Az Echo televízióban április 24-én és 25-én láthattuk T. Nagy Imre újabb filmjét, amelyet Tompa Mihály édes anyanyelve címmel forgatott a Rimaszombatban immár több mint 25 éve zajló Tompa Mihály Országos Versenyről, a vers- és prózamondóink seregszemléjéről.
A filmben T. Nagy Imre a verseny 25. évfordulója kapcsán az eltelt negyed évszázadra tekint vissza, és az alig 30 perces filmben a lényegre mutat rá: Tompa Mihály szülőföldje, Gömörország fővárosa, Rimaszombat méltó helyet ad a felvidéki magyarság legnagyobb vers- és prózamondó versenyének, amelynek az évek során megjegyezhetetlenül hosszú nevét (Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny, egy időben még az énekelt versenyeket is megjelenítették a címben) találóan lerövidítették Tompa Mihály Országos Versenyre.
A filmben helyet kaptak a járási, kerületi döntőkön izguló diákok, akiknek álma, hogy eljussanak az országos versenyre. A megszólalók közt többen kezdettől fogva részesei az eseménynek, diákként versenyeztek, ma pedig felkészítő tanárként, zsűritagként, szülőként örömmel visszajárnak. Több példa igazolja, az előadóművészeinknek gyermekkorukban ez a megmérettetés jelentette a mércét, a tapasztalatot és próbát, hogy valóban a világot jelentő deszkákra valóak-e.
Elsőként Bárdos Gyula, a főszervező intézmény, a Csemadok országos elnöke szólal meg, akinek családja élő példa arra, hogyan fonódott össze az életük a rimaszombati fesztivállal. Felesége, Bárdos Ágnes többször a szavalóversenyek győztese volt, most pedig minden évben televíziós szerkesztőként, előadóművészként és zsűritagként visszajár Rimaszombatba. Lányuknak, Bárdos Juditnak a bámulatosan sikeres színművészi pályája is innét indult, ő is többször állt a versmondók versenyében a képzeletbeli dobogó legfelsőbb fokán. A másik lányuk, Bárdos Kinga pedig költőként mutatkozott be a Tompa Mihály Országos Verseny közönségének.
T. Nagy Imre hangulatos régi felvételekkel illusztrálta a Bárdos család 18 évvel ezelőtti érkezését a rimaszombati kultúrházba.
A Tompa Mihály Országos Verseny 25. évfolyamára filmmel tekintenek vissza (Fotó: HE)
Megszólaltak olyan művészek, akik a 25. jubileumi rendezvényre díszvendégként érkeztek, mint Gál Tamás színművész és Tóbisz Titusz operaénekes. Mindkettőjük esetében nagyszerű produkciókból is kapunk ízelítőt a filmben. A bájos, kedves Nagy Júlia Szepsinek szerzett dicsőséget korábbi rimaszombati szereplésével, most pedig a Pesti Magyar Színházban gyermekszínészként szerepel két zenés darabban.
Nagy öröm volt viszontlátni felkészítő tanárként az egykor sikeres vers- és mesemondókat a filmben, ők most a tanítványaikért izgulnak, mint Viszlai Tibor, a Gondola zenekar tagja és a rimaszécsi mesemondó, Mikó Attila.
A szervezők közül a rimaszombati Csemadok vezetői – Sebők Valéria, Tóth Csilla, Povinszky Elvira – álltak a kamerák elé, akik 25 éve azon dolgoznak, hogy a városukba érkező sok száz vendég jól érezze magát.
Huszár László, a Csemadok művelődési intézetének igazgatója meleg szavakkal szólt a Pozsonyban élő szakértőről, Kamenár Éváról, aki a rimaszombati Tompa Mihály Országos Verseny arculatát, szakmai feltételeit kitalálta, megteremtette. Kamenár Éva egykor sikeres versmondóként Komáromban a Jókai Napok résztvevője volt, majd szervezője is, és ő vetette fel az ötletet, hogy a színjátszók fesztiválja ugyan maradjon Komáromban, de a vers- és prózamondó versenyt tegye át a Csemadok Rimaszombatba, Tompa Mihály szülőföldjére. Lám, az ötlet életképesnek bizonyult.
Jókai Tibor, a pedagógusszövetség elnöke 15 évvel ezelőtt kislányával szülőként, pedagógusként jött először Rimaszombatba, a kislány közben elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát, Jókai Tibor pedig közéleti szereplőként minden erővel segíti a verseny járási, kerületi fordulóinak szervezését, mert ez adja az országos verseny sikeréhez az alapot. Ennek a mozgalomnak a hangulatát idézi fel Zborai Imre, aki a Kassa-vidéki forduló szervezője, és az ott szereplő gyermekek és felkészítő tanáruk, Kolesár Izabella a filmben.
A zsűri több tagja is megszólalt, mint a kassai Havasi Péter, aki örömmel számolt be arról, hogy egyre több a nem szokványos vers, érezhető, hogy művészeti oktatás is zajlik egyik- másik iskolában. Lőw Ferencné magyarországi szakember a nyelvjárási különbségek eltűnését érzékeli az utóbbi években a versenyen szereplőknél.
Tóth Péter Lóránt zsűritagként évek óta figyelemmel kíséri a rimaszombati fesztivált, és a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott az országos mozgalomról, amikor az egész Felvidék megmozdul, és a nagyszerűen megszervezett rimaszombati találkozásról.
Három napra a szavalóké a rimaszombati kultúrház (Fotó: HE)
A filmben gyorsan peregnek a kockák, az egykori gyermekekről készült felvételek után jön a 25 évvel későbbi megszólalás, ez varázslatos időutazást jelent a nézőnek.
Komoly szakértői megszólalásokat felüdítő, színes filmkockák váltják: A dunaszerdahelyi kis Fókusz cserfes kislányai csivitelnek, mennyire jól érzik magukat, csak izgulnak az eredményhirdetés előtt.
A megzenésített versek kategóriájában Tóth Árpád karnagy tölti be több éve a zsűri elnökének szerepét, ő úgy látja, aranykorát éli a megzenésített líra műfaja, elismeréssel szólt a kamaszok bátor, sokszor meghökkentő lépéseiről, amitől a megzenésített versek kategóriája évről évre izgalmasabb.
Tóth Árpád intésére egy közös énekléssel zárul a film, a rimaszombati kultúrház előtt sok százan éneklik együtt Sütő András üzenetét: „Amíg egy nép énekel, messzire hallatszik, hogy létezik.”
Az Echo tévé jó érzékkel éppen e hét elején tűzte műsorára a filmet, és bizonyára még többször megismétli, a televízió honlapján is elérhetővé teszi, hogy minél többen megnézzük, és ráhangolódjunk az idei immár XXVI. Tompa Mihály Országos Versenyre, amit április 27-29 között szerveznek Gömörországban, T. Nagy Imre szavaival élve: Tompa Mihály képzeletbeli gólyafészkében.
