Június 27-én közel nyolcvan kis matrózzal telt meg a Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolájának udvara. A diákokat és pedagógusokat Berg Judit mesekönyve kötötte össze. Az egerek történetének egyedi, szövegértést fejlesztő feldolgozása a magyar iskola kiváló tanári csapatának köszönhető.
A majd tíz hónapot felölelő munka szakmai vezetője és az ötlet megálmodója Ambrús Irén volt. A készségfejlesztő interaktív kalandba a várhosszúréti és a szilicei kisiskolák is bekapcsolódtak.
Mind a gyerekek, mind a tanárok számára kedden érte el csúcspontját az a varázslatos, magas szakmai színvonalú egész tanéven átívelő munka, mely idén a magyar tannyelvű rozsnyói egyházi iskolában folyt. „Nagyszerű volt látni őket, óriási élmény volt, ahogy itt az iskolában összejöttünk. Berg Judit könyvének feldolgozása határozottan jó hatással volt a szövegértésre. Egy olyan szövegből kerestek adatokat a tanulók, vagy készítettek kreatív írásokat, mely erősen motiválta őket. Nyilvánvaló, nem titkolt célja volt a munkánknak az olvasóvá nevelés. Ez a könyv 2007-ben kapta meg a legjobb gyermekkönyv díjat. Elolvasása után elhatároztam, hogy ezt közösen fel kell dolgoznunk” – nyilatkozta portálunknak Ambrús Irén, hozzátéve, hogy „nem volt egyszerű dolog, nagyon időigényes 21 fejezetnyi meseregényt közösen elolvasni és értelmezni.” A pedagógus kiemelte a csapatmunka fontosságát: „Ilyesmit nem lehet végigcsinálni egy kiváló alsó tagozatos csapat nélkül. Sziporkáztak az ötletek, végül pedig letisztult az, hogy kinek mi a szívügye.”
Egérkaland
Ezt a nevet kapta az iskola keddi rendezvénye. „Ez egy óriási lehetőség arra, hogy ismerkedjenek a diákok. Amikor a kisiskolák tanulói felső tagozatosként ide kerülnek, már nem idegen számukra a közeg, úgy jönnek, hogy érdekes dolgoknak voltak a részesei. Ezért ez egyfajta csalogató is. A csoportalakítás is vegyesen történik. A negyedikesek irányítják a legkisebbeket, gondoskodnak róluk, de például az elsősök egyik nagy feladata, hogy ők húzzák a csapatnevet a titokzsákból”– mesélte a pedagógus. Az örömnap közös áhítattal vette kezdetét a Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolájának udvarán. A nap egyik meglepetése a negyedikesek ötletessége volt, akik elkészítették a Szélkirálynő hajóját és egy rövid jelenettel indították a mesés rendezvényt. Bojtos Benedek, az utcagyerek felviszi a hajóra Ruminit. A legénység befogadja a rosszcsontot, készülnek a kihajózásra, elbúcsúznak Egérvárostól és rakományukkal elindulnak Pelevár felé. Az útjuk kalandokban bővelkedik. Az Egérkaland 12 állomáson, kikötőn keresztül összegezte, boncolgatta, értelmezte és élte újra Berg Judit történetét. Az iskolában kilenc hajó legénysége, azaz csapat vetélkedett.
A kikötőkben kreatív, értelmező és logikai megmérettetések várták a kicsiket. Kincskereső, Sajtótájékoztató, Soroló a pelevári bazár kacatjai közül, Titkosírás, vagy a Totózó, mely azt mérte fel, mennyire emlékeznek a történetre. A Keresztrejtvény az egyik kedvenc formája volt a szövegből merített ismeretek feldolgozásának. Volt, hogy egy kis elsősnek jutott eszébe a megoldás, a legénységeknél kitűnő csapatszellem alakult ki. Berg Judit könyvében illusztrációk is készültek az egyes fejezetekhez, e fénymásolt képek alapján kellett felismerni a jelenetet és időrendi sorrendbe rakni a kockákat.
A meseregény egyik különlegessége a recefice fa. Száz színben pompázó kérge gyógyító erővel bír, ritka, nagyon kevés helyen nő. Rengeteg hernyó van a szigeten, melyek Rumini lopott öregítőszerének hatására egy pillanat alatt változnak lepkévé, vörös felhőként csapnak a magasba. Az udvaron a land-art irányzat jegyeit viselő módon volt jelen a páratlan fa. Minden gyerek elkészítette a saját pillangóját és hálóra tűzve valósággá formálta a mesebeli átváltozást. A másik kézügyességi feladat során a kismatrózok saját hajókat hajtogattak. Egy állomás ügyességet és gyorsaságot kívánt a csapattól. A Miből lesz a tollas egér? – „Szólásmondás-szigeten” feladatnál együtt értelmezték és beszélték meg a mondat jelentését és vonatkozásait. A könyv 21 fejezetét feldolgozó kérdéseket és az Egérkaland valamennyi feladatsorát Ambrús Irén, az ötletgazda és szakmai vezető állította össze.
A rozsnyói örömnapon mindenki győztes volt, bár táblázatba sorolódott a pontok összesítése, de nem ez volt a mérvadó. A matrózok a vetélkedő végén a kincses szigetről elcsent aranytallérral gazdagodtak, illetve aranyra sült, vajban úszott és karamellás mogyoróban fürdött halacskákkal. Két kincsesládikóban fedezték fel a munkáért járó megérdemelt jutalmat. Az igazi kincs azonban a történet következő része volt, Berg Judit Rumini Zúzmaragyarmaton című könyve, melyet minden osztály ajándékba kapott.
„A gyerekeket sikerült elvarázsolni”
A Rumini egy sikertörténet az alapiskola számára. A kicsik most már önállóan keresik a folytatást, ezért külön öröm, hogy az írónő újabb részekkel gazdagította a sorozatot. A gyerekek azonnal kérdezgették, mikor olvashatják közösen a következő fejezeteket. „Azt nem merem ígérni, hogy itt az iskolán belül együtt végigcsináljuk a következő részeket. Talán rövidebb lélegzetvételű feladatba kellene fogni jövőre. Olvasóvá nevelni, az egy hosszú folyamat, de én bízom benne, hogy ez a tanév elindítja a gyerekeket ezen az úton”- nyilatkozta Ambrús Irén, aki úgy gondolja, hogy ezt úgy lehetne tudatosan csinálni, ha minden gyermek kezébe könyvet adnának. „Magával ragadta őket a történet, örömmel hallgatták. Azon gondolkodom, hogy négy év múlva egy további alsó tagozatos gyerekcsapattal újra lehetne olvasni az egérkalandokat.
A magas színvonalú folyamatsorozat szakmai vezetője meg van győződve arról, hogy ezt a munkát valamilyen módon mindenképpen folytatni kell. Egyelőre hat kötet jelent meg, a legutóbbi már a dráma műfaját képviseli, ezt a Pesti Magyar Színház színpadra vitte.
„Ez jó mulatság, férfimunka volt“– értékelte Vörösmarty gondolatával Ambrús Irén a munkát. Berg Judit továbbra is motiválja a pedagógust. Lengemesék címmel jelent meg egy munkája, mely négy kötetbe foglalt csoda és a négy évszak tematikájához kötődik. Ezt fedezte fel legutóbb a tanárnő. „A kötet terjedelme vállalható. Hatalmas fantáziát látok a dologban. A Lengemesék első részét, a Tavaszt fel tudnánk dolgozni márciusig és így a könyv hónapjával hoznánk párhuzamba. Ez kisebb lélegzetvételű, több időnk jutna arra, hogy illusztrációk készüljenek, drámajátékokat dolgozzunk fel”– szólt jövőbeli elképzeléseiről Ambrús Irén, kiemelve a kiváló alsó tagozatos pedagógusgárda együttműködését és szakmai hozzáállását.
