Nemzeti összetartozás napja és a kitelepítések emléknapja Szimőn (Fotó: Neszméri Tünde)

Szimőn június 2-án a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának, és a járásban működő Csemadok alapszervezetek elnökeinek ünnepi ülésével kezdődött a Nemzeti összetartozás napi rendezvény, amelyen a kitelepítések hetvenedik évfordulójáról is megemlékeztek.

A Jedlik Házban értékelte az elmúlt fél év munkáját a területi választmány elnöke, Kantár Éva. A járás területén számos rendezvényt szerveznek, köztük több országos jellegűt is. A teremben lévők az országos eseményekkel is megismerkedtek, hiszen a Csemadok elmúlt időszakáról szóló kiállítást is megtekinthették.

Az ülés után a Jedlik Háztól a Jedlik parkig gyalogosan tették meg az utat az emlékezők, miközben szólt a harang. A menet a kitelepítések emlékére állított kopjafához, valamint az nemzeti összetartozás emlékoszlopához vonult, ahol a megemlékezés nemzeti imánk eléneklésével vette kezdetét, majd elhangzott József Attila Nem, nem, soha és Benkő Zsolt Fohász című verse. Ez utóbbi első sora fájóan megborzongatta a jelenlévőket: Magyar, szeresd a magyart!

Az emlékezők (Fotó: Neszméri Tünde)

A Jedlik parkban az emlékezők megkoszorúzták a nemzeti összetartozás kopjafáját és a kitelepítettek emlékére állított kopjafát. Mivel idén van a deportálások hetvenedik évfordulója, a koszorúzás után mécsesekből a 70-es számot rakták ki a jelenlévők. A rendezvény résztvevői visszavonultak a Jedlik Házba, ahol a 70 éve történt csehországi deportálások Gútán című filmet vetítették. A film producere Forgács Attila is jelen volt a bemutatón. A filmben történelmi tények is elhangzanak, többek között jelentések, és az, hogy a magyar kormány is tiltakozott az egyoldalú megoldás ellen. A dokumentumfilm készítői öt deportáltat kérdeztek meg, ők mondták el emlékeiket, kiemelve, hogy ezekről a borzalmakról a mai napig nagyon nehezen beszélnek. Nemcsak az interjúalanyok szeme telt meg könnyekkel, hanem a közönségben helyet foglalóké is.

1947. január végén nagy hideg, embermagasságú hó volt. Ilyen körülmények között indultak el az első vonatok a gútai magyarokkal az ismeretlenbe. 424 családot, 1763 főt vittek el, 362 lakást hagytak üresen ezek a családok. Az üresen hagyott házakba magyarországi szlovákok költöztek.

Koszorúzás (Fotó: Neszméri Tünde)

A filmvetítés után Forgács Attila a Felvidék.ma kérdésére elmondta: „A film ötletgazdája Angyal Béla volt. Gúta 2017-ben több jubileumot tart, az első írásos említés és a várossá avatás évfordulóját is idén ünneplik, de a deportálások hetvenedik évfordulójára is idén emlékeznek meg. Nagy előkészületeket igényel egy ilyen film elkészítése, még így is, hogy ezt tanulom. A magunk amatőr filmes módján megvalósítottuk a filmet. És egy méltó anyag készült, több pedagógus jelezte, szeretné a diákjainak is levetíteni a filmet. Bízom benne, hogy minél több emberhez eljut az alkotás, amely egyébként elérhető a facebookon.”

A beneši dekrétumok az egész felvidéki magyarságot érintették. A Csehszlovák hatalom egy szláv államot kívánt létrehozni, de a nagyhatalmak csak a németek egyoldalú kitelepítéséhez járultak hozzá. A csehszlovák kormány a magyar állammal kezdett tárgyalásokba, meg is született a lakosságcsere egyezmény, de a magyar fél húzta az időt, és nem kezdte meg a lakosok toborzását. Prága ekkor kezdte meg a csehországi deportálást, amelyről a film is szól.

Kantár Éva és Forgács Attila (Fotó: Neszméri Tünde)

Az alkotás célközössége minden magyar. „Ezek a sorstörténetek ugyan Gútáról indultak, de a Felvidék minden tájára igazak, hiszen nagyon sok településről vittek kényszermunkára családokat” – tudtuk meg Forgács Attilától, aki azt is elárulta: készül egy összeállítás a lakosságcseréről is, amely szintén nagyban érintette Gútát.

A filmben megszólalnak olyanok is, akiket kitelepítettek és olyanok is, akik idetelepültek. „Objektíven szeretnénk bemutatni az eseményeket, ebben egyeztünk meg Angyal Béla helytörténésszel is. Néhány interjút már felvettünk, szintén gútai aspektusból készül a film, ugyanis a Gúta TV révén ez a látószögünk. Az a tervünk, hogy őszre elkészülünk a munkával. Nem lenne szerencsés egy filmen belül feldolgozni a kitelepítettek és az idetelepítettek történetét, ezért két film készül majd. Azok rövidebbek lesznek majd, mint a deportálásokról szóló film lett” – árulta el Forgács Attila.

Neszméri Tünde felvételei.