, büszke magyarságára. „Ez a legnagyobb sikerem, a világ második legjobb fagyizója vagyunk egy amerikai bolt után. A Ryanair is a 13 legjobb fagyizó között tart minket számon. Rengeteget írtak rólunk, tévében és rádióban szerepeltünk. De számomra a legnagyobb sikerem az, hogy az emberek visszajárnak, visszajönnek a fagyink miatt, mosolyognak, és amikor megölelnek azért, hogy “köszönöm, hogy vagy” csak úgy, hát az jó érzés. Az egészet 24 évesen kezdtem, a családom segített nekem” – mondja a kisfilmben a sikeres vállalkozó.
Szalai Barbara azt is elárulja: „Soha nem éreztem, hogy nem tudom kifejezni, azt, amit szeretnék, miközben eladok. Több nyelven beszélek, most tanulom az ötödik nyelvet, úgyhogy el tudok adni mindent, még a családomat is, ha kell. Az iskola nagyon szép emlékeket adott nekem, egy nagyon erős barátságot, ami azóta tart. Megadta az alapokat ahhoz, amivé váltam.” Barbara saját magának nem választana más iskolát, mint ahova járt.
Aki Arany Medvét is nyert
Borbély Alexandra Nagycétényből indult, ma Budapesten színész a Katona József Színházban. Alexandra így emlékszik vissza iskoláira: „Nagycétényben, Nyitra mellett tanultam az alapiskolában, tulajdonképpen ott kezdtem el szavalóversenyekre járni, ahol elég jó eredményeket értem el. (…) Csengel Mónika volt az, aki a Selye János Gimnázium Gimisz színjátszókörében külön is foglalkozott velem és felkészített a felvételikre. Pozsonyban és Budapesten is próbálkoztam, a harmadik rostáig jutottam, de egyetlen helyre sem kerültem be. Viszont Jordán Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója Budapestre hívott és megkérdezte, megpróbálnám-e a stúdiójukban a tanulást.”
Alexandra több sikert tudhat magáénak, a legnagyobb talán az Enyedi Ildikóval készített film, a Testről és lélekről, amely Arany Medvét nyert Berlinben. „Nagyon nagy munka van benne, én pedig nagyon boldog vagyok, hogy megkaptuk érte ezt a díjat.” A fiatal színésznő úgy gondolja nem érte hátrány azért, mert magyar iskolába járt. „Nagyon boldog vagyok, hogy a szüleim magyar iskolába adtak. Az iskolámtól mindig odafigyelést kaptam, és ha valakiben megmutatkozott valamilyen tehetség az osztálytársaim közül, akkor abba az irányba lettünk terelve. Amikor nekem például a szavalóversenyeken sikerem volt, akkor mindenki biztatott és nem azt mondták, hogy foglalkozzak inkább a matematikával, vagy azzal, amihez nem értek. Ha újrakezdhetném sem választanék más iskolát, mert a mai napig kedvesek számomra ezek az emlékek, amik az iskolához fűződnek.”
Az emberi jogokért küzdő ügyvéd
Fiala János kutató is magyar iskolából indult. „Elsősorban jogi kutatásokat végzek emberjogi területen és kisebbségi jogi területen, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetében. Emellett ügyvédként emberi jogi ügyekben képviselek klienseket Közép-Európa több országában, Szlovákiában, Magyarországon, Csehországban, illetve más országokban is. Fő érdeklődési területem az emberi jogok, ez már a gimnázium alatt kezdett kialakulni, mikor a politika iránt kezdtem érdeklődni. Később a jogi egyetemen ez megerősödött” – vallja Fiala János.
A jogász számára fontos a közép-európai régió. „Több ügyfelemet képviseltem sikerrel a Strasbourgi Emberjogi Bíróságon, nekünk adott igazat a bíróság, ennek hatására pedig több európai ország kénytelen volt megváltoztatni a jogrendszerében egyes dolgokat.”
Fiala János is azt vallja, nem választana másik iskolát magának. Elégedett volt az iskolájával, és amit már diákként is tudott, nem pedig utólag magyarázza bele az iskolás évekbe ezt az érzést. Fiala János azt is elárulta: „Nekem nem voltak nyelvi nehézségeim, illetve az esetleges problémákra nem úgy néztem, mint egy külön nyelvi nehézség, ez is ugyanolyan akadály volt, mint a többi. Ahogy meg kellett tanulnom angolul később az egyetemi tanulmányaim során, úgy a szlovákot is tökéletesítenem kellett.”
