Részben a magyar kormány támogatásából újult meg az inámi Szent György-templom. Ünnepélyes felszentelésére az augusztus 27-én megtartott kegyeleti megemlékezés keretén belül került sor. Az ünnepi alkalmon jelen volt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. A Felvidék.ma többek között az egyházközségek támogatásáról, azok elveiről és a tervekről kérdezte az államtitkár urat.
A magyar kormány 2010 óta fokozottan figyel a külhoni egyházközségekre, intézményekre. Miért van erre szükség?
A magyar kormány legfőbb célja, hogy a külhoni magyar katolikus, református és egyéb felekezeti közösségek meg tudjanak maradni a szülőföldjükön. A kisebbségben élő magyar közösségek egyik alapfeltétele a keresztény hit megtartása. Látjuk, mi zajlik a világban, hogy az mennyire elfordul a keresztény értékektől, alapoktól. Ezért is fontos ezen a téren a társadalom megerősítése. A hit, a vallás hatalmas segítséget jelent a megmaradásban.
Az elmúlt években több Ipoly menti katolikus templom és parókia megújulását is támogatták…
2010 óta a Felvidéken mind a katolikus, mind a református egyház jelentős támogatásban részesült. A támogatás mértéke évről évre nő. Az elmúlt években a katolikus közösségek közel 450 millió forint támogatásban részesültek. Ebben benne van a lelkészi támogatás, a közösségi programok megszervezésének a segítése is. Emellett a templomok és egyéb egyházi épületek felújításának támogatása is ide sorolható. Ezen támogatások különböző léptékűek. Tudjuk, hogy ez önmagában kevés, és nem váltja ki azt az összefogást, amelyre egy település képes, ám mégis óriási segítség az adott egyházközségnek. Természetesen református egyházi közösségek is részesültek támogatásban. A mai ünnepség is mutatja, hogy a hitnek, a kereszténységnek jelentős szerepe van a felvidéki magyarok körében, a palóc területeken is.
A magyar kormány a jövőben is él ezzel a támogatási lehetőséggel?
A minisztérium idén is kiírja a jövő évre vonatkozó pályázati felhívásait. Ezt a külhoni magyar egyházközségek vezetőinek kell figyelniük. A támogatás az adott püspökség és az EMMI összefogásával történik, mivel a püspökségek tudják a leginkább, hol, melyik egyházközségben van a legnagyobb szükség a forrásokra. Ez nem egy egyoldalú viszony, a külhoni magyar közösségek is erősítik az anyaországot, az összmagyarságot. Kötelességünknek érezzük a segítségnyújtást, ugyanakkor ez lelki kötődést erősítő kérdés is.
