(Fotó: Révész Csilla)

A Barsi Egyházmegye minden évben az esperesség más helyszínén rendezi meg családi napját, majálisát. Idén a Zselízi Református Egyházközség adott otthon a rendezvénynek, így a magyar tannyelvű alapiskola, a Mózeskosár Bölcsőde és a Cimbora Óvoda közös udvarán gyűltek össze a régió reformátusai, hogy együtt adjanak hálát az Úr határtalan szeretetéért.

A különböző családi programok egész nap zajlottak a kellemes május eleji környezetben, amiből nem hiányoztak a gyerekprogramok és a felnőttek szórakozási lehetőségei sem. A délelőtt folyamán a református bölcsődében tartottak Ringatót a legkisebbeknek és szüleiknek, melyet egész napos gyermekfelügyelet és foglalkoztatás kísért.

(Fotó: Puksa Mátyás Ferenc)

Zselíz város jóvoltából a városi sportcsarnok adott helyet a rendezvény „szívének”, egy családi istentiszteleti alkalomnak, melyen több száz felnőtt, fiatal és gyermek vett részt. Az igehirdetés szolgálatát a Gömöri Egyházmegye esperese, Nagy Ákos Róbert végezte a nap vezérigéje alapján.

(Fotó: Puksa Mátyás Ferenc)

Az alkalom végén Révész Tibor esperes átvette Tok Tünde nagysallói lelkipásztortól a Reménység Fáját, amely egy esztendeig ismét a zselízi reformátusok templomát díszíti.

A délelőtt folyamán az udvaron az egyházmegye egyes településeinek gyülekezetei sátraiban készültek el a finomabbnál finomabb falatok. Valamennyi sátor más-más különlegességgel készült. Volt, aki birka-, marha-, vagy éppen szarvaspörköltet készített nagy gonddal, de nem hiányzott a felhozatalból a pacal- és a vaddisznópörkölt sem. Az ínyencségeket az istentiszteletet követően tálalták, ami mellé a térség muzsikusai és nótafái szolgáltatták a jó ebédhez szóló nótát.

(Fotó: Puksa Mátyás Ferenc)

A színpadot ezt követően a környékbeli alapiskolák műsorai töltötte be. Felléptek a zselízi, az érsekkétyi és a lévai diákok, a Vág menti és barsi fiatalokból álló zenekarok pedig fiatalos hangulatban dicsőítették énekeikkel az Istent. Mivel a rendezvény az élő Ige évének felvidéki alkalma is volt, Varga Emese tolmácsolta a Magyar Református Egyház biztatását és szeretetét. Majd Badin Ádám előadóművész tartott meseelőadást. szórakoztatva gyerekeket és felnőtteket egyaránt.

(Fotó: Puksa Mátyás Ferenc)

Természetesen a kedves szívet, szemet gyönyörködtető műsorok tekintetében odafigyeltek a szervezők a visszacsatolás fontosságára is, így valamennyi szereplőt díjazták, értékelték. Végül pedig hálaadó áhítattal fejezték ki, hogy mindenért egyedül Istené a dicsőség.

A szabad ég alatti műsorok sorát a helyi Kincső néptáncegyüttes fellépése zárta. A kitűnő hangulatú rendezvényen a nap folyamán lehetett továbbá íjászkodni és focizni is. Aki pedig komolyabb téma iránt érdeklődött, annak lehetősége volt dr. Czinke Zsolt egyháztörténész „Vitetnek az ítélőszékre” című előadásának meghallgatására.

(Fotó: Puksa Mátyás Ferenc)

A tengernyi program mellett továbbá kirakodóvásárt tartott a Palóc Kistermelői Piactér, a Magvető Keresztyén Könyvesbolt, üzemelt ifikávéház, kézműveskedésre is lehetőség volt, borbemutatót és -kóstolót tartottak a BORUM borászai, illetve megtekinthető volt a Szlovákiai Keresztyén Egyház „100 év” című kiállítása is.

(Fotó: Révész Csilla)

Az idei rendezvény háttérmunkálatait a zselízi Révész lelkészházaspár vezette, akik úgy nyilatkoztak a rendezvény sikerességéről, hogy ez nem jöhetett volna létre Isten kegyelme, szeretete és a zselízi református gyülekezet nélkül.

„Mindannyiuk szívében hála és köszönet van, mert bár fáradtságos munka volt egy ekkora alkalmat koordinálni, látva az örvendező arcokat, úgy érezzük, majálisunk az Istennel való találkozás ünnepe volt, és megtiszteltetésnek érezzük, hogy ehhez biztosíthattuk a megfelelő hátteret és a lehetőségeket. Nagyon hálásak vagyunk mindazoknak a támogatóknak is, akik felkarolták annak ügyét, hogy a zselízi gyülekezet bizonyságot tehessen ezen a napon”

– nyilatkozta Révész Csilla és Tibor.

(Fotó: Révész Csilla)

A rendezvény iránt hatalmas érdeklődés mutatkozott, hiszen mintegy 800 ember vett rajta részt, kifejezve a Krisztushoz tartozás örömét, a közösség erejét és az összetartozás határtalan érzését.

(Csonka Ákos, Felvidék.ma)