Cziglényi Ádám bélyegei világszerte ismertek voltak (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Több mint ezer bélyeget tervezett, már gyermekkorában akvarelleket festett. Az ő keze munkáját dicséri a Szent Lászlót ábrázoló bélyeg és az első Szent Jobb bélyeg is. Mégis kevesen ismerik őt a Felvidéken. Pedig Cziglényi Ádám, Ipolyszécsényke szülötte és díszpolgára nagyobb figyelmet érdemelne.

Cziglényi Ádám alkotásaiból nyílt kiállítás Pozsonyban, a Csemadok Rákosi Ernő termében 2017. március 29-én. A kiállítást, melyet bárki megtekinthet, Bedi Katalin, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa nyitotta meg. Ma már a bélyeg visszaszorulóban van, hiszen kevesen küldenek levelet, de valamikor fontos része volt a kapcsolattartásnak a levelezés, ehhez pedig bélyegre is szükség volt – emelte ki Bedi Katalin. A bélyegek és a plakátok, amiket Cziglényi tervezett, fontos lenyomatai annak a kornak, amelyben a tervező alkotott. Cziglényi Ádám munkásságát kutatja Kliment Éva, aki szintén szécsénykei. A művész életét és munkásságát is ő ismertette.

Cziglényi Ádám 1909. december 23-án született, apai ágon muzslai származású, édesapja kántortanítóként került Ipolyszécsénykére. Édesanyja fiatalon elhunyt, pedagógus édesapja már nagyon korán felfedezte rajztehetségét. A trianoni szerződés után került a család a mai Magyarországra, ahol eleinte vonatvagonokban laktak, de tehetsége így is kibontakozhatott, és beiratkozott a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol Aba Novák Vilmos és Stein János tanítványa lett. 1935-ben diplomázott, majd három évig az intézményben dolgozott, ő volt az ország legfiatalabb egyetemi tanára. Ez után az Állami Nyomda alkalmazottja lett, ahol többek között bélyegeket és plakátokat is tervezett.

A kiállított bélyegeket a Bélyegmúzeumban fényképezte le Kliment Éva. Mintegy 250 magyarországi és majdnem 1000 külföldi bélyeget tervezett Cziglényi. Az alkalmazott grafika több területén is dolgozott, plakátokon és bélyegeken kívül reklámokat, prospektusokat készített és tankönyveket is illusztrált.

Cziglényi azt vallotta, szereti a bélyegeket, hiszen kevés művésznek adatik meg, hogy az alkotásai ezer és százezer példányban eljussanak a világ minden tájára. Úgy gondolta, a bélyeg nem csupán a tervező, hanem a kibocsátó ország produktuma is, amelyen a személyi túltengésnek nincsen helye, csak a művészi alázat jelenhet meg rajta. Jó érzékkel oldotta meg a méretre való kicsinyítés okozta arányvesztést is – mondta el a tervezőről Kliment Éva.

Alkotott sportbélyegeket is, ő maga ugyancsak sportolt. A sport témában tervezett bélyegei olyanok, mintha egy mozdulatsort megörökítő filmszalagot látnánk. Jól sikerült kompozíciója többek között az 1969-es Öttusa VB vívó jelenete. A tenisz történetéről is készített bélyegeket, amelyek olyan jól sikerültek, hogy azokat Oscar-díjra akarták jelölni. A gond az volt, hogy ez a műfaj nem fért bele egyik kategóriába sem.

Dolgozott az ENSZ-nek és számos országnak, többek között a Vatikánnak is. Ő készítette Husszein jordán király feleségének gyászbélyegét. Szent László trónra lépésének kilencszázadik évfordulójára szintén ő készítette a bélyeget. 1988-ban ő alkotta meg a Szent István halálának kilencszázötvenedik évfordulójára rendelt bélyeget, ekkor került bélyegre először a Szent Jobb. 1988-ban vonult vissza, katartikus élményt kiváltó Szent István levelezőlapjával intve búcsút a bélyegtervezésnek. Tíz évvel később halt meg.

A Csemadok Rákosi Ernő termében április 27-én nyílik új kiállítás – Nagy Zoltán műveiből – addig megtekinthetőek Cziglényi Ádám bélyegei és plaktájai.