Illusztráció

Az Európai Parlament a tegnapi plenáris ülésén jelentős többséggel fogadta el a Magyarországot megbélyegző határozatot, melynek nyomán a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás is megindul. A határozatot nem csak a Magyarországgal szemben hagyományosan ellenséges álláspontot képviselő, a javaslatot kezdeményező balliberális képviselők szavazták meg, hanem 67-en az Európai Néppártból is. A szlovákiai EP-képviselők többsége – igaz, csak nagyon kis többsége – Magyarország mellé állt a szavazáskor.

Ami az utóbbit illeti: a szlovákiai képviselők közül a Smer „delegáltjai” kivétel nélkül megszavazták a Magyarországot elítélő határozatot: Monika Flašíková-Beňová, Vladimír Maňka, Monika Smolková és Boris Zala. Történelmi csúcson lévő kapcsolatok ide, Orbán egyik legjobb tanítványaként munkálkodó Smer-elnök és kormányfő oda.

Az indítványt a 751 képviselő közül 393 támogatta, ami azt jelenti, hogy a magyar kormánypárti képviselők európai pártcsaládjából, az EPP-ből is nagyon sokan szavaztak igennel – összesen 67-en. A magyar jogállamiságért „aggódók” között találjuk Szlovákiából Eduard Kukan egykori külügyminisztert (SDKÚ), jelenleg függetlenként az EPP-ben politizáló képviselőt, valamint a kereszténydemokrata Ivan Štefanec képviselőt is.

A magyar képviselők – Csáky Pál (EPP-MKP) és Nagy József (EPP-Most-Híd) – nemmel szavaztak, mint ahogy Miroslav Mikolášik (EPP-KDH), Branislav Škripek (ECR-OĽaNO), Richard Sulík (ECR-SaS), Anna Záborská (EPP-KDH), Jana Žitňanská (ECR-NOVA) is.

A határozat kimondja, hogy az elmúlt néhány év magyarországi fejleményei nyomán súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete. A sérült szabadságjogok felsorolásából szinte egy közép-európai Észak-Korea képe kezd kibontakozni, hiszen Magyarországon súlyosan romlott a helyzet a – idézzük – „többek közt a véleménynyilvánítás szabadsága, a tudományos élet szabadsága, a migránsok, a menedékkérők és a menekültek emberi jogai, a gyülekezési és egyesülési szabadság, a civil szervezetek tevékenységének korlátozása és akadályozása, az egyenlő bánásmódhoz való jog, a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák, a zsidók és az LMBTI-személyek – jogai, a szociális jogok, az alkotmányos rendszer működése, az igazságszolgáltatás és egyéb intézmények függetlensége, valamint a korrupcióra és összeférhetetlenségre utaló számos aggasztó vád tekintetében”.

Az általános irgumburgumon túlmenően azonban nagyonis világossá teszik a ballib-zöldek, hogy mi is a cél: felszólítják a magyar kormányt, hogy „helyezze hatályon kívül a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények és a menedékjogi törvény módosításáról szóló törvényt és a felsőoktatási törvény módosításáról szóló törvényt, valamint vonja vissza a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot”.

A magyar kormánypártok határozottan visszautasították az elfogadott határozatban foglalt, „a valóságtól teljesen elrugaszkodott” torzításokat. A határozat értelmében ugyan megindulhat a 7-es cikk szerinti eljárás, ez azonban minden, csak nem gyors folyamat, s a legszigorúbb szankció – a szavazati jog felfüggesztése – bevezetésére aligha fog sor kerülni. Egy ilyen keménykedés pedig még jól is jöhet a kormánypártoknak a jövő tavasszal esedékes magyarországi parlamenti választásokon…